Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-12-06 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ TTiursday, Dec. 6. 1973 Scientific Instruments ^jMeteoroid Detector ■»'/.Sensor Panels Asteroid­Meteoroid Detector Sensor Imaging ™ Photopolarimeter Plasma Analyzer ■Geiger Tube Telescope i». Ultraviolet Photometers^ / Trapped Radiation betector'^‘0 Charged Particle Instrument^ j Inlareti Radiometer X '» Flux-Gate Magnetometer Cosmic Ray Telescope atmoszférájának egyes i rétegei szoba-hömérsékletü vonzó ereje is nagyobb, Pioneer 10 Radioisotope Thermoelectric Generators (2) High-Gain Antenna (Diameter 9 ft.) Medium­Gain Antenna Lew-Gain Antenna Helium Vector Magnetometer KULTÚRA ÉS BARBARIZMUS A new yorki zenebirálók természetesen a leg­nagyobb elismeréssel írtak a budapesti szimfonikus zenekar ezévi első — a Carnegie Hallban tartott — hangversenyéről. A lelkes karmesterről, Lehel Györgyről, a fegyelmezett, nagyszerűen képzett zenekar finom hanghatásairól, a fúvósok, vonósok raffinált szólamairól, az egész kiváló produkcióról. Nem csoda, ez ma a világ egyik legjobb zenekara. De bármily kiváló kritikus a Times Harold Schön- bergje, bárhogyan ismeri a magyar zenet is, nem érezte át eléggé ennek a zenének a lelket. Mert itt is vannak nagyszerű zenekarok — de az egyébkent oly szelíd, kifinomodott Bartók Bélának vad magyar szenvedélyét a zongora-koncertben, a magyar nep- lélek egybeolvadasat a legraffináltabb nyugati zenei hatásokkal nem bírta méltányolni eléggé: pedig ez az, amit a zenekar oly magával ragadóan tolmácsolt és amit úgy hiszem, semmilyen más zenekar nem utánozhat. Éppen ezért, bár elismerve a szólista, a fiatal Kiss Gyula tudását, úgy velte, ő túlságosán ütötte zongoráját. Pedig Bartóknak ez a kontrollált vadsá­ga, amikép a ráadásul hallott Allegro Barbaro-jában, az, ami egyedülálló a modem zeneirodalomban — s ezt adta Kiss Gyula, lelkesen, hatalmas technikával, felvillanyozva a koncerten nagy számmal megjelent fiatal amerikai zeneszeket. Itt azok is megértettek és élvezték Bartókot, akik számára ö talán idáig túlságosan modem, sok disszonanciát alkalmazó zeneszerző volt. SzöllÓsy Jenő 1973-ban, Budapest egyesülésének századik évére irt „Musica per orchestra” cimu ze­nei fantáziájának érdemeit is elismeri a bírálat, bar eklektikusnak — sokféle hatás, alatt állónak — mi­nősíti azt. Ez igaz lehet, en is gondoltam itt Stravinskyra; de bár a darab b-thematikus (nincse­nek melódiái) és disszonáns,/mondhatnám atonális (nincs hangneme),megragadó/, újszerű hangszerelése a konzervatív hallgatók szájára is élvezetes volt, mutatva,. hogy a kakofoniábpl sem lesz pop-zene, ha a zeneszerző becsületes, tejietseges es tud. A két Debussy Nocturne (éji hangulat) is gyö­nyörű volt, kivált a második, a remek fuvós-szólok- kal, valamint Hindemith hang-költeménye. Amit pedig — az egyébként agyoncsépelt — Rakőczi-indu- loban (Berlioz hires feldolgozásában) adott a zene­kar, az szinte hihetetlen erejével a blazirt közönsé­gét is fellelkesitette. Lelkesedve mentünk el a hang­versenyről, de szégyeltuk magunkat, hogy olyan kevés magyart láttunk a közönség soraiban. Nyilván rosszul reklámozták a hangversenyt, úgy mint előbb Torontóban. Vagy pedig a közönség nagy része már csak a gulyás-vendéglőkben éli ki magyarsagat. LEHETSÉGES ELET A JUPITEREN ? A Pioneer-10 űrhajó az első ember által készített szerkezet, mely a Jupiter égitestet elhagy vaegyűttal elhagyja a Naprendszert is és behatol a Földön élők által teljesen ismeret­len űrbe. Az űrhajó a Jupiter közelében ki van teve a kozmikus sugárzás veszé­lyének. Az űrhajót nukle­áris erő hajtja és nem szoláris tábla, mert túl messze van a Naptól. Az űrhajóról leadott rádiójelzések a fenysebes- séggel haladva 45 perc alatt a Földre érkeznek. A Jupiter mágneses me­zeje a tudósok által el­képzelnél nagyobb, negy­venszerese a Földének. Ez az égitest hatalmasabb, mint eddig gondolták és igy tehát az űrhajó sebesebben halad feléje. Hétfőn, december 3-án este 9.24-kor 81.000 mérföldre volt a Jupitertől. Az űrhajó képeket küld majd a Földre, mely számos uj adattal gazdagítja ismeretünket a Nap­rendszer e legnagyobb-bolygojáról. A Naprendszerben a Jupiter a legnagyobb égitest: egyenlítői átmérője 88,000 mérföld, 11-szer na - gyobb, mint a Földé. Mivel félmillió mérfölddel messzebb van a Naptól, mint a Föld, a tudósok fel - tételezték, hogy ezt az óriási égitestet jég fedi. Egy idő múlva felfedezték, hogy a Jupiternek saját belső hőforrása van es a National Aeronautics and Space Administration szakértői gyanítják, hogy a Jupiter ek, tálán még élethez szükséges vizet is tartalmaz. A Jupiter anyaga rendkívül lúgos. Az újabb felfe­dezések arra, a megállapításra jutottak, hogyi létezik egy bizonyos baktérium fajta, amely lúgos oldatban életben marad, növekszik, szaporodik. A NASA szakértőit nagyon érdekelte ez a felfe­dezés. A Pioneer 10-nek nem az a rendeltetése, hogy megállapítsa: van-e élet a Jupiter bolygón, hanem, hogy erre a kérdésre vonatkozó sok fontos információt beszerezzen. Például olyasmit, hogy milyen a bolygó hőmérséklete atmoszférája és van-e rajta viz. A *H—Hours M—Minutes S—Seconds I SOBEL OVERSEAS CORP. I IIKU FOÍGYIIÖKSEG — TELEFON: (212) 5354490 — ^ E | UTAZÁSI IRODA-IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | § SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS £ LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK IKKA Magyarországra, — TUZEX Csehszlovákiába s aiiiiHfiiiiiiiiiiiiinHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiitiiiiiiiiimiiiiiifiiiHíiiiiniiiiiiiimiiiI *wmm i • - • ~ "('• 1 ’ 7 ' ~r~ ' ' ■ Wtmr> - sm* j: . ; tol*» Ursnus Reptuns ^ Pkrto g 36 67 93 1142 483 886 1,789 2,793 3,663' ‘3091 7,688 7,926 4,201 88,692 75,059 29,247 27,741 8,718 0.056 0.817 1.000 0.108 318 95.2 14.6 17.3 0.9<?) 0.36 0.87 . 1.0«L 0.38 2.64 1.13 1.07 1.41 (?) 59 243 Osvs *H M S M S HMS HMS HMS HMS 6.39 Days (retrograd«) 23 56 04 ÍÜ4 3723 9 50 30 10 14 0 10 49 0 14(?) Days ‘ Assumed Limit fl of Jupiter s Disturbance in the fl Interplanetary Medium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom