Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-08-02 / 29. szám

Thursday, Aug. 9. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 f * Rákosi Sándor. : MIIRŐL UIRTERGRIE HRLLGRT TŰI a választási harcok piszkos trükkjein, az amerikai alkotmány, a fennálló törvények sárba tiprásán, karakter szennyezésen, a hírhedt ellensé­gek listáján, betöréseken, telefon-lehallgatasokon, zsaroláson, túl mindezeken, a Watergate-botrany első fontos ténye az amerikai kemszervezet, a CIA aktív szerepe. Ami a CIA munkálkodásáról a világ tudomására jutott a hidegháború kezdete óta napjainkig, szám­talan kis része a nagy mozaiknak, amiket, ha gon­dosan analizálva összerakunk, lassanként kialakul- a felismerhető nagy kép, ami nem egyéb( mint az amerikai monopol-töke próbálkozása, hogy az egesz világot korrumpálja, országokat, kormányo­kat tetszese szerint manipuláljon, fennálló rend­szereket megbuktasson, államfőket a maffia es Ca- pone módszereivel meggyilkoltasson, nepeket .nem­zeteket rabigába döntsön. Világszenzáció erejével hatott, amikor az oroszok 1960-ban lelőtték a U-2 kemrepülogepet a Szovjet­unió területen és őrizetbe vették Francis Powerst, a CIA emberek A U-2 incidenst megelőzően a kinai hatóságok már 1956-ban jelentettek, hogy CIA kemeket vettek őrizetbe, akik amerikai repülőgé­pekről ejtőernyőkön szálltak le a kinai területre. Iránban, 1953-ban, a CIA penzelte és szervezte a puccsot a Shah trónja es természetesen az amerikai olajerdekeltsegek érdeke ben,amely megbuktatta Mo­hamed Mossadegh kormányát. A kudarcba fulladt cubai invázió 1961-ben haj­szálnyira atomháború veszelyebe döntötte a világot es egyik szereplője a Watergate botrányban is fel­bukkant. A CIA szerepét Ngo Dinh Diem, del-vietnami elnök es testvere meggyilkolását 1963-ban még min­dig vitatják, de a puccsbanvalo szerepe, amely „le­váltotta” az elnököt, minden kétségét kizár. És más mozaik részecskék, melyek segitsegevel a képét teljesse tehetjük: Chile, Laosz és Kambodzsa, a len­gyel és kelet-nemet ellenforradalmi próbálkozások, az 1968-as csehszlovák esemenyek es ami bennünket, magyarokat meg közelebbről érint es erdekel, ami szülőhazánkkal 1956-ban történt. A kirobbantott ellenforradalom legkritikusabb sza­kaszán (amihez a harci zenet es buzdító szózatokat, szégyent nem ismerő nyíltsággal, „Amerika Hang­ja” radioja szolgáltatta,) a Jo Szamaritánusok „Vö­rös Kereszt” jelzésű teherautókon gépfegyvereket es muníciót csempésztek at a magyar határon a magyar nép ellen. És pontosan azokban az órákban vajon milyen bokros es azonnali teendő vezérelhette Amerika akkori alelnöket az osztrák-magyar hatarra? Meg­elégedhetünk azzal a magyarázattal,hogy ahol Nixon megjelenik, ott a Watergate zsánerű ocsmányságok nem lehetnek túl messze? xxxxx Azt naivság lenne elvárni, hogy a több vonalon I t „ f f folyo Watergate-kihallgatasok, bunugyi tárgyalások felelős közegei komoly, nyilvános vizsgalat ala ve­gyék a kemszervezet szerepet. Ennek pontosan az ellenkezője történik. A „nemzeti biztonság” takaró­ja alatt minden vizsgáló szerv hallgatólagosan meg­egyezik a Feher Hazzal abban, hogy a kemszervezet szerepét el kell hallgatni, nehogy a monopoltöke világméretű konspirációja napvilágra kerüljön. A Nagy Esküdtszék, a rendkívüli ügyész, a szená­tus albizottsága, annak republikánus es demokrata tagjai, a bíróság viselkedése, e térén nyivanvalo. Egy alkalmazható hasonlat: ledobnak egy hid­rogén bombát, ami felrobban es felmérhetetlen ka­rokat okoz. Vizsgalatot rendelnek,de a kivizsgalokat nem érdekli, ki nyomta meg a gombot, kinek az erdekeben és utasítására, mindezt kendőzik, eltus­solják, elhallgatják. Okét csak a bombarobbanas után lehulló, szennyező anyag, a hamueso érdekli. Hol vannak az ezercsapu szörnyetegek, a kong- lemeratumok gazdai, akik az Amerikai Egyesült Államokat szétágazó világbirodalmuk egyik leany- váll ala taken t kezelik csupán? Hol vannak az ardra­I fi | t »I gitok, a hadsereg reszere szállítok, a háborús kons- piratorok, akik milliókat adtak Nixon megvalaszta- sara az elkövetett bűnök végrehajtására es eltusso- lasara? I f t Nem szándékunk lekicsinyelni azokat a felhabo­I I I f ' r rito tényékét, melyek a vizsgalatok során napvilág­ra kerültek. Az amerikai nép szórnyulkódve értesült Nixonek „ellenségek listájáról”, a frame up-okrol, hamis ta­núskodásokról, megvesztegetesekról, a biroi kar be- folyasolasarol, karakter gyilkosságokról. Szörnyűség?Igen! Történelmi lecke mindez az amerikai nép szama­ra? Igen! > » . Újkeletű? Távolról sem! A 19. szazadban, a trösztök kialakulása ide jen a I ? * rablobarok, a Rockefellerek, Morganok, a vasut- bárok az egyeduralomért folyo egymaskozti es az amerikai nép ellen folyo harcaikban szüntelenül használtak a felsorolt eszközöket. „Ellenségek listája?” Fekete lista? Az alapiparokban, a bányamezőkön, az acél es autógyárak számtalan munkása szenvedte el a feke­te listát es kovetkezmenyeit. A hírhedt „Amerika-Ellenes” kongresszusi bizott­ságok, bírósagok bűnei az amerikai nép es elsósor­I R f / ban a szervezkedesi harcokat vezető munkások es szervezeteik ellen. Hamis tanúskodások, ,^rame-up”-ok, legális gyil­kosságok? Emlékezzünk csak Mooney-ra és Billings- re, Sacco es Vanzelti ,a Rosenberg hazaspar meg­gyilkolására, a scottboroi perre, a McCarthy — kor­szak boszorkány üldözéseire. Mindezek figyelembevetelevel nem túlzás, hogy a „ | I f 4, szemünk előtt lezajló watergati drama forgatokony- vét az amerikai monopoltó*ke irta es úgy a vádlottak. mint a kivizsgálok pontosan tudják a szerepűket és úgy viselkednek, mint a magyar közmondás Bo- dónéja, amikor az asszonyságtol a bor árát kertelt. Néha a törvényhozók rátapintanak az igazságra. Ezt tette egykor Boies Penrose, volt pennsylvaniai republikánus szenátor, amikor jótevői, ep csoport üzletember előtt ezt a vallomást tette: Én hiszek. a munkamegosztásban. Önök minkét a Kongresz­szusba küldenek, mi törvényeket hozunk, melyek hozzásegítik Ónokét, hogy pénzt kereshessenek es az igv szerzett profitból Önök hozzájárulnák kam­pányunk költségeihez, hogy továbbra is a Kong­resszusban maradhassunk, uiabb törvényeket hoz- hassunk. amik újra hozzásegitik Ónokét, hogy meg több pénzt csinálhassanak.” ! . . I Egy másik szenátor a televízión a minap a npor- tér ama kérdésere, hogy volt-e Nixon elnöknek tudomása a készülő Watergate-botranyrol es az el- tussolási kísérletekről,egy másik