Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-12-13 / 48. szám
Thursday, Dec. 13. 1973 7 AMERIKAI MAGYAR SZO A BOSZPORUSZ HID Azóta, hogy Darius, i.e. kb. 500-ban hajohidat I r t , epitett a Boszporuszon at, semmi sem hidalta at a f f / , * , tengerszorost Europa es Ázsia kozott. Évszázadokon at különböző elképzelések, tervek után 1973 október 30.-.an végre megvalósult ez a régi álom: ünnepélyes keretek között felavatták a Boszporusz hidat. Ez az esemény egybeesett a Török Köztársaság fennállásának 50. évfordulójával. A történelemben először, kocsival vagy gyalog, rendszeresen lehet közlekedni Isztambul európai és ázsiai partjai között. A lehorgonyzássai egviitt 4990 láb hosszú hid megépítése három és fél évig tartott, s a leghosszabb függőhíd lett Európában; a világon a negyedik legnagyobb. A viz szine fölött 164 láb magas, 82 láb szeles hídon hat autópálya es két gyalogút vezet keresztül. Napi 22,000 jármű -hid-forga- lomra számítanak, kétszer annyira, mint amennyi a hajo-kompokon jelenleg naponta átkel. A Boszporusz-hid várhatóan nagyban előmozdítja majd Europa es Ázsia között a kereskedelmet es a turista forgalmat, nagy hasznot hozva Törökországnak. A hid építését sokan elleneztek, azon az alapon, hogy sokkal fontosabb, népét szolgáló építkezésekre lenne szükség. A kormány remeli, hogy a hid 3'/i millió dolláros építkezési költségéi a hidvam révén három éven belül megtérülnek. A jármű nagysága és súlya szerint 70 centtől $ 2.20-ig terjedő hidvamot számítanak. Mexikó is érzi az inflációt Mint sok más kapitalista országban, Mexikóban is növekszik az infláció. Az elmúlt evben a nagybani arak 18 százalékkal emelkedtek. Ebből kifolyólag legkevesebb 1000 tizemben sztrájkolták, vagy meg most is sztrájkban vannak a dolgozok, közöttük sok nagyüzem munkásai is. Több készülő sztrájkot csak azért nem léptettek életbe, mert a kormány szeptemberben a minimális órabért 18 százalékkal emelte és januárra megélhetési pótlékot Ígért, Habár az infláció Mexikóban nem olyan nagy méretű, mint más nagyobb latin-amerikai országokban az Echeverria -kormány nagyon komolyan veszi a helyzetet es igyekszik ellenintézkedéseket foganatosítani. Ezek eddig még nem sok eredményt hoztak. Echeverria szeptember elsején elmondott beszédében felpanaszolta, hogy Mexikó “megszenvedi a nemzetközi bizonytalanságot, a mindenütt jelenlevő inflációt, amely a határokon túlterjed és csak azoknak a hasznát szolgálja, akik nyersanyag-rezervákat tudnak felhalmozni s saját piaci araikat megszabhatják” Az infláció leküzdésére a kormány kéri a nagy üzemeket, hogy a minimális béremelések nyomán ne emeljek áraikat es igyekezzenek stabilizálni a helyzetet; de a legtöbb üzleti vállalat semmibe sem veszi a kérelmet. Az árak mindenütt emelkednek. Az autók, a villany ára felment, de a legnagyobb áremelkedések az élelmiszerekben vannak. Az utóbbi hónapban a szegények által fogyasztott tortilla 50 százalékkal, a bab 30, a tojás 25, a csirke 30, a legolcsóbb marhahús 40 százalékkal drágult. POMPíJ! MÁSODIK PUSZTULÁSA ? Pompejinek, a Napolyhoz közeli, hires szépségű del-olasz városnak mintegy 20 ezer lakója volt, amikor az időszámításunk utáni 79. ev augusztusában a Vezúv kitörését követően elöntötte a láva. Pompeji es a közelében lévő Herculaneum a rájuk zúduló 6-7 méternyi magas lávaréteg alatt teljesen elpusztult, sót feledésbe merült. A századokkal ezelőtti embert kevésbe érdekelte a mult, mint a mait. A 16. században találtak először olyan romokat, amelyeket mar akkor ertekesnek véltek, a rendszeres ásatas azonban csak 1748-ban kezdődött el. Csodalatos bronzszobrok és papirusz tekercsek bukkantak elő a megkövesedett lávaréteg alól; ám a valóban szakszerű feltárás csupán 1860-ban kezdődött meg. A régészet történetében páratlan módon került napvilágra egy egész város. A természet azonban, mintha ragaszkodott volna ahhoz, amit egyszer megszerzett, egyre-masra visszakövetelte magának a két várost. Uj és új humuszréteg rakódott a feltárt romokra, s a humuszon igen gyorsan burjánzó növényzet fejlődött. Pompeji egyes házait 1951/52- ben újra kellett kikotorni a gyomok alól. Azóta azonban megint rohamra indult a vad termeszét Pompeji ellen. Az ottani talaj- és éghajlati viszonyok mellett olyan buja gyorsasággal tenvesz- nek,hogy csak állandó és erős munka tudná terjedésüket megakadályozni. Még az utcák kőkockáit is olyan siirü gyepszönyeg fedi, hogy itt-ott csak sejteni lehet jelenlétüket. Az okok: anyagiak. Tiz évvel ezelőtt még 130 ember dolgozott Pompeji tisztán es epen tartásán, de a varos költségvetésének csökkentése következtében ma csak harmincra futja. Érdekes és szomorú, hogy Olaszországnak, a Iratai inas idegenforgalmi bevételek ellenére nincs pénzé saját kincsei megóvására. Velencei elöntés, a pisai ferde tornyot ledölés, Pompejit betemetés fenvege- ti. Nápoly pedig a kolera miatt került gazdasági válságba... KEVÉS AZ ESŐ \ Szaharától délre Icl.vo szarazsag-u jlol ta vidéke ken mar hatodik eve nine« ele« eső. hogv a lakó—a« eleline/.esere elegendőt tud • janak termelni. \z idei «ver esn/.es után a köles cirok es löldimogyorn földeken az elkorcsosult. kiaszott termes remenvteleti látványt nyújt. Az Egyesült Nemzetek egyik segelv csoport ja nem reg körszemlét tartott e területen és ajánlotta. hogy 1974-ig 620.000 tonna élelmet kell odaszállítani, hogy a 25 millió főnyi lakosságot az éhínségtől meg mentsék. Az ENSZ szakértői mar az eV elején mc"allapitot- ták, hogy kb. 6 millió személy éhenveszhet. ha nem szállítanak számukra élelmet. Ez,az Egyesült Államok nagyságának megfelelő téridét masában foglalja Malit, Mauritániát. Csad-ot. Szenegált. Nigert és Felső Voltat. Egv nagy nemzetközi segelv-akció előzőleg 425,000 tonna gabonát es tejport szállított ezekbe az országokba. Megszámlálhatatlan ezrekre megy azoknak a szama, akik mar elpusztultak, vagy a halaihoz közel járnák betegseg. kimerültség következtében, az éhínségből kifolyólag, többnyire a megközelíthetetlen, gyéren lakott pusztákon =■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■=■= U.S.asztronauták a Szovjetunióban Thomas P. Stafford generalis vezetésevei e"v l .S. asztronauta csoport Moszkvába érkezett es onnan a 25 mérföldre lévő Zvezdny Gorodok ( Csillag Város) kozmonauta kiképző állomásra, ahol egy 1975 júliusra tervezett közős L.S.— Szovjet űrrepülés előkészítő tanulmányt kezdenek meg. Az amerikai űrrepülési személyzetből, helyettes személyzetből, specialistákból es mas szakemberekből álló csoport most fog megismerkedni a Szojuz űrhajó szerkezetével es működésével, amellyel az Apollo űrhajó 1975-ben csatlakozni fog. A szovjet Szojuz személyzete már múlt maron Houstonban töltött két hetet az Apolló tanulnia nyozásával. Az intenzív közös kiképzést jövő maron kezdik meg. .-t bcfH’n Utlnitoh: Georg/ V. Bcrc^ow'i. I Lulimir I Sluitiilov, szovjet iisztroitiiutiik c.< lhonui.< /’. ,S'r.i//i>ri/ l’.S. iisztroiuiuta. Újítsa meg előfizetését!