Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-08-09 / 30. szám

Thursday, Aug. 9. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Rákosi Sándor.'. MMROL U1BTERCBTE HBLLGBT Till a választási harcok piszkos trükkjein, az amerikai alkotmány, a fennálló törvények sárba- tiprásán, karakter szennyezésen, a hírhedt ellensé­gek listáján, betöréseken, telefon-lehallgatasokon, zsaroláson, túl mindezeken, a Watergate-botrany elsó fontos ténye az amerikai kemszervezet, a C1A aktív szerepe. Ami a CIA munkálkodásáról a világ tudomásara jutott a hidegháború kezdete óta napjainkig, szám­talan kis része a nagy mozaiknak, amiket, ha gon­dosan analizálva összerakunk, lassanként kialakul- a felismerhető nagy kép, ami nem egyéb, mint az amerikai monopol-töke próbálkozása, hogy az egesz világot korrumpálja, országokat, kormányo­kat tetszese szerint manipuláljon, fennálló rend­szereket megbuktasson, államfőket a maffia es Ca- pone módszereivel meggyilkoltasson, nepeket .nem­zeteket rabigába döntsön. Világszenzáció erejével hatott, amikor az oroszok 1960-ban lelőtték a U-2 kemrepülogepet a Szovjet­unió területen és őrizetbe vették Francis Powerst, a CIA emberet. A U-2 incidenst megelőzően a kínai hatosagok mär 1956-ban jelentettek, hogy CIA kemeket vettek őrizetbe, akik amerikai repülőgé­pekről ejtőernyőkön szállták le a kínai területre. Iránban, 1953-ban, a CIA penzelte és szervezte a puccsot a Shah trónja es természetesen az amerikai olajerdekeltsegek érdekeben,amely megbuktatta Mo­hamed Mossadegh kormányát. A kudarcba fulladt cübai invázió 1961-ben haj­szálnyira atomháború veszély ebe döntötte a világot es egyik szereplője a Watergate botrányban is fel­bukkant. A CIA szerepét Ngo Dinh Diem, del-vietnami elnök es testvere meggyilkolását 1963-ban még min­dig vitatják, de a puccsbanvalo szerepe, amely „le­váltotta” az elnököt, minden kétségét kizár. Es mas mozaik részecskék, melyek segitsegevel a képét teljesse tehetjük: Chile, Laosz és Kambodzsa, a len­gyel és kelet német ellenforradalmi próbálkozások, az 1968-as csehszlovák esemenyek es ami bennünket, magyarokat meg közelebbről érint es erdekel, ami szülőhazánkkal 1956-ban történt. A kirobbantott ellenforradalom legkritikusabb sza­kaszán (amihez a harci zenet es buzdító szózatokat, szégyent nem ismerő nyíltsággal, „Amerika Hang­ja” rádiója szolgáltatta,) a jó Szamaritánusok „Vö­rös Kereszt” jelzesu teherautókon gépfegyvereket es muníciót csempésztek at a magyar határon a magyar nép ellen. Es pontosan azokban az orakban vajon milyen bokros es azonnali teendő vezérelhette Amerika akkori alelnöket az osztrák-magyar hatarra? Meg­elégedhetünk azzal a magyarázattal, hogy ahol Nixon megjelenik, ott a Watergate zsánerű ocsmányságok nem lehetnek túl messze? xxxxx Azt naivság lenne elvárni, hogy a több vonalon folyo Watergate-kihallgatasok, bűnügyi tárgyalások felelős közegei komoly, nyilvános vizsgalat ala ve­gyék a kemszervezet szerepét. Ennek pontosan az ellenkezője történik. A „nemzeti biztonság” takaró­ja alatt minden vizsgáló szerv hallgatólagosan meg­egyezik a Feher Hazzal abban, hogy a kemszervezet szerepet el kell hallgatni, nehogy a monopoltőke világméretű konspirációja napvilágra kerüljön. A Nagy Esküdtszék, a rendkívüli ügyész, a szená­tus albizottsága, annak republikánus es demokrata tagjai, a bíróság viselkedése, e térén nyivanvalo. Egy alkalmazható hasonlat: ledobnak egy hid­rogén bombát, ami felrobban es felmérhetetlen ka­rokat okoz. Vizsgalatot rendelnek,de a kivizsgalokat nem érdekli, ki nyomta meg a gombot, kinek az erdekeben és utasítására, mindezt kendőzik, eltus­soljak, elhallgatják. Okét csak a bombarobbanás után lehulló, szennyező anyag, a hamueso érdekli. Hol vannak az ezercsapu szörnyetegek, a kong- lemeratumok gazdai, akik az Amerikai Egyesült Államokat szétágazó világbirodalmuk egyik leany- vallalatakent kezelik csupán? Hol vannak az ardra- gitok, a hadsereg reszere szállítok, a háborús kons- piratorok, akik milliókat adtak Nixon megvalaszta- sara az elkövetett bűnök végrehajtására es eltusso- lasara? Nem szándékunk lekicsinyelni azokat a felhabo­I | J 1 f m , rito tényékét, melyek a vizsgalatok során napvilág­ra kerültek. Az amerikai nép szórnyülködve értesült Nixonek „ellenségek listájáról”, a frame up-okrol, hamis ta­núskodásokról, megvesztegetesekról, a biroi kar be- folyasolasarol, karakter gyilkosságokról. Szörnyűség? Igen! Történelmi lecke mindez az amerikai nép szama­ra? Igen! ® » < » Újkeletű? Távolról sem! A 19. szazadban, a trösztök kialakulása idejen a rablobarok, a Rockefellerek, Morganok, a vasut- bárok az egyeduralomért folyo egymaskozti es az amerikai nép ellen folyo harcaikban szüntelenül használtak a felsorolt eszközöket. „Ellenségek