kérdéssel válaszolt: Elkepzeli-e Qn, hogy a zenész, aki már vagy húsz esztendeje zongorázik a borbelyház fogado szobájá­ban, nem tudna, hogy az emeleti szobákban mi megy vegbe a vendégek és a ház női kozott? VÁROSUNK VÁLSÁGBAN A dragasag, a munkanélküliség, a magas hazberek. leromlott népjóléti szolgáltatások és a Watergate botrány nagy kiábrándulást okoz az amerikai kö­zönség között. Uj megoldásokat keresnek es meg­hallgatják, megvitatják a Kommunista Part program­ját is. A K.P. newyorki polgármester jelöltjének, Rasheed Storey-nak az a meggyőződése, hogy az emberek nemcsak meghallgatják a kommunistákat,- hanem hajlandók velük akcióba is lepni. „Az ország krízisben van,varosunkkrizisbenvan,” mondotta Mr. Storey. „A két regi part teljes csőd­ben van. A két regi partnak a politikája teremtette meg a fennálló krízist. Az emberek ezt tudjak es unják mar, hogy egyik sokatigero hipokritatól a másikhoz forduljanak es szívesen meghallgatják, amit a kommunisták mondanak.” „A szavazok biztosak lehetnek abban, hop ha mi, kommunisták hatalomra kerülünk, a népnek tisztesseges kormánya lesz, penzelesek, mepeszte- getések nélkül! A közönség tisztességes, jó kormány­zatban fog visszakapni minden adóban befizetett dollárt, az adók a számukra kisebbek, a gazdagok számára magasabbak lesznek.” „Biztosak lehetnek abban, hop ha a kommunis­ták kerülnek hatalomra, a dolgozónak nem kell tőnkre menni, hop orvosi kezeleset kifizethesse. Biztosak lehetnek, hop a házbereket jutányos szín­vonalra redukálják es a rasszista munkaadókat, taní­tókat, közalkalmazottakat, bárhol lepenek is, mindenhonnan kifustóljű'k és megtanítjuk demokra­tikusan viselkedni. Biztosak lehetnek, hop nemcsak abecére tanítjuk majd a permekeket, hanem arra is, hop mit jelent a fajpulolet.” Mr. Storey kifejtette, hop megerett az idő a kommunisták részére. A K.P. programja, mint mon­dotta, az epetlen reális, neppel kidolgozott, a nép erdekeit szolgáló és megoldható program. Julius 12-én indult meg az aláírás szerzési kam­i i ' i. pany es augusztus végéig tart. I » BOSTON, Mass. A Penn-Central vasuttarsasag me- gint penzupi bajban van, az ismetelt sokmilliós szövetségi segely ellenere.A csődöt mondott vasut­tarsasag azt állítja, hop naponta $ 600.000 vesz­tesege van, es azzal fenyegetödzik, hop beszünteti az üzemet, amivel százezrek munkába jutási lehető­seget veszélyezteti. Most napban törik a fejüket a „szakemberek”, mit lehetne tenni a vasúttal. Ér­dekes, hop ep megoldás nem jut az eszükbe, amely Europa legtöbb országában sikeres es jo köz­lekedést szolgáltát. Államosítani kell nemcsak a Penn-Central-t, hanem az összes vasutvallalatokat, amelyek mind amupis panaszkodnak, hop vesz­teségre működnek. AMERIKAI ; MAGYAR SZÓ f»*É»*á*ú * AÉOÉ**<S*■»+***»ft Rt Published weekly, except 3rd. & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, .N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March "21, 1879, at the P.0, of _____________New York, N.Y. ____________ Előfizetési, árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre S 12.50, felevre $ 7.00. Minden másldUfóidi országba ep évre $ 15.- félévre $ 8.00.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom