Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-11-01 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ---------TTiursday, Nov. 1. 1973. Deák Zoltán: ÜZENET AZ AVENTINUSROL ,A történelem könyve nyitva áll a tanulságunkra, rendelkezésünkre bocs'ajtva a múlt tévedéseitjövobe- • li okulásunkra. ’ Edmund Burke A római köztársaság idején nagyjából egyszerű emberek lakták Róma hét dombjának egyiket, az Aventinu8t. Munkások, kisüzletemberek, kisiparosok, a romai demokrácia támaszai. Itt rendeztek nepgyüléseket az érdekeiket védelmező tribunusok, amikor az arisztokraták, a gazdagok idönkint ki akartak kezdeni a nép jogait vagy igazsagtalan adókat szándékoztak rájuk kivetni. A régmúlt idők e tisztes hagyománya késztette az olasz demokrácia parlamenti védelmezőit 1924- ben, hogy kivonuljanak az Aventinusra tiltakozásként Mussolini első kísérlete ellen a diktatúra be- vezetesere. Az esemenyek, amelyek e tiltakozást kiprovokálták és követték, súlyos intést tartalmaznak egy másik „domb” számara, ama domb számára, amelyen az amerikai kongresszus épülete all — Capitol Hill. És, magátol értetődőleg, történelmi intés az amerikai nép számara is. ! Az olasz nagytőke korlátlan pénzbeli támogatását élvezve Mussolini es az o fasiszta Partja nagy választási diadalt aratott az 1924-iki választásokon. Csalással, terrorral, demagógiával többségre tettek szert a parlamentben. A liberálisokból, szocialistákból, kommunistákból álló ellenzék nem nyugodott bele a választások eredmenyebe, szüntelen tiltakoztak a parlamenten belül és azon kívül is, hangoztatva a fasiszták sorozatos csalásait, demokráciaellenes merényleteit. Az ellenzék egyik legkiemelkedőbb vezéralakja ezekben az időkben Giacomo Matteotti, az olasz szocialista párt titkára volt. Sorozatos felszólalásokban leplezte le a parlamentben Mussoliniék becstelen választási visszaéléséit, sót a nagy garral behirdetett látszat prosperitást is. 1924 május 30-án tartott beszédében megcáfolhatatlan bizonyítékokat sorolt fel, amelyekre a fasiszták nem tudtak érvekkel válaszolni. Mussolini, aki akkor már miniszterelnök volt, magából kikelve sziszegte egyik főtanácsadója, Cesare Rossi fülébe: ,Ez az ember nem beszélhet többé a parlamentben.’ Néhány nappal később Mussolini tudomására jutott, hogy Matteotti meg a május 30-iki beszedet is felülmúló új leleplezésre készül. Junius 10-én Matteotti, aki órapontossággal szokott megjelenni a parlament minden ülésén, nem volt a képviselőházban, ami magábaveve feltűnést keltett. Miután este vacsorára sem jött haza, aggódó felesége felhivta férje szocialista képviselőtársait es nyugtalanságának adott kifejezést. A képviselők azonnal értesítették a római rendróseget, ahol megígértek az eset kivizsgálását. Két nappal később a rendőrség letartóztatott egy Amerigo Dumini nevű amerikai születésű romai lakost. Lakásán egy bőröndöt találtak, benne egy vértól áztatott nadrágot. Matteottié volt. Dumini bevallotta, hogy o és négy cimborája, Poveromo, Viola és Macabria „egy kis leckét” akartak adni Matteottinak, hogy ne hetykélkedjen oly sokat a parlamentben, de sajnos a verekedes közben kissé túlbuzgók lévén,Matteottita szándékoltnál jobban verték össze. Sajnos, mondták, Matteotti meghalt. Hamarosan kiderült, hogy ez az öt ember az olasz államrendórség titkos ,piszkos trükk’-osztály- nak volt tagja. Közvetlenül Mussolini kebelbaratja, Aldo Rossi irányítása alatt működtek. Két hónappal Matteotti meggyilkolása előtt ugyancsak Rossi utasítására törtek be Nitti volt miniszterelnök lakására „kompromittáló iratok” után kutatva. Matteotti meggyilkolásának hire óriási felháborodást váltott ki az olasz nép minden rétegéből. A parlamenti ellenzek, a liberálisok, a szocialisták, a kommunisták testületileg kivonultak a parlamentből, hogy ily módon adjanak kifejezést tiltakozásuknak. Átvonultak az Aventinusi dombra, oda,aho- va 2500 evvel azelőtt vonultak a romai kisemberek képviselői, amikor a gazdagok túlkapásai a köznép életérdekeit kezdték veszélyeztetni. Mussolini először azt állította, hogy nem tud semmit az egész dologról. Annyira el volt foglalva az olasz nép javáért való munkálkodásában, hogy nem jutott eszebe megkérdezni, kinek a véres ruhája volt abban az elhagyott autóban, amelyet a cimborája, Debono rendőrfőnök által vezetett rendőrség talált meg Róma egyik külvárosi utcáján. Amikor másnap Matteotti felesége könnyes szemekkel ri- mánkodott Mussolininak, hogy tegyen valamit feije felkutatása érdekében az megnyugtatta, ne aggódjon. Ki tudja, a félje tálán átruccant a határon, „tetszik tudni, Matteottine ónagy saga, milyen huncutok néha a férjék”, de mindenesetre ok is remélik, hogy Matteotti minél hamarább előkerül és elfoglalhatja helyét a parlamentben. Mussolini ugyanaznap kijelentette a parlamentben, hogy o tüzetes vizsgalatot fog elrendelni, nem törődik, hova vezetnek a gyanú szálai, ö majd igazságot fog tenni, a vizsgálat teljesen pártatlan és független lesz. A fasiszta képviselők szemüket hunyorgatva tapsoltak a vezérüknek. Megjegyzendő, hogy két hónappal a Matteotti ,ügy’ előtt, Mussolini cikket irt az egyik politikai folyóiratba „Előjáték Machiavellihez” cim alatt. E cikkeben Mussolini idezte Machiavelli abbeli tanácsát, hogy an; ".tor egy politikus hatalomra jut, igon tanácsos, hogy ellenfeleit minél hamarabb eltegye láb alól, még mielőtt őt tennék el láb alól az ellenfelek. Amellett nem elég, ha a politikus bátor, mint egy oroszlán, ravasznak is kell lennie, akár a róka. Igen fontos, hogy tudjon jól színlelni és tudja a népet csalni. Az, aki gyakorolja az emberek becsapását, rá fog jönni arra, hogy mindig akadnak emberek csőstül, akik engedik magukat becsapatni. A rendőrségen Dumini célzást tett arra, hogy „magas kórók”-ben tudtak a gyilkosságról. Mussolini rettegve attól, hogy Dumini neveket fog említeni, rendszeres juttatásokkal vásárolta meg hallgatasat. Rövid börtönbüntetése eltöltése után az olasz kormány egy farmot adományozott neki Líbiában, amely akkor az olaszok birtokában volt. Ez a zsarolás, megvesztegetes jellemző volt az olasz fasizmusra, amely a törvényes rend hamis jelszava alatt jutott hatalomra. Bár Mussolini váltig hangoztatta ártatlanságát, egy 1944-ben, néhány hónappal dicstelen halála előtt irt újságcikkben véletlenül kikottyantotta az igazságot. Visszatekintést vetve elete nagy válságaira, ezt irta: „1924-ben mentem át pályafutásom egyik legnagyobb válságán. Kormányomnak ki kellett állni egy bűn következmenyeit, amely bún súlyos politikai tevedes volt.” A hatalom csúcspontjáról, ahová áprilisi nagyarányú választási győzelme juttatta Mussolini, néhány nap leforgása alatt a politikai összeomlás szelére sodródott. Népszerűsége mélypontra zuhant. Bukása csaknem minden órában varhato volt. Naplójában ketségbeesve jegyezte fel: „Tönkre vagyok téve, egy holttestet dobtak labaim ele. Nem tudok tőle megszabadulni.” Szerte az országban, sőt az egész világon óriási tiltakozó népgyűlések tüntetések voltak. Mindenütt követelték vád alá helyezését. De követelték tőle azt is, hogy szolgáltassa ki Matteotti holttestét, amelyet hónapok múlva sem találtak meg. A holttest helyett Mussolini bűnbakot vetett oda a népnek, azt réméivé, hogy ezek feláldozásával a nép haragja el fog csitulni és lassankint elfelejtik majd az egész ügyet. Bűnbakokként legközvetlenebb munkatársait, legjobb barátait áldozta fel. Mindenekelőtt Rossit kényszeritette lemondásra. Rossi névlega belügyminisztérium sajtófőnöke volt, de valójában ó volt az öttagú fasiszta főtanács egyik tagja. A négy másik Mussolini, valamint Balbo, Grandi és Debono tábornok volt. (Ez a csoport később Mussolini vejével, Ciano gróffal bővült ki) Amikor Rossi lemondása kezeben volt, Mussolini háromsoros levelben vette azt tudomásul, egy szóval sem köszönve meg Rossi sok evre nyúló szolgálatait. Rossi közreműködése nélkül Mussolini hírhedt romai bevonulása csúfos kudarcot vallott volna 1922-ben. De nem hiába volt Rossi Mussolini egyik legbizalmasabb tanácsadója. 0 is ismert egy-ket politikai trükköt. Titokban jelentést készített a Matteotti ügy előzményeiről,részleteiről, beleertve Mussolini szerepét. Ezzel készült fel Mussolini megzsaro- lására. Julius 23-án valóban le lett tartoztatva, de sikerült a fogságból megszöknie Franciaországba. Mussolini pribékjeinek azonban sikerült az olasz határ közelébe csalniuk, elfogtak es visszahurcoltak Olaszországba. A törvényszékük 30 évi börtönbüntetésre ítélte antifasiszta izgatás alapján. Ezt követőleg Mussolini lemondatta Aldo Fihzit (a hires Finzi-Contini család fejét.) Finzi ugyan nem volt kompromittálva a gyilkosság ügyében, de zsarolta az olasz üzletembereket a választások alatt és a pénz egy részét a saját zsebébe tette. Finzi után DeBono tábornokot,a titkos rendőrség fejét mondatta le. Ennek az embernek kegyetlenségénél csak butasága volt nagyobb: ó volt az, aki szökést tanácsolt a gyilkos Dumininek, sót meg útlevelet is állított ki neki. (folytatás az 5-ik oldalon) I SOBEL OVERSEAS CORP. I llfflf II rÁünVftIXIfCr-A 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 lAliA rOUuTnORuEu .- telefon: (2121535-0490 - UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE , SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATOK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK 'IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába <* ^ Hwuüi - fi vYii », .ju’ü .
