Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-11-15 / 44. szám

Thursday, Nov. 15. 1973. AMERIKAI MAGYAR SZÚ SOK KÉRDÉSI Hifii IILISZOIITLIHDL ÍZ ALASZKAI OLAJVEZETÉK ÉPÍTÉSE Az alaszkai Prudhoe-öbölben, hattol tízezer lábig terjedő mélységben van a legnagyobb olajmezó, amit Eszakamerikában valaha találtak. Konzervatív szá­mítások szerint, a mélységben fekvő 24 milliard hordó mennyiseget kitevő jóminósegü nyersolaj­ból 9.6 milliárd hordónyit lehet kitermelni. A sokat emlegetett energia-krízis az elmúlt nyár­tól kezdve egyre kritikusakba fejlődött; az első Íz­ben gazolinban, tüzelőolajban es gazban hiány állt be. A valóságos tüzelőhiány létezését sokan kétség­be vonjak es azt mondjak, az olaj es mas fűtőanyag- érdekeltségek mesterséges hiányt teremtenek, hogy az arakat felsrófoljak. A hatalmas olaj monopóliu­mok kijaroi, a kormány támogatásával óriási nyo­mást gyakorolva Washingtonra, elérték, hogy a kong­resszus mindkét háza megszavazott javaslatokat, amelyek engedélyt adnak az olajiparnak egy 789 merföldes olajvezetek megepitésere a Prudhoe-öból- tol Valdez-ig, Alaszka jégmentes, déli kikötőjéig. A vezeték megépítése, a számítások szerint, 3.6 milliard dollárba kerül, de az infláció miatt ez az összeg naponta 500.000 dollárral növekszik, de még igy is kitűnő üzlet lesz. Ha semmi nem jön közbe, jövő nyáron az Északi Lejtőn megkezdik a munkát. Az olajvezetek megepitesevel kapcsolatos viták azonban meg nem értek veget. Az epites megkezdé­sével nem adtak meggyőző választ a legfontosabb kérdésre: valóban szükseges-e ezt a vezeteket meg­építeni. Az Egyesült Államok utolso nagy, sértetlen östermeszeti területének sorsa forog kockán, mely állatvilágának menthetetlen pusztulására vezethet és az egész Föld eletére befolyással lehet. De ezek­nek a kérdéseknek az alapos megtárgyalasat meg­akadályozták a gyorsan fejlődő esemenyek, jobban mondva az energia iparnak 2.5 milliárd dolláros be­fektetése az Eszaki-Lejtö-be, mielőtt ezt a fontos kérdést megtárgyalhatták volna. (A közel-keleti kér­dés most meg nagyobb nyomatékot ad az olaj tröszt érveinek.) Ilyen körülmények között az Északi Lejtő fej­lesztését a környezetvédelmi kérdések megfelelő figyelembe vétele nélkül kezdik meg. A kongresz- szus olyan gyorsan határozott az engedely megadá­sában, hogy a kömyezetvedo csoportoknak nem volt alkalmuk érveiket benyújtani. Még azt sem tárgyaltak meg kellően, hogy nem volna-e előnyö­sebb egy másik útvonal Kanadan keresztül a Közép- nyugatig? Mar a második világháború idejen súlyos károso­dás erte az Északi Lejtő talaját, amikor oda először behatoltak. A tengerészet akkor csapatokat küldött a Prudhoe-óböltol nyugatra fekvő tengereszeti pet­róleum rezervátumra olajat keresni. Harminchét pró­bafúrást csináltak és 15 millió hordó kimeríthető olajat talaltak, de ez a tapasztalat azt is megmutatta, hogy a sarkvidéki tundra talajat ért sérülés a kévés napfény miatt, csak nagyon lassan gyógyul be, ha egyáltalán begyógyul. Minden élőlénynek a nap az energiaforrása, de a sarkvidék még nyáron is, kévés napfényt kap. Az a néhanyfajta növény, ami ott megterem es kibírja a zord éghajlatot — mohák, törpe bokrok és virágok — csak néhány év alatt éri el normális magassagat. Az állatok pedig ezekből a növényekből élnek. Ebből kifolyólag a farkasok es mas ragadozók számára kévés rénszarvas es más növényevő allat marad. A hőszigetelő vékony nö­vényzet-réteg alatt örokjeg talaj, permafrost van, amely Alaszkában kevés földet es sok jeget tartal­maz. Ha ez megolvad, süppedekes sárrá válik. A tengerészet bulldózerekkel és más vontató felszere­lésekkel szántott végig a tundra kijelölt helyein. A feltört talaj megolvadt, besüppedt s a vizzel fel- töltödött utnyomok menten erózió állt be, nagy területeken megváltoztatva a terepet. Ezek a sebek még ma is lathatók. A csapatok a hulladékokat is ott hagyták, olajhordokat, rozsdás gépeket es a sarki légkörben ezek a mai napig is megmaradtak. Ugyanezt a nemtóródömseget 1968-69-ben is meg­ismételtek, amikor az Északi Lejtő másik részen kutattak. A természetnek évszázadokba kerülhet a tundra növényzetében ért károsodást helyrehozni. A környezetvédők nyomására az olajvallalatok később megjavítottak eljarasaikat. A teli tundrán atvontatott jármüvek rossz tapasztalatai után, a nyári hónapokban 5 láb vastag kavics muutat épí­tettek, amivel megakadályoztak a permafrost olva­dását, kiserieteket kezdtek a tundra növényzetének helyreallitasára es az otthagyott olajhordók sok ezreit elszállították. De még a legjobb eljárással is pótolhatatlan karokat tesznek a sarkvidéki terüle­teken. Nemcsak a honos állatok, közöttük 400.000 főnyi rénszarvas nyajakat, veszelyeztetik az olaj­vezetékek, az Északi Lejtő sokmillio vándormadár­nak is a tenyésző helye. A kegyetlen, zord kiima formálta meg ezt a táját es alakította ki állatvilágát. Ezért az olajvezetek kifejlesztese a félelmetes kö- vetkezmenyeknek hosszú sorozatát idézheti eló. Mivel az Északi Lejtő olaja 140 fok hőmérsékle­tén folyik majd keresztül a csöveken, környezet­védők felnek, hogy a permafrost meglazulhat es az olajvezeték repedését idézheti eló, amelynek követ­kezteben esetleg 90.000 hordónyi olaj is kiömölhet. Azonkívül, a fele hosszában föld fölött epitett olaj- cső megakadalyozhatja a rénszarvasok vándorlását. Figyelmeztetnek arra is, hogy a csővezeték útja átszeli a Denali-hezagot, ahol Alaszka legnagyobb földrengései fordulnak elő. Valdez kikötőből a te- herhajokon 2000 merföldón át szállított olaj, a legkisebb balesettel, nagy tengeri olajömlesek ve­szedelmével fenyeget. William A. Egan kormányzó hangsúlyozza, hogy az olajvezetek-utat nemzeti parknak megfelelő rend­szabályokkal építik, különös tekintettel a növény es állatvilág védelmére. De minden eddiginél szigo­rúbb rendszabályok es ellenőrzés kell ahhoz, hogy az eddig csak repülőgéppel megközelített vadonban minden sértetlenül maradjon. Az ut sok vad terüle­ten a vadaszat lehetőséget nyitja meg. Egy eltévedt puskagolyo a föld feletti vezetéket könnyen ki­lyukaszthatja. Három óriási olajvállalat szerezte meg a legna­gyobb hozamú szerződéseket az Északi Lejtőn s ezeknek mesébe illő profitja forog kockán és függ az Alaszkán keresztüli olajvezeték megépítésétől. Ez a három, az ohioi Standard Oil. Co.-val együtt­működő British Petroleum, az ARCO és az Exxon, potom áron szerezte meg Alaszkában a legnagyobb eszakamerikai olajföld kizárólagos kihasználási jo­gát. A környezetvédők még egy végső kísérletet tesznek az olajvezetek építésének megakadályoza- sara, de kevés esélyük van arra, hogy a nagy olaj­monopóliumokkal szemben erőfeszítésük eredmé­nyes lesz. Ha ez a kísérlet is meghiúsul, az alaszkai olajvezeték építését jövő tavasszal egesz biztosan megkezdik. Vago Klara A TCKOCRt /HÚSZA FONTOS IPARCIKK Kevesen tudjak, milyen fontos szerepe van a mo­dern iparban a tengeri moszatnak. A mai életnek sokfele eledelet, piperecikket, festéket és sok más közhasznalatu vegyszert el sem lehet képzelni a tengeri moszatból készült adalék nélkül. Az ir mohának neiezett hínárnak egyik alkotó­részé a carrageen, amelytől a fagylalt egyenletesen olvad, a tinta simán folyik es a zselatin es a fogpasz­ta halmazállapotát adja. A festéknek is ez adja az egyenlő, sima, terjedő képesseget es az optikai len­csék köszörülésénél is használjak. A feldolgozott carrageen 60 százalékát ételben, 40 százalékát ipari célokra használják, s egyre többfele célra alkalmaz­zák. Japánban sampont készítenek belőle, mert a ha­jat fényesíti. A lenyegeben zselatin carrageent keleten mar a történelem előtti időkben használtak. Írországban 600 év óta gyűjtik be és dolgozzák fel ezt a tengeri- moszatot. ír bevándorolták Massachusetts-ben 140 evvel ezelőtt alapítottak a ma modem iparra fejlő­dött carrageen ipart; felfedeztek, hogy a partvidéke­ken ugyanaz a tengeri moszat nő, mint az o sajat ir mohájuk. Az Írországi Carrageen megyebői jöttek ide mohaszedök és innen ered a moha és később a belőle gyártott anyag neve. A Bostontól délre eső Sciutuate-ban a századforduló előtt a lakosok leg­főbb foglalkozása a mohaszedés volt. Ma mar nagy or. kevesen szednek mohát Massachusettsben, legfel­jebb diákok es tanárok a nyári szünidőben. Egy rö­vid nyári idény alatt, junius-julius hónapokban, ne'- ha májustól augusztusig teijedöen 1500 dollárt ke­resnek es a velejáró munka egyben sportnak is szá­mit. A Maine-i Rochland-ban, a Marine Colloids vállalat, az ir mohából evente 9000 tonnát dolgoz fel, amit a világ különböző részéiről, Kanadából, Peruból, Chiléből, Brazíliából, Spanyolországból es Massachusettsból szereznek be. Az ir moha egesz evben terem, de csak a nyári hónapok alkalmasak a beszedésere. NEWYORKI MAGYAR HENTES JOS. «ÖTL POtlt STOK. me. 1508 Secónd A ve., New York, NY. 10021 a 78. és 79. utcák közptf. — Telefon: RH: 4-8292 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK —-S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom