Amerikai Magyar Szó, 1974. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-28 / 9. szám
Thursday, Feb. 28. 1974. 'AMERIKAI MAGYAR, SZÓ' Százéves a méterrendszer Csak százéves? — lepődnek meg sokan —, hiszen a legöregebb emberek is a meterrendszer használatát tanulták meg. Valójában a méterrendszer jóval régebbi, a nagy francia forradalom vívmányai köze tartozik. Általános, nemzetközi bevezetését azonban hosszú vita és szervezőmunka előzte meg. Az egységes, pontosan szabályozott mértékegység használata valójában az ökörig nyúlik vissza. A különböző nepek es vidékek közti áruforgalom, a kereskedelem tette először szükségessé a csereértek — a pénz — es a mértekrendszerek — hosszúság, térfogat, súly — szabályozását. „Minden dolgok mértekegysege az ember” — mondotta Protagoras okon görög bölcselő. A regi mertekek egy része valóban az emberi test részéit vette alapul. Erre utal a hüvelyk, a lab, a lépés, a marok és más hosszuságegységek elnevezése is. Mindmáig valóban fontos szempont az, hogy a mértékegységek alapértekei „emberszabasuak” legyenek, azaz a különféle emberi alkotások — építmények, szerkezetek stb. — mérete, súlya vagy térfogata — kis számokkal kifejezhető legyen. Ennél is fontosabb szempont azonban, hogy a mértek- egyseg bármikor pontosan azonosítható es előállítható (reprodukálható) lehessen. Ezért célszerű valamilyen természetben elofordulo jelenséget, ill. folyamatot alapul választani. f t MILYEN A NEMET LÁB? Angliában pl. I. Henrik király mar 1101-ben úgy rendelkezett, hogy sajat, kinyújtott karjanak hossza legyen a yard alaperteke (ez kb. 91 cm-nek felelt meg). Egy 400 eves feljegyzés es fametszet a nemet láb meghatarozasat szemlélteti: „Tizenhat kisebb es nagyobb férfi, ahogyan a templomból kijönnek, álljon úgy sorba, hogy cipőjük egymást érintse.” Az igy lemert hosszúság, 16-tal elosztva, adta a láb mértékét (kb. 31 cm-t.) Ezek a mertekek azonban a legkevésbé sem voltak pontosan azonosíthatok es újra előállíthatok. Emellett nemcsak országonként, hanem vidékenként is változott az értekük. Nem csoda hat, hogy a kereskedők es iparosok követelésére Talleyrand francia politikus javaslatot tett egy természetes és egységes mértékrendszer bevezetésére (1789) .A kérdés megoldását a legkiválóbb tudósokra bízták, igy többek közt a vegyész Lavoisier, a csillagász Laplace, a matematikus Lagrange es a geometra Monge vettek részt e munkában. Hosszas tárgyalás után úgy döntöttek, hogy a hosszúság alapegységéül a Föld egyenlítőjének negyvenmilliomod részét veszik.(Hosszúsági körnek a Föld két sarkán áthaladó, e’szak-dél irányú képzeletbeli kört nevezik.) Ezért a korábbiaknál pontosabban újra kellett mérni a Föld mereteit. Térfogategységül a litert javasoltak: egy 10 cm-es elhosszusagu (tehat egy kóbdecimeteres) kocka űrtartalmat, mig a súly egysége egy köbdecimeter, 4 Celsius-foku viz súlya. A meternek megfelelő hosszúságot platinarud két vegéhez karcolt vonalak közti távolság jelölte. ŐSMÉRTÉK PÁRIZSBÓL Bármennyire is célszerűnek látszott az 1799. június 22-en jóváhagyott méterrendszer, a legtöbb ország nemzeti hiúságból, sőt politikai okokbol idegenkedett bevezetésétől. Piazzi-Smith, Skócia királyi Csillagásza pl. azt állította, hogy a hüvelyk es a láb mértéke isten adománya (persze, csak az angol hüvelyk!), mig a méter a „kommunista franciák” találmánya, és a „legvadabb, legvérszomjasabb es - legistentagadobb forradalom” szülötte.Meg Francia- országban is csak 1840-tól rendszeresítették a métermérték használatát. Magyarországon egy tehetséges matematikus, csil- lagász és közgazdász, szopori Nagy Károly mar egy évvel korábban lelkesen kiállt a méter, liter es kilogramm alkalmazása mellett, sót sajat költségén meghozatta Párizsból az ósmertékek másolatait. Am a méterrendszer bevezetesere csak évtizedek múltán, az ipar es a nemzetközi kereskedelem rohamos fejlődése nyomán került sor. A vüág tudósainak es mérnökeinek nemzetközi gyűlése 1872-ben ült össze Párizsban, hogy rögzítse az egységes mértékrendszer alapértékeit. Ekkor már kiderült, hogy a Föld délkörének kerületet pontatlanul állapították meg, ezert a méter alapjául a párizsi „ősméter” hosszát vettek. (A párizsi méter 0.036 mülimeterrel hosszabb a földmérésből levezethető értéknél.) Ugyanekkor elhatároztak, hogy Párizsban egy nemzetközi mértekügyi intézetet létesítenek a mértekek allando ellenőrzesere. Magat a meterrendszert is sokan csak metely- rendszernek neveztek. Am a hivatalos es ésszerű rendszer rövidesen altalanosan elterjedt es uralomra jutott. Ma mar szerte a