listája?” Fekete lista? Az alapiparokban, a bányamezőkön, az acél es autógyárak számtalan munkása szenvedte el a feke­te listát es kovetkezmenyeit. A hírhedt „Amerika-Ellenes” kongresszusi bizott­ságok, bírósagok bűnei az amerikai nép es elsősor­ban a szervezkedesi harcokat vezető munkások es szervezeteik ellen. Hamis tanúskodások, „frame-up”-ok,legális gyil­kosságok? Emlékezzünk csak Mooney-ra és Billings- re, Sacco es Vanzettípa Rosenberg hazaspar meg­gyilkolására, a scottboroi perre, a McCarthy — kor­szak boszorkány üldözéseire. Mindezek figyelembevetelevel nem túlzás, hogy a szemünk előtt lezajló watergati drama forgatóköny­vét az amerikai monopoltöke irta es úgy a vádlottak. mint a kivizsgálok pontosan tudják a szerepűket es úgy viselkednek, mint a magyar közmondás Bo- dbnéja. amikor aZ asszonöagtä a bor 'ara’t kertel Néha a törvényhozók rátapintanak az igazságra. Ezt tette egykor Boies Penrose, volt pennsylvaniai republikánus szenátor, amikor jótevői, e^y csoport üzletember előtt ezt a vallomást tette: En hiszek a munkamegosztásban, önök minkét a Kongresz- szusba küldenek, mi törvényeket hozunk, melyek frozzásegitik Ónokét, hogy pénzt kereshessenek es az igy szerzett profitból önök hozzájárulnák kam­pányunk költségeihez, hogy továbbra is a Kong­resszusban maradhassunk, újabb törvényekét hoz hassunk, amik újra hozzásegítik Ónokét, hogy meg több pénzt csinálhassanak.” / í ' Egy másik szenátor a televízión a minap a ripor­ter ama kérdésere, hogy volt-e Nixon elnöknek tudomása a feszülő Watergate-botranyrol es az el- tussolási kísérletekről,egy másik kérdéssel válaszolt: Elkepzeli-e Qn, hogy a zenész, aki már vagy húsz VAROSUNK VÁLSÁGBAN l t • .. ' t ! A dragasag, a munkanélküliség, a magashazberek, leromlott népjóléti szolgáltatások és a Watergate botrány nagy kiábrándulást okoz az amerikai kö­zönség között. Uj megoldásokat keresnek es meg­hallgatják, megvitatják a Kommunista Párt program­ját is. A K.P. newyorki polgármester jelöltjének, Rasheed Storey-nak az a meggyőződése, hogy az emberek nemcsak meghallgatják a kommunistákat, • hanem hajlandók velük akcióba is lepni. „Az ország krízisben van, varosunk krízisben van,” mondotta Mr. Storey. „A két regi part teljes csőd­ben van. A két regi partnak a politikája teremtette meg a fennálló krízist. Az emberek ezt tudjak es unjak mar, hogy egyik sokatigero hipokritatól a másikhoz forduljanak es szívesen meghallgatják, amit a kommunisták mondanak.” „A szavazok biztosak lehetnek abban, hogy ha mi, kommunisták hatalomra kerülünk, a népnek tisztességes kormánya lesz, pénzelések, megveszte­getések nélkül! A közönség tisztességes, jó kormány­zatban fog visszakapni minden adóban befizetett dollárt, az adók a szamukra kisebbek, a gazdagok számára magasabbak lesznek.” „Biztosak lehetnek abban, hogy ha a kommunis­ták kerülnek hatalomra, a dolgozónak nem kell tőnkre menni, hogy orvosi kezelését kifizethesse. Biztosak lehetnek, hogy a házbereket jutányos szín­vonalra redukálják es a rasszista munkaadókat, taní­tókat, közalkalmazottakat, bárhol legyenek is, mindenhonnan kifustóljük es megtanítjuk demokra­tikusan viselkedni. Biztosak lehetnek, hogy nemcsak abecére tanítjuk majd a gyermekeket, hanem arra is, hogy mit jelent a fajgyűlölet.” Mr. Storey kifejtette, hogy megerett az idő a kommunisták részére. A K.P. programja, mint mon­dotta, az egyetlen reális, neppel kidolgozott, a nép erdekeit szolgáló és megoldható program. Julius 12-én indult meg az aláírás szerzési kam­pány és augusztus végéig tart. I f BOSTON, Mass. A Penn-Central vasuttarsasag me­gint pénzügyi bajban van, az ismetelt sokmilliós szövetségi segely ellenere.A csődöt mondott vasut­tarsasag azt állítja, hogy naponta $ 600.000 vesz­tesege van, es azzal fenyegetodzik, hogy beszünteti az üzemet, amivel százezrek munkába jutási lehető­séget veszély ez teti. Most nagyban törik a fejüket a „szakemberek”, mit lehetne tenni a vasúttal. Ér­dekes, hogy egy megoldás nem jut az eszükbe, amely Europa legtöbb országában sikeres és jo köz­lekedést szolgáltát. Államosítani kell nemcsak a Penn-Central-t, hanem az összes vasutvallalatokat, amelyek mind aműgyis panaszkodnak, hogy vesz­teségre működnek. AMERIKAI esztendeje zongorázik a borbelyhaz fogado szobájá­ban, nem tudna, hogy az emeleti szobákban mi .megy vegbe a vendégek és a ház női kozott? MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd - & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. !30 East 16th Street, New York, J^.Y.100031 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York varosban, az Egyesült Államokban és Kanadában agy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy évre $ 15.- félévre $ 8.00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom