Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-11 / 15. szám
^__________Dec, 31. 1952, under the Act of Much 2, 1879. »t th« P.Q, of N.Y.. N.Y._______ Vol. XXVIII. No. 15. Thursday, April, 11, 1974. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 Mitteradnak esélye van a francia elnöki tisztségre Francois Mitterrand Valéry discard d’Estaing Pierre Messmer Edgar Faure PARIS, Georges Pompidou Franciaország elnökének hirtelen halala szükségessé teszi uj elnök választását, melyet a francia kormány május 5.-re tűzött ki. Többen pályáznák az ország e legtekintélyesebb tisztségere. A gaullista-part részéről Jacques Chaban Delmas kinyilvánította, még mielőtt Pompidout el - temették volna, hogy ő óhajt-1 ja elnyerni a jelölést. Jacques Chaban-Delim: Edgar Faure, a képviselőhöz elnöke, szintén pályázik a gaullista párt jelölésére. Mindketten miniszterelnöki tisztséget töltöttek be es nevük ismert a francia szavazók között. Mindketten a nagytőke szolgálatában állnak. A különbség köztük az, hogy Chaban Delmas liberálisabb jelszavakkal próbál szavazatokat szerezni. Lehetőség van arra is, hogy Pierre Messmer, a jelenlegi miniszterelnök is pályázni fog a jelölésre. A Kommunista Part és a Szocialista Part, a jelek szerint, Francois Mitterandot, a Szocialista Part vezérét allitja fel közös támogatással. Mitterand 1965-ben, amikor e tisztségre pályázott a nagy közkedveltségnek örvendő De Gaulle tábornokkal szemben, elnyerte a szavazatok 45 százalékát. Az ország jelenleg gazdasági és politikai válságban van. Az elmúlt esztendőben 16 százalékkal emelkedett a megelhetes. A kommunisták és a szocialisták vezetésével több sztrajk-mozgalom fejlődött ki az áremelkedések miatt. A megélhetés drágulása elleni küzdelembe a bankhivatalnokokat, kis farmereket es kis kereskedőket is sikerült bevonni. Ez adja meg a lehetőséget arra, hogy ezúttal a polgárok többsége a kommunisták és a szocialisták jelöltjére,Francois Mitterandra adja szavazatát május 5.-en. Figyeljünk fel április 16. ra Nixon véd bennünket az inflációtól A kongresszus mindkét haza nagy többseggel megszavazta a minimális órabér 25 százalékos felemelései a jelenlegi $ 1.60-rol két dollárra s egyben a törvény kiterjesztését olyan munkásokra, akikre eddig nem vonatkozott, mint például háztartási alkalmazottakra s idénymunkásokra. A kongresszus már tavaly megszavazott egy ilyen törvényt, de Nixon elnök, aki állampénzen milliókat kólttetett lakásai berendezésére és aki kétes trükkök réven egy negyedmillió dollárnyi adó fizetése alól vonta ki magát, túl soknak, ,,inflációt okozónak” minősítette e pár centnyi emelést, nem engedte azt törvényre emelni, megvétózta. Emiatt millió és millió amerikaitól, a szegények legszegényebbjeitől vont meg napi egy-két falat kenyeret több, mint egy évig! A jelenlegi megbocsáthatatlanul alacsony minimális órabér, $ 1.60, 1966 óta van érvényben. Azóta az árak 50-60 százalékkal emelkedtek. Szakértők szerint az uj minimális órabérnek legalább $ 2.28-nak kellene lenni, hogy csupán az eddigi árdrágulással lépést tarthassanak az emberek. Az új törvény május vagy június elsejen lep életbe. Jövő januárban ismét kapnak egy busás tiz centnyi, es egy ev múlva egy másik 20 centnyi béremelést a minimális bért keresők. Nixon elnök érzékeny szive azonban nem tudja elviselni, hogy Amerika szegény nepe a minimális órabér emelésével, valamivel jobban eljen. Sietett bejelenteni, hogy 800 millió dollárral csökkenteni fogja a szövetségi kormány hozzájárulását a népjóléti (welfare) alaphoz, mivel, úgymond, kevesebben szorulnak segélyre! Arról persze nem hajlandó tudomást szerezni, hogy az utóbbi évek folyamán, miközben az árak másfelszeresére emelkedtek, alig egy-két állam az ötven közül emelte a segélyösszegeket. Az a 800 millió dollár, ha nem vonná meg tőlük Nixon, heti 1 dollar 60 centtel nagyobb juttatást jelentene a segelyre szorultaknak. De Nixon felt bennunket az emiatt bekövetkezhető inflációtól! A nyugdíj-jogról WASHINGTON,DC. A képviselőház törvényjavaslatot fogadott el, mely hivatva van a munkások nyug- dij-jogát megvédeni. Mindazok, akik olyan vállalatoknál dolgoznak, ahol nyugdíj-rendszer van, s akik 15 esztendőt dolgoztak az üzemben, a javaslat törvényerőre emelese esetén biztosítva lennének, hogy nyugdijukat megkapják. EMELIK AZ ELELNIISZEPJEGYEKET WASHINGTON, D.C. Julius 1.-tól a rászoruló családoknak adott élelmiszer bélyegeket 5.6 százalékkal emelik. Pl. egy négytagú csalad, amely eddig $ 142.- értékű jegyet kapott, $ 150,-nak megfelelő belyegre jogosult julius 1 .-tói. Michigan állam nyolcadik kongresszusi kerületében a szavazó polgárok új képviselőt választanak április 16.-an. A Republikánus Párt jelöltje,James M. Sparling, Jr. felkérte Nixon elnököt, jöjjön el és személyes jelenlétével győzze meg a szavazókat, hogy magatartása a Watergate-uggyel kapcsolatban es nemzet- gazdasági politikája a nép érdekét szolgaija. A meghívás minden jel szerint Nixon (titkos) kezdeményezésere történt. A Republikánus Párt 3 jelöltje a közelmulti képviselőválasztásban csúfos vereséget szenvedett. A Párt Országos Bizottsága úgy véli, hogy talán az elnök tekintélyének személyes latba vetése a pártjelölt javára billenti majd a merleget. Más szóval az április 16.-an Michigan nyolcadik kerületében lezajló képviselőválasztásban valójában nem a két part — a Republikánus és a Demokrata — jelöltjei lesznek a főszereplők, hanem Nixon elnök. Természetesen a Republikánus Párt keretein belül többen elleneztek Nixon megjeleneset, többek között Robert Grant, Saginaw megyei pártelnök is. A „Saginaw News” napilap, mely támogatta Nixon ujraválasztásat 1972-ben, a közelmúltban felszólította az elnököt: mondjon le tisztségéről. Az utolsó 40 esztendőben e választó kerület farmerjei, alak a szavazók nagy többségét képviselik, következetesen republikánus jelöltre szavaztak. Ez készteti Nixon elnököt E KERÜLETBEN VALÓ KORTESKEDÉSRE. Érdekes lesz megfigyelni az április 16.-i képviselőválasztás eredményét: vajon a republikánus Sparling, vagy a demokrata Traxler győz-e? WASHINGTON, D.C. Nixon elnök aláírta a minimális órabér-törvényt, melynek értelmében a legtöbb munkás órabére május 1.-tól minimálisan S 2.- lesz. a ka a cm
