Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-09-13 / 35. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ­*** ÉLET ÉS EGÉSZSÉG Csak egyszerű felfűzés ? Thursday, Sep. 13. 1973. MITŐL LEHET SZÍVINFARKTUST KAPNI Falun is, városban is sok ember könnyedén napirendre tér egy-egy felfázás, vagy pontosabb nevén: hólyaghu­rut felett. Vannak, akik a nagyanyáiktól tanult teákat fogyasztják, ismét mások, meleg fedőt tesznek a hólyag­tájra és megvárják, amég a heveny hólyaghurut tünetei: a gyakori és kínzó vizelési inger, a hólyagtáji fájdalom, esetleg láz elmúlnak. Pedig ez a régies gyógyítási mód nemcsak idejét múlta, hanem veszélyes is. <Az elmúlt két évtizedben tanulták meg az orvosok is, hogy a vissza­visszatérő hólyaghurutot komolyabban vegyék, mint aho­gyan azt régen tették. A változás oka egyszerűen az a felismerés, hogy az idült, és állandóan megismétlődő hó­lyaghuruthoz gyakran társul vesemedence-, illetőleg fer­tőzés okozta vesegyulladás, vagy ahogy azt szaknyelven hívják: «pielonefritisz. A pielonefritisz egyáltalán nem ritka betegség és sajnos sok idős ember idő előtti halá­láért felelős. Ez a felismerés indokolja, hogy már fiatal korban gondot fordítsunk a húgyúti fertőzések radikális kezelésére, hogy ezáltal elejét vegyük az időskori pielo- nefritisznek. Mi az, amit a húgyúti fertőzésekről tudni kell? ^Működési egység A vesék által termelt vizelet a vesemedencében gyű­lik meg és innét vékony csövön: az uréteren keresztül jut a hólyagba. A hólyag tárolja a vizeletet, hiszen az egészséges felnőtt naponta legfeljebb háromszor, négy­szer ürít, feltéve, ha nem fogyaszt szokatlanul sok folya­dékot. A hólyagból a húgycsövön keresztül távozik a vi­zelet. A nők húgycsővé egészen rövid, a férfiaké hosz- szabb és a hímvessző közepén fut át. Nőknél éppen a húgycső rövidsége segíti elő, hogy a külső szemérem­testre, pontosabban a szeméremajkak közé jutott kór­okozók bejussanak a hólyagba. Férfiaknál pedig á prosz­tata, a mellékherék és az ondóhólyag áll összeköttetés­ben a húgycsővel és ezért ezek gyulladásai ráterjedhet­nek a hólyagra. A húgycső, a hólyag, az uréter, a vese­medencék és a vesék is szorosan egymáshoz kapcsolt működési egységet képeznek, ami egyben azt is jelenti, hogy a fertőzés felülről le és alulról föl egyaránt terjed­het. A hólyag az uréteren keresztül közvetítheti a fertő­zést a vesemedencékbe. A vissza-visszatérő vesemedence- gyulladás pedig gyakran jár a már említett pielonefri- tisszel, téhát a baktériumos vesegyulladással. HólyaqhuFut A már említett hólyagtáji fájdalom, a gyakori és fáj­dalmas vizelés alapján, a hólyaghurutot rendkívül egy­szerű megállapítani. A régi gyakorlattal ellentétben azonban a heveny hólyaghurut — vagy ahogy népiesen még ma is hívják: a felfázás — nem tartozik azok közé a betegségek közé, amelyeket magunk kezelhetünk. He­veny hólyaghuruttal célszerű, sőt nyugodtan állíthatjuk: kötelező orvoshoz fordulni. Az orvos is előnyösebb helyzetben van, ha ma hólyag­hurutot kell kezelnie, mint volt néhány évtizeddel ez­előtt. A régi, a vizeletet sárgás-barnára, vagy kékre festő „vizeletfertőtlenítők” helyett ma egész sor olyan gyógy­szerrel, antibiotikummal rendelkezik, amelyek sok­kal megbízhatóbban gyógyítják a hólyaghurutot. A .teljes gyógyuláshoz azonban az is kell, hogy a bete^ az ...Az Egyesült Allamok-beli Bostonban egy ifjú anyának hat vetélés után sikerült egészséges fiúgyer­meket világra hoznia. Ugyanilyen boldogságban volt része mintegy 12 asszonynak, akik látszatra meddőek voltak, vagy legalábbis nem voltak képesek kihor­dani magzataikat. J Kiderült, hogy a meddőséget és elvetéléseket olykor egy bizonyos, a vírusnál valamivel nagyobb kórokozó fertőzése okozza, amely tetracilinnel elpusztítható. A bostoni „Peter Bent Brigham” kórházban tették ezt a felfedezést, amely megerősítette dr. John Rock amerikai nőgyógyász régebbi tapasztalatait. Tizen­nyolc évvel ezelőtt kezelt néhány meddő nőt tetra­cilinnel, feltételezve, hogy a meddőség valamilyen fertőzés következménye. A kezelés nyomán a kezeltek 28 százaléka adott életet egészséges gyermeknek. orvos tanácsait maradéktalanul betartsa. Könnyen meg- eshetik, hogy az antibiotikumok hatására néhány óra le­forgása alatt megszűnik a kínzó fájdalom és vizelési in­ger, ami a betegben azt a látszatot keltheti, hogy máris meggyógyult. Ha ilyenkor időnek előtte elhagyja az előírt gyógyszer szedését, könnyen előfordul, hogy a hurut, a gyulladás elhúzódóvá, idültté válik. Az idült hólyaghu­rut már nem jár gyakori vizelési kényszerrel, sem fáj­dalommal, egyetlen tünete gyakran mindössze annyi, hogy a vizeletben az orvos gennyet talál. Már pedig, ha a hólyagban olyan kórokozó van, amelynek jelenléte gennyképződéshez vezet, eljuthat az uréteren át a vese­medencébe, és onnan a vesébe is. Ezt előzhetjük meg, ha az orvos által hólyaghurut esetén rendelt bak­tériumellenes szert az előírt ideig, általában 3—4, vagy 4—5 napig szedjük. Vesemedencegyulladás A heveny vesemedencegyulladás heves deréktáji fájda­lommal, borzongással, hidegrázással és magas lázzal jár Ha a vesemedencét a hólyaggal összekötő uréter nincs elzáródva, akkor a vesemedencegyulladás ugyanúgy geny- nyes vizeletet okoz, mint maga a hólyaghurut. A heveny vesemedencegyulladás terhes nőknél viszonylag gyakori, mert az óriásira megnőtt méh akadályozza az uréterek­ben a vizelet folyását és pangást okozhat. Ha nem terhesnél fordul elő ismétlődő vesemedence­gyulladás — ami minden életkorban és mindkét nem­nél előfordulhat —, akkor legtöbbször vesekő, vagy a vesemedencéből a vizelet elfolyását gátló más akadály húzódik mögötte. A vesekő nemcsak azért veszélyes, mert kínzó görcsrohamot okozhat, hanem azért is, mert a vesemedence hámját sértve, vagy a vizelet-elfolyást akadályozva megteremti a heveny, majd az idült vese­medence-, illetve vesegyulladás feltételeit. Akinek volt egyszer veseköves rohama, jól teszi, ha a roham elmúlta után urológiai szakrendelést keres fel, ahol tisztázzák, hogy van-e még kő a szervezetében, vagy eltávozott. Ez­zel az urológiai vizsgálattal el lehet kerülni azt, hogy később keserves meglepetések érjék az embert. ^Megelőzés A hólyaghurut, az idült vesemedence- és vesegyulla dás gyógykezelése, a megfelelő gyógyszerek kellő ideit., tartó szedésével, igen eredményes. Ha az urológiai vizs­gálat valahol vizelet-elfolyási akadályt talált, úgy ész­szerű, ha a beteg az ajánlott műtéti megoldás útjába nem gördít akadályt. Ez a műtét egymagában is hatha­tós eszköz a húgyúti idült gyulladások megelőzésére. Nem kevésbé jelentős azonban az is, hogy télen a gyer­mekek és felnőttek egyaránt — különösen a női nem képviselői — melegebben öltözzenek és ezáltal a visz- szatérő hólyaghurutnak elejét vegyék. Ugyancsak nők-i nél nem hanyagolható el a személyi higiéné, tehát á külső nemző szervek naponkénti gondos mosása. Ha a heveny és idült hólyaghurutot, illetve vesemedencegyui- ladást mégis megkapnánk, menjünk orvoshoz, hogy megfelelő és kellő ideig tartó kezelésben részesüljünk. Dr. Szende! Adán< nv. belklin. adjunktus; ... A kor önmagában véve nem betegség, de be­tegséghez vezet, minthogy a szeivezetet esendőbbe teszi. Az idősebb korra többféle betegség egyidejűsége a jellemző. Az ember nem öregkori gyengeségben hal meg, hanem az öregkori gyengeséggel párosuló beteg­ségekben. Olyan végelgyengülést, amikor csak maga az életkor a halál oka, eddig még nem észleltek. A legtöbb öregkori betegség az érelmeszesedéssel kapcsolatos. Sok ember fiatalabb korában gyenge, sőt beteges, mégis magas kort ér meg. Andersen Nexö dán író például súlyos tuberkulózison esett át, az or­vosok majdnem lemondtak róla, mégis közel nyolc­vanéves korában halt meg. Thomas Mann sem volt fiatal korában erős és egészséges, mégis túlélte a nyolcvan évet. Ügy látszik, hogy betegségre hajlamos emberek is hosszú életűek lehetnek, megfelelő élet­mód mellett. Ugyanígy a „vasegészségesek” egészen váratlanul és idő előtt is meghalhatnak. Az aszkétaság sem biztosítéka a hosszú életnek. Az embernek módja van arra, hogy az öregedésnek testi és lelki folyamatát befolyásolja. Az öregkori be­tegségek sokáig észrevétlenek, az egész életműködés fokozatosan gyengül, később aztán hirtelen akut rosz- szabbodások lépnek fel. A gyakori, fölösleges idegeske­déstől, mérgelödéstól.A neveze­tes stressz egyik legismertebb kiváltó oka a szivet erősen i- génybe vevő felindulás, a ki­robbanó düh. A túl kényelmes életmódtól. A- utóval a hivatalba, lifttel az e- meletre, s ha ezután egy szo­katlan fizikai megterhelés kö­vetkezik, a lelassult élethez szó kott keringés hirtelen gyorsu­lása komoly gondokat okozhat. • Ha az ember nem fordul orvos hoz, nem mondja el panaszait A szívinfarktus gyógyításának lehetősége akkor a legvalószí­nűbb, ha kezdeti stádiumban foghatnak hozzá a kezeléshez. Rossz magatartás, ha enyhe tü­netekkel lekicsinylőén bánunk • Az úgynevezett zajártalomtól. Ez talán nem szőrül magyará­zatra. A szervezet állandó fe­szültsége a legnagyobb károkat a szívnek okozhatja. • A szívinfarktus nem örökölhető Vannak azonban olyan örököl­hető betegségek, amelyek ko­moly szerepet játszhatnak a szív infarktus kialakulásában, s ame­lyek éppen ezért különös fi­gyelmet követelnek, hiszen a gondos kezelés — a megelőzés— kizárhatja az infarktus lehető­ségét. A helytelen étkezéstől. Bősé­ges reggeli, egyszerű ebéd, köny- nyú vacsora. Ez az egészséges étrend.Többnyire azonban for­dítva csináljuk Egy nehéz va­csora súlyos keringési zavaro­kat okozhat. • A túl sok dolhányzástól. Min­denki előtt ismeretes a nikotin mergezo hatasa. A vérkeringés­be kerülő túlzott mennyiségű ártalmas anyag magától értető­dő módon a szivet károsítja. ‘ • A gyakori megfázástól. A hely télén öltözködés, legyen akár túl meleg akár túl hideg, a meg fázásos fertőzések “melegágya” Mindenegyes fertőzés csökken­ti a szív ellenállóképességét. B

Next

/
Oldalképek
Tartalom