világban elterjedt a meter, a liter és a kilogramm alkalmazasa. (Bár Angliában csak néhány éve tették általánossá használatát.) Jelenleg már a párizsi osméter sem eléggé pontos alapegység az atomfizikusok számára. Ezért 1960-ban úgy határoztak, hogy a kriptongáz vörös fényének hullámhosszát veszik alapul: ennek 1 650 763.73-szorosa a meter hossza. Ez a sugárzás bárhol, barmikor előállítható, igy a méter is megállapítható. ifj. Bartha Lajos i A PISAI FERDE TORNYOT KI PÁNYVÁZZÁK Pisa remeke a comoi kofaragok mestermuvenek számitó dóm, amelyet 1063-ban kezdtek építeni. Látványa azonban nem lenne teljes — ma mar elképzelhetetlennek tűnnek — a hires ferde torony nélkül. Több, mint 50 méter magasságban mered az eg fele, s elhajlása négy meter volt már századokkal ezelőtt. Csakhogy a ferde torony sajnos tovább dőlt. Szem- melláthatóan. Nemrég szakemberek különleges mérőműszerekkel pontosan megállapítottak, hogy több mint öt méter a déli irányú dőlése. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi tiz évben újabb 54.4 centimetérrel növekedett ferdesége. Már évekkel ezelőtt kidolgoztak egy módszert a pisai torony megmentésere. Nagy mennyiségű cementet juttattak a talajba, valóságos betoninjekciok- kal próbálták megállítani az építészeti csoda további dőlését. Allando bizottság is alakult neves építészekből, akik évről évre kutatják a torony megmentésének legjobb módszereit. Nemcsak Olaszországban, hanem világszerte tanulmányozzák, miként lehetne az egyetemes kultúra e becses kincset megmenteni a következő századok számára. Nagy feltűnést keltett Donato pisai professzor javaslata: építsenek a torony also emeletei köze betonvázat. Szerinte ez megtartana az epűletet, s nem kellene további dőléstől tartani. Csakhogy a látványosságára büszke város lakossága ellenezte a pro - fesszor tervet. Nevezetes tornyuk ezáltal elvesztené eredeti szépségét, megfosztanak évszázados varázsától. Most újabb terv született. Eszerint a közeljövőben állványt építenek melléje, s ehhez egy erős kábellel “kipanyvázzák” a pisai ferde tornyot. így megmarad eredeti alakjaban, ugyanakkor talán sikerül megszüntetni további süllyedését. Keresztespók a világűrben A Skylab második személyzete két keresztespó- kot is vitt magaval az űrbe: — Arabellát es Anitát. Az ötlet egy Judith Miles nevű lexingtoni diáklánytól származik, aki arra volt kiváncsi, tud-e a pok a súlytalanság allapotaban hálót szőni. Ez volt egyike a legérdekesebb kiserieteknek, amelyeket a Skylab második személyzete az űrben végzett. A nehézségi erő banyának megállapítása az Ízeltlábúak szamára rendkívül fontos. Ehhez erzeksörtek állnak rendelkezésűkre, amelyek többnyire a mozgékony páncélrészek összekötő helyein vannak, és a testrészek egymáshoz való viszonyított helyzetet regisztrálják, közvetve tehat a nehézségi eró bányát is. Ez a “berendezés” alapjában különbözik a gerincesek megfelelő szerveitől, es ezert különösen érdekes és tanulságos annak a vizsgálata, hogyan hat rá a súlytalanság állapota. A keresztespók mutatkozott ilyen tanulmányokra a legalkalmasabbnak. Gyorsan dolgozik, korán reggel kel és 20 perc alatt elkészíti hálóját. A nősteny- pókok sokkal jobb hálóépitök, mint a hímek, miért is sokkal jobb kísérleti alanyok. ' Arabella minden edzes nélkül aránylag gyorsan alkalmazkodott a súlytalanság állapotához, és önmagától oldotta meg az adódó problémákat. Három nap alatt hozzaidomult az uj feltételekhez. Ezután ugyanolyan tökéletességgel szőtte hálóit, mint földi viszonyok között. A raleigh-i (Észak-Karolina) pszichológiai kutatóközpontban módszert dolgoztak ki azoknak az eltéréseknek a megallapitására, amelyek a súlytalanságból kifolyólag a hálóepitesben adódhatnak. Komputer hasonlítja össze a hálok képeit, és automatikusan megállapítja az esetleges eltéréseket a szokványos epitésmodtól. Eddig gyógyszerek és kábítószerek hatását vizsgáltak a pókok magatartására ezzel az eljárással. A kísérlet választ adott az eredeti kérdésre: kiderült, hogy a pók tud hálót szőni a súlytalanság állapotában.- if t a > 8 »8 6'naa~5'fl »~t'5T8X8TrrrffTTTyrroTyyi viz alatti „HELIKOPTER” Amerikai kutatok 200 méter melységbe merülő viz alatti “helikoptert'kisérleteztek ki a tengeri kutatások céljára. A “helikopter” elnevezesre azzal szolgált rá az újfajta kutatójármű, hogy a mozgását biztosító szárnyaskerekeket a felépítményen, ferde állasban helyeztek el. A kétszemélyes jármüvei a mélybe szálló kutatok fölé 6 centiméter vastag plexiből készült búra borul, amelyen at jó kilátásuk van és fényképezhetnek © 0 0
