Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-18 / 16. szám

Ért. »» 2ad Cím Maim Px. 31. 1952. under Iht Aet of Miiek 2, 1879. at tk* P.O. of N.Y.. N.Y. Vol. XXVIII. No. 16. Thursday, April 18. 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 “Two wrongs never make one right” Rosszalltuk es eliteltúk Izrael 1967-es háborúját. Rosszalltuk es elítéltük Izrael háborút követő poli­tikáját, amikor megtagadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. határozati javaslata életbe lépteté­sét, mely kimondja, hogy vissza kell vonulnia a háborút követőleg elfoglalt arab területekről. Izrael ezen alapvető politikájának tudható be, hogy az utolsó hét esztendőben állandóan voltak villongások Izrael és az arab államok közti térségben. Ezért van az, hogy a szülőföldjükről elűzött palesz- tinaiak — tehetetlen dühükben — egyik terrortáma­dást a másik után intézik Izrael ellen. Rosszalljuk és elitéljük a három arab terrorista tettét, akik behatoltak Qiryat Shemona városkába, elfoglaltak egy négyemeletes bérházat és lemészárol­ták az ott talált férfiakat, nőket és gyermekeket. Ezt a terrorakciót a palesztinai menekültek egyik ultraradikális frakciója hajtotta végre, azzal a céllal, hogy MEGAKA DÁL YOZZÁK A GENFI BEKE- TARGYALÁSOK4T. Mindazok tehat, akik bármely űrügy alatt hátrál­tatják a genfi konferencia egybehivását, ugyanazt a célt szolgálják — noha más eszközökkel — mint az ártatlan izraeli lakosokat lemészároló terroristák. Álláspontunk, hogy igaz ügyért nem lehet ilyen eszközökkel „zöld ágra vergődni.”Nem lehet ilyen esztelen gyilkolással elnyerni azt a nemzetközi tá­mogatást, amit a menekültek táborában nyomorgo palesztinaiak megérdemelnek. y Mi a megoldás? Erre a kérdésre kell megadni a kellő választ azoknak, akik valóban a szivükön viselik az arab és izraeli nép igaz erdeket. Az egyetlen kiút: minden késedelem nélkül egyez­ményre jutni a sziriai és az izraeli csapatok szét­választására,a GENFI KONFERENCIA HALADÉK­TALAN ÖSSZEHÍVÁSÁRA, ahol politikai egyez­ménynek kell létrejönnie. Ezen egyezmény fő pontjai: 1. ) Az arab területek visszaadása, 2. ) Izrael területi épségének, függetlenségének biztosítása, 3. ) A palesztinai nép ügyének rendezese, 4. ) Szabad hajózás biztosítása a körzetben. Amig ilyen egyezmény nem jön létre, a helyzet a Közel-Keleten nemcsak olyan rendezetlen marad, mint eddig, de elmérgesedhet es ismét veszelyeztet- heti a világ békéjét. Qiryat Shemona lakosai, amikor eltemették hoz­zátartozóikat, ezt kiáltottak: BOSSZÚ, BOSSZÚ! A bosszút újabb terror-támadás követi es újabb bosszú, s ez igy megy a végtelensegig. Csupán egyez­mény létrejötte lehet a megoldás. © 3 SZÁZALÉKOS BÉREMELÉST KAP ÉVENTE 386.000 ACÉLMUNKAS WASHINGTON, D.C. Egyezmény jött létre tíz nagy acélvállalat és a 386.000 szervezett acélmunkas között, melynek értelmében a munkások, a szerző­dés 3 éve folyamán, 10.9 százalékos béremelést kapnak. Ez év május elsején 28 centes órabér emelés lep életbe, ami a jelen bérük 4.5 százalékát teszi ki. 1975 és 1976 augusztusában azonban csak 16 cent órabér emelésben részesülnek, ami kevesebb, mint munkabérük 3 százaléka. Annak ellenére, hogy az uj, három evre ervenyes kollektív munkaszerződés egy pontja biztosítja automatikus beremelessel a dolgozók keresetét az arak emelkedese esetén, az évi atlag 3 százalékos béremelés a legalacsonyabb az összes alapiparokban. Az uj szerződés felemelte a 30 évi szolgálat után nyugdíjba lepő munkás nyugdíj-járulékát havi 265 dolláról 352.50 dollárra. A szerződés szerintminden munkás 150 dollar bonuszt kap. I.W. Abel, az acélmunkások országos szervezeté­nek elnöke es az ö politikáját támogatok hiszik és remélik, hogy a szervezet tagsága jóváhagyja az általuk elfogadott és ajánlott uj szerződést. Az acél­munkások termelékenysége minden evben atlagban 3 százalékkal emelkedik, ami azt jelenti, hogy a szakszervezeti vezetők és az acélbárók által elfoga­dott szerződés nagyon előnyös a vállalatok részére. R. Heath Larry, az acelbárok szószólója mégis bejelentette: az acéltermékek árának emelése el­kerülhetetlen. ' r Érdekes fejlemény Hányszor hallottuk Nixon elnök és az öt támo­gatók ajkáról: „Elég volt Watergatebol. Vagy indít­sák meg az elmozditási eljárást, vagy hagyják abba a handa-bandázást.” Nixon elnök azt akarta elhitetni az amerikai nép­pel, hogy a képviselőház Jogi Bizottsága az, amely huzza-halasztja a Watergate ügyet. Wogt, amikor Nixon elnök ismételten megtagad­ta a Jogi Bizottság által kért 42 hangszalag átadását, bebizonyosodott, amit minden tisztán gondolkodó 1 ember már amúgy is tudott, hogy Nixon elnöknek van mit takarnia, van mit titkolnia. Az ország történelmében másodszor került sor arra, hogy az ország elnöke bírói döntést kapott: át kell adnia a Jogi Bizottságnak a kért hangszalago­kat. Ha ezt megtagadja, az egyedül ok arra, hogy elmozditási eljárást indítson ellene a Képviselóház. Jellemző, hogy a Jogi Bizottság 33'.3 szavazattal hozta meg döntését. Ez nem a demokraták döntése volt. Ezt a határo­zatot a demokrata és a republikánus képviselők többsége hozta, ami visszatükrözi az amerikai nép magatartását ebben a kérdésben. FIGYELEM! NEW YORK ES KORNYÉKÉ! f TAVASZI BAZAR / r 1974 ÁPRILIS VASÁRNAP II óratol-6 óráig a YOUNG WOMEN CHRISTIAN ASS’N (8th Ave.& 51. St. New York) 300-as termében EREDETI MAGYAR BLÚZOK KÉZIMUNKÁK NÉPI SZŐNYEGEK szőttesek Ékszerek magyar paprika játékok könyvek HERENDI PORCELÁNOK MAGYAR HANGLEMEZEK ES SOK MÁS ÁRU ÉTELEK - KÁVÉ - SÜTEMÉNY BELÉPŐDÍJ NINCS A MAGYAR TÁRSASKOR RENDEZÉSÉBEN 130 East I6th St. New York, NY 10003. 254-0397 ÁRAS cm

Next

/
Oldalképek
Tartalom