Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-18 / 16. szám
Thursday, April 18. 1974. 7 .AMERIKAI MAGYAR SZO 1/ INKÁK NAPTÁ A Columbia Egyetemen, a Primitiv és Ko- lumbusz-elotti művészettel foglalkozó szemináriumon Gary S. Vescelius, Montclair, N.J.-i archeológus előadta öt eves asa- tasainak es kutatásainak eredmenyet. Az asataso- kat, mint a Peru-i fennsíkon kutató Cornell egyezi . i térni csoport vezetője végezte öt éven át. Vescelius azelőtt a New York Városi és az Illinois-i egyetemeken tanított, majd az American Museum of Natural History kutató munkatársa volt. Bár az előadásában lerajzolt elképzelései elmélkedésein alapulnak, figyelemre méltóan összefüggő képet alkotott az Inka kultúráról idáig szerzett és meg nem magyarázott megfigyelésekből. Eltérően a Maya indiánoktól, az Inkáknak nem volt kifejlett irás-rendszerük. Tudásunk történelmükről és naptárukról nem teljes, mert az főleg spanyol krónikások feljegyzésein alapul. A korai spanyol krónikások tanulmányozását összevetve az Inkák fővárosa Cuzco, Peru-i város térképével, Vescelius arra a következtetesre jutott, hogy az ősi varos körül található szentélyek, a varos központi templomának terve es a krónikások által leirt „tavaszi futás”, mind szorosan összefügg az Inka naptarral. A tavaszi napéjegyenlőség idejen 400 futó gyűlt Össze Cuzco főterén és miután szertartásszerü- en eltávolították a városból az idegeneket es a kutyákat, a futók a megadott jelzésre négy irányban "kiindultak a templomtól, kiáltozva, hogy ezzel a rosszat elűzzék a varosból. A városon kívül, staféta- szeruen, más futók vették át a kiáltozást, messze ki az országba. Azt gyanítja Vescelius, hogy ezek a futok 328 szentélyhez futottak, amelyek elhelyezésükkel a város kórul es az elővárosokban a naptárt jelképeztek. A krónikások feljegyezték a szentélyek helyeit és azok fenntartásának módjátCuzco-i csaladok által, köztük királyi és népi családok. A szentélyek nagy szama a városból sugárszerüen kiinduló 41 vonal mentén volt elhelyezve. Az egyes vonalak menten lévő szentélyeket egy- egy törzs latta el. Három negyed; északnyugat, északkelet és délkeleti negyed mindegyikében 9 ilyen vonal volt, mig a délnyugati negyedben 14 vonal. Vescelius, elmélkedései és a krónikások feljegyzései alapján, átrendezte ezeket a vonalakat 36-ra. A krónikások három megnevezésről szolnak, melyekkel a vonalakat és a szentélyeket karbantartó törzseket illetik, es pedig: „quallaw”, azaz növekvő, „qollana”, azaz tündöklő e's „payan”, azaz fogyó. Ezek nyilván a hold szakaszaira vonatkoznak, es három ilyen vonal, quallaw, qollana es payan, egy-egy hónapot jelképez, tehát összesen 12 hónapot, minden hónap pedig három hétből állt. Vescelius úgy véli, hogy minden szentély egy-egy napot, minden vonal egy-egy hetet jelkepez. Szerinte ez a naptar mar az Inka birodalom virágkorát 1000 évvel megelőzően keletkezett. Erre utalnak a Bolivia-i Andokban levő Tiahuanaco-ban látható Nap Kapun olvasható képjelfelirasok, melyeknek korát i.e. 500 evre becsülik. A felírások alsó sorának két végen két kürtös figura arra látszik utalni, hogy a teli es nyári napforduló alkalmával kürtösöket küldtek ki a magaslatokra, hogy kürtszóval visszaidézzek a napot. Vescelius feltételezi, hogy a kürtös figurák a nyári és teli hónapokat jelzik, mig a közepén levő figurák a tavaszi és őszi napéjegyenlöseget, a többi figurák pedig a többi kitöltő hónapot. Megjegyezte, hogy előtte már más kutatók is sejtettek valami összefüggést a szentélyek e's az Inka naptar között. Mindebből kiviláglik, hogy az Inkák naptárrendszere sokkal kifinomultabb rendszer volt, mint azt korábban hittek. Vágó Oszkár Az ábrázolt kór-nap tarban Vescelius egybevette a modem naptárt az Inkák naptárával, mutatva a Nap-Kapu képjeleit es az allatóvet is. HÉTVÉGÉN USZODÁBAN. TENGERPARTON. SÁTORBAN ÉS WEEKENDHÁZRAN HASZNÁLJA ÖN IS A VILÁGHÍRŰ FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban. KELSO IMPORT, INC 5 W 18th Street New York, N.Y. 10010 Phone: 212- 255-0099 A Merkúr felszíne a Holdéra hason'íf Az amerikai Mariner — 10 űrszonda elerte a naprendszerünk legbelső bolygójának, a Merkúrnak a térségét. A Mariner — 10 Merkur körüli pályájának legközelebbi pontja mintegy hétszaz kilométerre volt a bolygó felszínétől, az űrszonda azonban csupán mintegy ötezer kilometer távolságból készíthetett felvételeket, mert az égitesthez közelebb erve az éjszakai oldalra került. A Földre sugárzott televíziós felvételek es mérési adatok elemzése még folyik, de maris számos meglepő tenyre derült fény. A műszerek jelzese szerint a Merkúrnak van légköre, amely a naprendszerünkben szokatlan gázke vérekből, elsősorban argonból és neonból all, de nyömokban héliumot és hidrogént is tartalmaz. Még meglepőbb felfedezés, hogy a Merkúrt mágneses tér veszi körül — ennek erőssége ugyan csupán mintegy egy százaléka a Föld mágneses térerősségének, de ez is nyújthat némi védelmet a napszel ellen. A kicsiny bolygo felszíne krátereivel leginkább a Holdra emlékeztet, a Holdéhoz hasonló hegyláncok azonban nem láthatók a felvételeken. Nemzetközi Antarktisz kutatás A Déli-sark jégvilágában nagyszabású nemzetközi kutatómunka folyik a hetvenes évtizedben. Szovjet, angol, amerikai, francia es ausztrál kutatók dolgoznak az itteni bázisokon. Az Antarktisz jégvilága jelentős befolyást gyakorol Földünk éghajlati viszonyaira, a tengerbe kerülő vízmennyiség, amely a jéghegyek olvadásának kóvetkezmenye, kihat az óceánok élővilágára. Az elmúlt 20.000 ev folyamán a jegfelület zsugorodása 120 meterrel emelte meg az óceánok vizszintjet. Földünk múltját is vallatják a kutatók itt a Deli- sarkvideken. A különböző mélységekből vett jeg- mintak analízise lehetöve teszi a Föld klímaviszonyainak feltérképezését több tízezer év tavlataban. A jégvilág azonban más nyomokat is Őriz. Pontosan kimutatható a jégben arádióaktivszeny- nyezódes, amely a föld feletti és légköri atomrobbantások következménye. Az öt nemzet kutatói a közös program során különböző mélységű kutatófúrásokat végeznek. A geológusokat az is érdekli, hogy mi van a jégréteg alatt. A szeizmikus és rádiószondas, tehat a geofizikai mérések mellett jégfizikai kutatásokat is végeznek, amelyek a jégtakaró mechanikai tulajdonságaira, homerseklet változásaira temek ki.Tovább folytatják a bázisokon a meteorológiai kutatásokat is. Megakadt a lánctalpas jármű. Ezeket a speciális járműveket elektronikus detektorokkal látják el. A detektorok az alattomos hasadékokat mérik be. Ebben az esetben majdnem baj történt