Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-08-30 / 33. szám
E»t. M 2nd Ctan Mattel Dee. 31.1952. ander Ike Act of Marck 2, 1879. at tke F.O. of N.Y.. M.Y. Vol. XXVII. No. 33. Thursday, Aug. 30. 1973. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N Y. 10003. Tel: 254-0397 JLABOR DAY 1973 Labor Day az amerikai munkások ünnepnapja. Minden év e napján seregszemlét tartunk: milyen problémákkal áll szemben az amerikai munkásosztály? A problémák szinte határtalanok. Az amerikai munkás ma kevesebbet tud vásárolni heti béréért, mint egy évvel ezelőtt, — annak ellenere, hogy bére ma átlagban 7százalékkal magasabb. A magyarázata ennek természetesen az, hogy az elet- szüksegleti cikkek ara gyorsabban emelkedett, mint a munkabér. Bar az amerikai ipari vattaiatok, — banyák, gyárak, üzemek, — szinte teljes kapacitással működnek, az ósszmunkássag 5 szazaiéba munkanélküli. Egyes államokban, mint New Jersey, Maine, Washington, stb. a munkanélküliek száma 7-10 százalék kozott mozog. Most,amikor aNixon kormányzat TUDATOSAN igyekszik leépíteni, lelassítani a nemzetgazdasagot, a munkanélküliek száma minden valószínűség szerint rohamosan emelkedni fog. Az ország monopolistái rekord profitot vallanak be. A bankárok es iparbárok azonban nincsenek meg ezzel a rekord-jovedelemmel sem megelégedve. Profitjuk növelésére, a bankok felemeltek a kölcsönkamatlábat 9 es fél százalékra azok részére, akiknek hitele a legbiztosabb. Ez azt jelenti, hogy a munkásoknak, akik ingatlant akarnak vásárolni, vagy autót, hűtőszekrényt, televíziót, stb. kivannak venni hitelre, 15-25 százalék kamatot kell fizetniök. Ez megnehezíti a hazak, autók, stb. eladását, lelassítja a nemzetgazdasagot, emeli a munkanélküliek számát. A 30 millió nyugdíjas helyzete ma tarthatatlanabb, mint közvetlenül a 20 sz'azalekos nyugdijemeles u- tán. Ez is az infláció példátlan emelkedésének tudható be. A munkában levőknek nemcsak az egyrenehezebb megélhetéssel kell szembenézniök, de a munkairam es a munkakörülmények is egyre tűrhetetlenebbek. A munkáltátok eme előnyős es a munkások eme hátrányos helyzete két fontos okra vezethető visz- sza; az egyik ok a munkások közti egység hianya, ami főleg abban nyilvánul meg, hogy a feher munkások megtűrik, hogy a munkáltatok a fekete es mas faji kisebbségeknek a legalacsonyabb bért fizető és a legnehezebb, legegészségtelenebb munkát adjak; a másik ok a szakszervezeti vezetők munkás- ellenes es a munkáltatok erdekeit szolgáló szerepe. A felsorolt problémák határozzák meg az amerikai munkások követeléseit az 1973. Labor Day alkalmával. Ezek a következők: Visszaszorítani es megrogziteni az arakat, korlátozni a profitot, emelni a munkabéreket, csökkenteni a munkaidőt — berlevagas nélkül —, érvényTÍiniEfÉs lunsHinGTonBnn RZ HREHIEIHEDÉSEH EUER Szeptember 12-én, amikor Nixon elnök gazdasági politikájának negyedik fázisa szerint a marhahús árát is felemelhetik, az ország minden részéből, felháborodott háziasszonyok képviselői a fővárosba, Washingtonba mennek, hogy a kormány tudomására hozzak elégedetlensegüket. A washingtoni zarándoklást a National Consumers Congress kezdeményezte, amihez az ország különböző részeiben felállított fogyasztók szervezetei is csatlakoztak. Baltimore, Md.-ben az AFL-CIO kerületi konferenciáján a delegátusok javaslatot fogadtak el, melyben követelik a kannazo gyárosok akciójának felülvizsgálását; ezek mesterségesen visszatartják a kannazott főzelék es gyümölcs piacra dobását, hogy szeptember 12. után magasabb áron, nagyobb profitra adhassák el termékeiket. A delegátusok ugyancsak követeltek az elelmi- szer-konglomerátumok feloszlatását. Különös hangsúlyt fektettek a Del Monte vállalat feloszlatására A Nixon kormány mezőgazdasági minisztériuma jelenti, hogy a mezogazdasagi termékek ara, egy csalad részere,júliusban 12 dohárral került többe, mint júniusban. Ugyanezen jelentésben olvassuk, hogy egy 3.2 tagú csalad évi élelmezése 1.529 dollárba kerül, ami 208 dohárral több, mint egy evvel ezelőtt. E^yre nagyobb és megoldhatatlanabb gondot okoz a háziasszonyok millióinak a család élelmezése. Ez készteti Őket arra, hogy a tettek mezejére lépjenek és követeljek a törvényhozóktól a profithará- csolás megszüntetését, az arak visszahengerleset. MEGBÉNÍTJA II SZTRÁJK KANADA GAZDASÁGI ÉLETÉI OTTAWA, Az 56.000 vasúti munkás sztrájkja megbénítja az ország gazdaságát. Nyersanyag hianya miatt, egyre több gyár lezár. A munkások ezreit bocsajtak el. Quebec es Ontario tartományok autógyáraiból egyedül 13.000 munkás vált munkanélkülivé. A gyárosok követelik a parlament egybehivását és törvényt akarnak hozni a vasúti munkások sztrájkjának letöresere. A munkások átlag órabére jelenleg $ 3.54. Az uj szerződés két eve folyamán 10.8 százalékos ber- emelest követelnek. A kollektiv munkaszerződés lejárt mar 1972 decemberében, de azóta sem tudták megegyezni az uj szerződés különböző pontjaiban. Nagy aggodalmat okoz a farmereknek is a vasutasok sztrájkja. Már befejezték az aratást és a búza száhitásra vár. » A papírgyárak is lezárnak. Az Egyesült Államokban megjelenő újságok a kanadai vasúti sztrájk következtében nem kapnak papír utánpótlást és szábeléptetni az 5.9 százalékos nyugdíjemelést 1973. julius 1-tol visszamenőleg, megszüntetni a fekete munkások elleni diszkriminációt, demokratizálni a szakszervezeteket, munkások érdekeit szolgáló vezetőséget választani, kimelyiteni es kiszélesíteni a mos újság kénytelen volt csökkenteni oldalainak » t számát. Trudeau miniszterelnök elrendelte a parlament egybehivását. Az országhoz intézett TV beszédében többek közt mondotta: „A vasúti munkások sztrájkja karos minden kanadaira, vásárlóra es termelőre egyaránt." A kérdés természetesen az, milyen módon, kinek t « r • * a rovasara vetnek veget a sztrájknak? A munkások, akik csak 10 és fél százalékos béremelést követelnek, jogosak erre, tekintetbe véve az árak emelkede- set. A munkáltatok 6 százalékos béremelést javasoltak. £ NEW YORK, NY. Az ország harmadik legnagyobb bankja, a Chase Manhattan Bank 9 3/4 százalékra emelte a kölcsön kamatlábat legmegbízhatóbb kliensei részere. Az ország többi bankja azonnal követte a példát. A bankárok azzal magyarázzák az ez évben immár tizenötszöri kamatláb emelést, hogy ezzel lelassítják a nemzetgazdasagot és elkerülik az uj gazdasági válságot. szocialista államokkal a kereskedelmet, amely százezreknek adna munkát. Ezen elemi es azonnal nyelbe üthető követelések megvalósításáért kell szervezni 1973. Labor Day alkalmával az amerikai munkásosztályt. ámn tm
