Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-28 / 13. szám
6 Thursday, March, 28. 1974 óhaza ÉDES ANYA NYELVÜNK Kovalovszky Miklós: * Az anyanyelv és a külföldi magyarság Nehez, bonyolult kérdés a külföldön elő magyarok es az anyanyelv viszonya. Az idegen világ, a családon kívüli mindennapi környezet és az államnyelv használatának szüksége elkerülhetetlen bomlasztó hatással van az anyanyelvi készségre és a nyelvérzékre. Különösen azok vannak kitéve e hatásnak, akik nem tömbben, nagyobb magyar közösségben, hanem szórványban, elszigetelten élnek. Az idegen nyelv szavai, kifejezései, mondatkliséi akaratlanul is befurakodnak a tudatba, gyakran egy jellegzetes öszvérnyelvet szülve. Sót: idővel meglazul az anyanyelv artikulációs bázisa is, a hangképzés magyaros tisztasága elmosódik, a kiejtés, hangsúly es hanglejtés idegenszerüve torzul. Bekövetkezik a kétnyelvűség, amelyet jo esetben megtart a második nemzedék is, az unokákra azonban rendszerint csak foszlányok maradnak őseik nyelvéből. Később pedig legfeljebb a családi hagyomány vagy nevűk őrzi a magyar származás emlékét. S a nyelvi beolvadásnak szinte természetes következmenye a magyarsághoz való tartozás tudatának kialvása. Külföldön elő magyar számára természetes szükség az államnyelv elsajátítása. Anyanyelvének használata, a hozza való ragaszkodás ritkán ad gyakorlati vagy társadalmi előnyt. A másik nyelvi közeggel való süru erintekezés folytán pedig az anyanyelv rendszere megbomlik, idegen elemekkel keveredik, az egyen tudatában is kettősség támad, nyelvérzéke elbizonytalanodik. Mindez zavarja a tiszta fogalomalkotást, a logikai készséget, végeredményben a gondolkodást. Az anyanyelv szellemi es ; műveltségi korától való eltávolodás vagy elszakadás tehát nemcsak közösségi szempontból veszteség, hanem hátrányos az egyen szellemi fejlődésére, személyiségének kibontakozására is. Kétségtelen, hogy idegenben nehéz összeegyeztetni az anyanyelv épségben való megőrzésének és fejlett fokon való használatának igényét a mindennapi gyakorlat és a létérdek követelte idegennyelvű- seggel, de meg kell kiserélnünk, hogy megoldást találjunk. Ennek legtermeszetesebb módja az, hogy a gyermek a családban magyar szót hall, vele a szülők és a testvérek magyarul érintkeznek. Bonyolultabb és nehezebb a helyzet, ha az édesanya (vagy az apa) nem magyar, s torve, nem szívesen vagy egyáltalában nem beszeli nyelvünket. Ilyenkor a másik szülőre hárul az ösztönös vagy tudatos anyanyelvi (vagy „apanyelvi”) neveles feladata. Természetesen eredménye is csak felsiker lehet, s többnyire felemás nyelvi készséget hoz letre. Vegyük azonban a kedvező esetet, hogy a külföldön élő szülők mindegyike magyar. Miért fontos, hogy gyermekük a közös anyanyelven növekedjek föl? A világgal való ismerkedésnek, az e’rtelmi ébredésnek kora, az első gyermekévek általában a család környezeteben telnek el. Szellemi fejlődésünk, lelki életünk alapjat és keretét tehát az anyanyelv adja. Ebben gyökereznek első fogalmiismereteink,érzelmi benyomásaink és emlékeink, hozzá kötődnek a gondolkodás, az asszociációk és a logika pályái. Az anyanyelvnek pedig legtermészetesebb, „direkt módszerű”, spontan előiskolája a családi neveles. Az itt megalapozott készséget fejleszti aztan tovább az iskola es az élet, a szellemi önképzés és az élet- pálya/gyírkörbtta.. Csak az anyahyölvi alap megszilárdulásával volna ugyan ajánlatos megkezdeni az idegen nyelv módszeres tanulását, nyilvánvaló azonban, hogy a külföldi magyar nem várhat ezzel gyermeke 10-12 éves koráig, a kedvező időpontig. Hiszen 6-7 eves korában be kell Íratnia az állam nyelvén tanító iskolába, s oda sem mehet e nyelv alapismerete nélkül. Az előkészítés természetes-módón többnyire meg is valósul a környezet, pajtások révén vagy az óvodában. A gyermekének magyarságát tudatosan megőrizni kivano szülő dilemma elé kerül tehát, s ezt csak a párhuzamossággal oldhatja föl: az iskola és a külvilág egyre erősödő hatását a családi környezet következetes magyar nyelvhasználatával lehet ellensúlyozni s emellett magyar óvoda, iskola, tanfolyam vagy ifjúsági kör rendszeres látogatásával. A fogékony és rugalmas fiatalok könnyen beleilleszkednek e kettősségbe, különösen,ha érzelmi vonzódás is köti okét a magyar nyelvhez. Ha ilyen párhuzamosság megvalósítására nincs mod, meg erőteljesebben lép föl az idegen nyelv zavaró hatása. A körülvevő, áramló idegen nyelv szükségszerűen kétnyelvűséget alakit ki a gyermekben, ez fokozatosan elnyomja benne az anyanyelv ösztönös elsőséget, s gátolja magyarul való szellemi gazdagodasat. A család es a szükebb vagy tágabb anyanyelvi közösség legalább arra törekedjen tehat, hogy megakadályozza a magyar nyelvtudás elsorvadását, ébren tartsa, s lehetőleg fejlessze is. Nemcsak a nyelvi-nemzeti közösséghez tartozás érzelmi-eszmei ereje sugallja ezt. Tanácsoljak gyakorlati ervek is: kapcsolat magyarországi rokonokkal, ismerősökkel, látogatás alkalma, tolmács- vagy fordítói szerep, s nem utolsósorban az a lehetőség, amelyet a magyar nyelv irodalmunk es kultúránk sajátos érdekeinek megismeréséhez es közvetítéséhez nyújt. A hazánkkal szomszédos országokban nagy számmal es jórészt egyseges tömbökben élő magyarság igenyelte es meg is kapta — a kölcsönösség alapján — az anyanyelv használatának jogát (oktatás, közelet, művelődés, sajtó stb.). Nyugati államokban a meglehetősen szétszórtan élő s csak egy-egy nagyobb varosban tömörülő magyarság nem elvez ilyen támogatást nyelvének védelmében és megőrzésében. Jóval nehezebb helyzetében tehát jórészt ó’ntevé- kenysegre van utalva. A külföldi magyarság helytelenül tenne fel tehat igy a kérdést: magyar vagy idegen nyelv? A józan valasz csak ez lehet: magyar es idegen nyelv. Érzelmi ellenérvek és felelőtlen szólamok nélkül tudomásul kell vennünk a való helyzetet és a lehetőségeket. Idegenben élő magyar honfitársunk számára a tökéletes ketnyelvuseg a természetes, szükségszerű es a szerintünk is kívánatos állapot. Törekedjenek — a maguk egyéni érdekében — az államnyelv elsajátítására, de őrizzék meg és adjak át utódaiknak is anyanyelvűket s vele a magyarság tudatat és mindazt a szellemi értékét, amely benne foglaltatik. A második anyanyelvi konferencia is a kétnyelvű magyarok gondjairól tanácskozott.Mint Barczi Géza mondotta, egyáltalaban nem lehetetlen az, hogy a második nyelvnek, az anyanyelvnek az ismeretet is magas fokra emeljek, es ezáltal egy olyan másik kultúrának az ismeretebe kapcsolódjanak bele, amelynek megvan. a maga; .sajátos színezete, értéké Május IS'án nyit az első tavaszi BNV Sajtótájékoztató a Hungexpo idei programjáról — Tervszerűen, az előirt ütemben folyik az a sokrétű munka, amelynek eredményeként május 18-an megnyithatja kapuit az új Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak első szakosított tavaszi vására — jelentette be sajtótajekoztatojan Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója. A Kőbányán most kialakított uj területet hivatalosan Budapesti Nemzetközi Vásárközpontnak neveztek el. A terveknek megfelelően ma’rcius 31-én a Városligetet ünnepélyesen átadják a budapestieknek, s csupán a Hungexpo vállalati központja marad egy ideig a regi helyén. GONDOS TECHNIKAI ELŐKÉSZÍTÉS A fedett pavilonok építését, a terület kialakítását tulajdonkeppen 18 hónap alatt kellett elvegezni, hogy május 18-an megnyithassak a tavaszi BNV-t. Erre eddig 21 országból jelentkeztek kiállítok, és összesen 51 ezer négyzetméternyi fedett terület áll a hazai es külföldi cégek rendelkezésére. A KGST JEGYÉBEN Mivel az idén ünneplik a KGST fennállásának 25. évfordulóját, ennek jegyeben rendezik meg a Hungexpo budapesti nemzetközi vásárait. A tervezettnél is nagyobb, az összes kiállítási terület 25 százalékán kapnak helyet a KGST-orszagok árui, a magyar vállalatok pedig a terület 40 százalékán vonultatják fel termékeiket, mégpedig a szakosításnak megfelelően kilenc nagy iparági és szakmai csoportosításban. KÜLFÖLDI SZEREPLESEK 1974-ben a Hungexpo segítségével a magyar vállalatok 58 kiállításon és magyar héten vehetnek részt. 35 ezer négyzetméternyi összterületen 550 ipar- vallalat, mezőgazdasági üzem es szövetkezet körülbelül 200 vagonnyi áruját vonultatják fel a négy világrész 29 országába. A kiállítások nagy részét, pontosabban a kiállítási terület 75 százalékát a szocialista országokban veszik igénybe, hogy újabb lehetősegeket tárjanak fel a két- es többoldalú gazdasági kapcsolatok erősítésére. NA ELŐFIZETÉSE LEIÁRT, j szíveskedjek annak meghosszabbításáról ideje- I ben gondoskodni. I Egy évre $ 12.50, félévre $ 7.00. J I Megújításra: $•••?••......... I j Naptárra: $ . ............................................. { I Név: . ............ J | Cím: ............. ;........................... I I p * ® I Varos;................................Állam:............... I J Zip Code:................. I AMERIKAI MAGYAR SZÓ Jl30 Elast 16th Street, New York, N.Y. 10003g es vonzása. Ruffy Péter pedig költői tömörséggel fogalmazott: „A kétnyelvűség az elet parancsa, a magyarnyelvűség pedig a hűsége.”
