Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-11-22 / 45. szám

Thursday, Nov. 22. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ -........... 3 “Él nem vagyon szélhámos" A Public Service Commission névre keresztelt állami közeg, amint a neve is mutatja, a „public”, a nép érdekét volna hivatva képviselni, a trösztök, a monopóliumok, a konglomerátumokkal szemben. Az életben azonban ennek éppen ellenkezőjét tapasztaljuk. Bizonyíték erre a Public Service Commission legújabb döntésé: engedélyt ad a New York Telephone Vállalatnak a telefonszolgálati dij újabb emelésére. Ez a döntés 304 millió dollárt rabol ki a telefon használóinak zsebéből a következő évben. Ez a legújabb zsebmetszes betetőzi azt a rablást, amit a vállalat az állami közeg tudtával és beleegye­zésével 1972 februaijában elkövetett, amikor 22 százalékkal emelték a telefonszolgálati dijat. Ez az emelkedés 350.6 millió dollar többletet jelentett a vállalat részére. Egy nap a tej ára megy fel. Másnap a kenyér ara. Ezt a villany, gáz, telefon és egyéb szolgálatok árának emelkedése követi — es ezzel egyidőben Nixon elnök beszédeiben mondja: „prosperitást hoztam az ország lakóinak, infláció nélkül.” Es mi­után e kijelentését megtette, hozzáteszi: „En nem vagyok szélhámos.” (I am not a Crook.) Megismételt manőver Nixon elnök minden alkalmat felhasznál arra, hogy kihangsúlyozza az amerikai nép előtt, milyen nagy sikert ért el, amikor enyhülést hozott létre az Egyesült Államok es a Szovjetunió között. Az amerikai nép várva várta, hogy a két allam közti viszony enyhülése a hidegháború felszámolá­sa maga után vonja a hadikiadások csökkentését és az igy megtakarított összegnek népjóléti célokra költését. Az amerikai nép ezen óhaja mindeddig nem telje­sült. Sot, a Nixon kormány eget-földet megmozga­tott, hogy elgáncsolja a képviselők es szenátorok minden olyan törekvéset, mely a hadikiadások csök­kentesére irányult. Nixon elnök személyes közbelépésének tudható be, hogy a kongresszus — a közép-keleti helyzetre utalva — újabb 2.9 milliárd dollárt szavazott meg az Izraelnek küldött hadifelszerelések utánpótlására. Minden jel arra mutat, hogy a Nixon-kormany ez évben 83 milliárd dollárt költ hadikiadásokra. Ez a hatalmas összeg egyik fo oka az inflációnak, a közszükségleti cikkek magas aranak. Mindaddig, amig az amerikai nép nem kénysze­ríti a törvényhozókat a hadikiadások csökkentésére, nem várhatjuk az arak csökkenései. MAGYAR SZÓ Published weekly, except 3rd-& 4th week in July by Hungarian Word, Inc. I30E»tl6th Street, New York, N.Y.10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 3J. 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of _____________New York, N.Y.___________ Előfizetési, árak: New York vároaban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ 12.50, felevre $ 7.00. Minden más külföldi országba egy évre $ 15.- félévre S 8.00. smmmmmammammaammmammmmsmsamoa BLEEPING THE COUNTRY Amikor Jessie M. Allen dandarparancsnok a mi­nap Washingtonba érkezett, a repülőterén autó es helikopter várta. Ha az autón ment volna a Penta­gonba, akkor három gallon benzint fogyasztott vol­na. A dandarparancsnok azonban a helikoptert vá­lasztotta, ami 30 gallon magas oktánszámú benzint fogyasztott. Allen dandárparancsnok azért ment Washington- ba, hogy résztvegyen a hadvezetőseg azon gyűlésén, amelyen megtárgyaljak, milyen lépéseket foganato­sítsanak az energiafogyasztás korlátozására? Ezzel kapcsolatban érdemes rámutatni, hogy a szövetségi kormány bürokratái 238.000 személy­szállító autót használnak saját kényelmükre, melyek havonta több millió gallon benzint fogyasztanak. Ha a benzinhiány valóban olyan komoly, mint azt a Nixon kormány lefesti, akkor jó volna, ha a bürokraták jó példával járnának elől. Nixon beszün­tetné heti utazásait San Clementébe, vagy Key Biscayne, vagy Camp Davidbe, a bürokraták ezrei autóbuszon, villamoson, vagy vonaton mennének munkába, mint a 83 millió dolgozó nagy része. Allen dandárparancsnok magatartása minden bi­m , zonnyal nem győzi meg az amerikai népét az ener- giahiány súlyosságáról és nem serkenti az áldozatok hozatalara. “CSÖRGŐKÍGYÓ”­nak keresztelte el Nixon elnököt a Macon, Georgia államban lévő Mercer Egyetem Jogi Osztá­lyának három professzora. A Délvidéket látogató Nixon elnök ebbe a városba is ellátogatott és az egyetem vezetői áltál jól előkészített gyűlésen meg is jelent, ahol az átrostált hallgatóság kedvező fo­gadtatásban részesítette. A kinn rekedt egyetemi diakok százai azonban követelték Nixon elmozdítását. A három professzor eredetileg tüntetőleg el akarta hagyni a termet Nixon beszede közben. A jelek szerint ez a gyűlés szervezőinek tudomására jutott és ezért kizárták okét a teremből. Ez késztette a három professzort, hogy vélemé­nyüket az elnökről nyilvánosságra hozzák. NEW YORK, NY. Ez evben 43.000 egyetemi hall­gató kérvényezte felvételét az orvosi pályára, de csak 14.300-at fogadnak el, mivel az orvosi egyete­mek képtelenek több tanulót felvenni. Ez főleg annak tudható be, hogy Nixon elnök visszatartotta azt az összeget, melyet a kongresszus megszavazott orvosi iskolák építésére. 0 WASHINGTON, D.C. A kongresszus által elfogadott törvényjavaslat felhatalmazza az elnököt a „Daylight Saving Time” egesz évre való kiterjesztésére, az autóhajtas 50 mérföldes korlátozására, a nagyobb kéntartalmú olaj és a szén használatára, valamint sok más olyan intézkedés foganatositasára, melyek az energia használatot csökkentenék. 0 CAMBERRA, Ausztrália kormánya 1973-74-ben 110.000 külföldit enged az országban letelepedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom