Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-08-30 / 33. szám
Thursday, Aug. 30. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 I Mt Történt *z ÓhAzAbAN\ I I I t 1 A hatalmas gépmadár lassan, meltosagteljesen szállt le a Ferihegy-i repülőtéren. Práger Jenő és Margit vezetésével 170-en jöttek Miamiból. Első ízben történt meg, hogy a Pan American legitarsasag repülőgépe megállás nélkül, New York felett elrepülve jött egyenesen Budapestig, s mindez alig 10 órát vett igénybe. Az érkezők között többen voltak olyanok, akik majdnem minden évben, de legalább kétévenként hazalátogatnak. így ismét közöttünk üdvözölhettük Mr. és Mrs. Melchert, a miamii Kossuth egylet volt elnökét, akik Fonder Erzsébettel, Weisberg Rózsi barátnőjével, a Marki, Vizinger es Karoly házaspárral együtt gyakori vendegek Magyarországon. Eljött a 82 éves Pika József is, aki 63 év óta nem volt szülőhazájában es Pavel Györggyel, Tatár Annával, Nagy Isabellaval együtt boldogan üdvözöltek reg nem látott gyermekkori emléküket. A kedves vendegeket kétnapos kirándulásra hívta mega Magyarok Vilagszovetsege,hogy megismerkedjenek a nagy magyar alföld egy részével. A MVSZ. főelőadója, Varga Imrene vezetesevel három autóbusszal indultunk az ismerkedésre. Velünk voltak t * » , » New Yorkból a Dengelegi es a Szirmai hazaspar is, akiket minden nyáron vonz a szülőhaza. Első utunk a „hirös” varosba, Kecskemétre vezetett. Elmentünk a „nagyharangu” templom mellett, a szép parkosított városközponton keresztül, s betértünk az Arany Homok szálloda Expressójaba, hogy felfrissüljünk, s folytassuk utunkat Szegedre, az Alföld másik hires varosaba. A SZEGEDI ZSINAGÓGÁBAN Gyönyörű varos ma Szeged. Szép, parkosított főterei látványosak. Régi szép épületekkel rendelkezik, amelyeket restauráltak és régi szépségükben tündökölnek. A nagy Dom-teri színpadot is megnéztük, ahol a nyár folyamán opera-előadásokban gyönyörködhetnek egy teljes hónapon át a sokezerre rugó látogatok, hogy világhírű énekeseket hallgassanak meg. Mar minden előkészület megtörtént a nyitáshoz, amikor megérkeztünk. E szabadtéri helynek hires akusztikája olyan élményt nyújt a látogatónak, hogy nem felejti el egykönnyen, azért Európa minden országából jönnek ide az opera szerelmesei. Kevesebbet hallottunk Szeged egy másik nevezetességéről, a csodalatos szépségű zsinagógáról, mely dán építész remekműve. Fényképek mutatják, hogy mit tett az épülettel a fasizmus. Ma azonban, a korf a I | | I a I > > 1 many jóvoltából, regi, teljes díszében all a látogatok előtt. Kupolája alatt az égbolt látható, gyönyörnek festett üvegablakai. Oltárát 24 Cararra márvány- oszlop tartja es 18 tórával ékeskedik. Kiskupolaja pontos masa a nagynak. Hatalmas meretu orgonája van. Hetagu, két hatalmas gyertyatartoja is remekmű. Látogatásunkat szepitve Klein Marton kantor, heber enekkel üdvözölte társasagunkat. Élvezetünkbe szomorúság is vegyült, mert kijovet, a templom előterében, aranybetűkkel bevesve, 3000 nevet ol» a f a i vasiunk. Ezek a náci es magyar fasizmus barbárságának áldozataiként mártírhalált szenvedtek Auschwitzban es a többi haláltaborokban. Mindet szegedi otthonukból hurcoltak el, úgyhogy ma mar ritkán telik meg ez a gyönyörű hely, s legtöbbször a közeli kis zsinagógát használjak a megmaradt hívők. AZ ALFÖLDI PORCELÁNGYÁRBAN Egyik reszlegeben étkészletek es egyéb porcelántárgyak készülnek, egyesek kézzel festett kalocsai mintákkal. A másik részlég fürdőszoba berendezéseket, mosdókat, W.C. kagylókat es kadakat készít, színeseket is, sót csempéket is gyártanak, a legmodernebb metódussal. E gyárban 2200 munkás dolgozik, 60 %-a no. Bar a gyár 1965-ben épült, évi 2 millió dolláros es 4 millió rubeles exportot termel, de sokat segit az ország lakasepitesi programjában is. A gyár parkoló tere tömve volt a dolgozók autóival es motorbiciklieivel. Hódmezővásárhelytől meg sem álltunk Kiskőrösig, bar a kedve^ városkán kiskunhalason is átmentünk. A Szarvas Étteremben ebédeltünk, ahol Nádor Antal üzletvezető rendkívüli elozekenyseggel fogadott bennünket. A nagyszerű ebedhez cigányzenekar járult, hogy meg elvezetesebbe te^ye látogatásunkat. Onnan egyenesen Petőfi szülőhazába sétáltunk.' Mondanom sem kell, hogy milyen elerzekenyülten nézegettük a kis, szalmatetós parasztházat, ahol Magyarország legnagyobb költője látott napvilágot. Még a lada, amelyen „Anyám tyúkja” sétált valaha, is ott állt a 19. századbeli házikóban. Kertjében azóta muzeum épült fel, amelyben a Petőfi és Petro- vics csalad minden ingóságát, ami csak található volt, részben egyeni adakozásból, összegyűjtöttek. Fényképek, ruhák, kéziratok, bútorok, stb. mutatják Petőfi rövid életútját. Megindultsag nélkül ide azt hiszem senki sem teszi be a lábat. Az emlekek súlya alatt egyideig csendben maI ( 1 r f radt a Budapest fele tartó tarsasag, de azutan, a regi dalok felharsantak és vidám énekléssel este 8 óra tajban érkeztünk meg. Azt hiszem, nem túlozok, ha azt irom, hogy mindenki hálával gondol a Magyarok Vilagszövetsegere, amiért lehetove tette részükre ezt a szép, élményekben gazdag kirandu- < last. AHOL VARRJÁK A CSIPKÉT Hövej, ez a mindössze 540 lelket számláló kis Gyór-Sopron megyei község a nagyon rossz földjével, a kavicsbányáival bizony szegénységgel küszködött évszázadokon át. És az asszonyok—szegénységükben — varottasaikba, tehát a kézimunkáikba álmodtak bele a szépét, a legszebbet. így őriztek es őrzik ma is a höveji asszonyok a mára híressé lett kapuvari hímzésnek nevezett, de a Rába menti tajra jellemző hofeher anyagra feher cérnával varrott hímzést. — Amit mégis csipkének mondunk. Mégpedig azért, mert a „lyukacsos”, tehat a kivágott anyag helyén pókhálóvékony cérnával csipkét „varrnak” az asszonyok. És ahány ilyen kivágás van az anyagon, annyifele mintát „formainak” bele. Olyan remekmű mindahány, mint egy-egy hópehely. A hoveji asszonyok 1955-ben Háziipari szövetkezetté tömörültek, aminek ma 100 tagja van. A szövetkezet 1957-ben Moszkvában, 59-ben Brüsszelben — a csipke hazájában — aranyérmét nyert. Horváth Maria, vagyis Mária néni a népművészét mestere csak azt sajnálja, hogy a fiatalok nem nagyon igyekeznek megtanulni a hímzést. Eljárnak a közeli városokba, gyárakba, ami rendben is lenne, de nem gondolnak arra, hogy ók is lesznek öregek, amikor a nyugdíj mellett nagyon jól jönne egy kis „mellekes” jövedelem, vagy ha kisgyerekük lesz, s otthon kell maradniuk. S persze arról se feledkezzünk mep ók lennenek azok, akiknek a keze nyomán tovább élhetne a hoveji csipkekeszites művészété. Gyenes András • FELAVATTÁK SZOMBATHELYEN A VASI MÚZEUMFALUT’ t t , , t ír Átadtak rendeltetesenek Szombathelyen, a festői szépségű Rogo-volgyben tizholdas területen létrehozott Vas megyei múzeumfalut. A megyeben az országban elsőként fejeztek be a népi műemlékek összeírását, s a feltérképezett anyagból válogattak ki a legjellegzetesebb, legértékesebb építészeti remekeket a szombathelyi múzeumfalu szamara. *—w ti H ^=*f=- u TERJESSZE LAPUNKAT Dr. GABOR UJ TALALMANYA A magyar származású Nobel díjas fizikus, Dr. Dennis Gabor, megszerezte a patent jogot leg újabb találmányához, a szonorá diográfiához, amely ultraszonikus energia segitsegevel megvilágítja a test belső részeit es lazerrel képét is készít róluk. Diagnózis megállapításánál ez sok esetber helyettesítheti a rongten képet Lehetőséget nyújt a terhesség tű zetes tanulmányozásara, az anya ra es magzatára való veszély nel kul es elősegítheti a mellrak kéz detleges, még gyógyítható álla pótban való felfedezeset. I , Dr. Dennis Gabor aki jelenleg egy londoni egyetem professzora es tudományos kutatója, a Columbia Broadcasting System tudóskarának egyik tagja és találmányát a C.B.S. Connecticut-i laboratóriumában dolgozzák ki. Dr.Gábor 1948-ban fedezte fel a holográfiát, a lencsenélküli háromdimenziós fényképészetet, amelynek alkalmazására az újabban felfedezett lázer meg nagyobb lehetőseget ad.
