Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-10-18 / 40. szám

Oct. 18. 197ß. óhaza MAGYAR BARÁTI KÖRÖK ALAKULNAK / / f •• _ ' „Az anyanyelv fr ntartasara való törekvés szel­lemi gazdagodást jelent a külföldön elő magyarság számára” — Barczi Géza professzor, akadémikus e szavaival kezdte meg munkáját 1973. julius 29-en, Szombathelyen a II. Anyanyelvi Konferencia. Az első konferenciát három evvel követő tanácskozás­nak nyugodt légkört teremtett ez a csendes, nyu- gat-dunántuli kisváros. A Tanárképző Főiskola nagy­termében ülő hallgatóság a föld csaknem minden országát képviselte — de egyes államokból valóságos delegációk érkeztek. Az elnökségben ott ültek az Anyanyelvi Konferencia védnökségé, a Magyarok , I t | I, Vilagszovetsege es Szombathely varos vezetői. A debreceni anyanyelvi konferencia óta eltelt három esztendő' kémény munkát jelentett mind­azok szamára, akik — vállalva a konferencia fel­hívását — tenni akartak valamit a külföldön elő magyarok anyanyelvenek, magy arsagtudatanak meg­tartása érdekében. E munkának első eredményei mar lathatók. Sok országban megalakultak a ma­gyar nyelv barati körei, sok varosban, iskolában, egyetemen megszerveződtek a magyar nyelvi tan­folyamok^ az öhazaban beindultak a nyári nyelv­tudással egybekötött gyermektáborok és a sáros­pataki kollégium. Megjelentek az első tankönyvek. (A „Tarka lepke”cimű kepes nyelvkönyv a legkiseb­bek szamára készült, Frittmann Laszlone munkája; a „Tanuljunk magyarul — Magyar szavak vilaga”, Szende Aladar szerkesztéseben a 8-12 evesek köny­ve; a „Hogy mondjuk helyesen? ”cimu magyar nyelvkönyv, Ginter Karoly szerkeszteseben a 16-20 éves fiataloknak irodott.) A kezdő lepesek tehát minden területen megtörténtek — szükség volt arra, hogy a tapasztalatokat a „legfelsőbb szinten” Ösz- szegezzék, a tanítok, tudósok, szervezők közösen ff f ff kicseréljek tapasztalataikat es meghatározzak a to­vább követendő utat. Ezt a munkát vallatta magara a II. Anyanyelvi Konferencia. A tanácskozások három munkabizottságban kez­dődtek meg. Az I. szekció te’maja „a nyelvoktatás pedagógiai-módszertani kérdéséi” volt. Át kellett tekinteni azokat a nehézségeket, amelyek az egyes országokban akadályoztak a magyar nyelvoktatás kifejlesztését, tömegessé tetelet — de azokat az eredményeket is, amelyeket egyes tanárok, mun­kaközösségek a nehézségek ellenere föl tudtak mu­tatni. A szekció tagjai természetesen tüzetesen meg­vitattak a konferencia idejere elkészült magyar nyelvkönyveket es munkafüzeteket. A hozzászólok legtöbbje mar bizonyos pedagógiai tapasztalatra is hivatkozhatott. A munkabizottság a konferencia plénuma előtt megtette javaslatait: uj könyvek Írá­sát, a régiek továbbfejlesztését es a magyar nyelv oktatásának módszertani tökeletesiteset ajánlottak az illetékeseknek. A II. szekció témája a klubmunka volt. A reszt­vevők a versmondas, a bábozás, a nepdalenekles, a színjátszás, stb. szerepéről a jnagyar nyelv tanulá­sa folyamán, es e művészeti agak felhasznalasi mód­jairól tanácskoztak. Sok, mar jól bevált ötlet került elő a tarsolyokból. Egyes helyeken azonban az is­kolák nem ismerik el a játékokat, az alkalmazott művészeteket, pedagógiai értékük szerint. Úgy gon­dolják hogy a tanító „csak játszadozik a gyerekek­kel”. A munkabizottság javaslatában szorgalmazta, hogy az iskolák bátrán alkalmazzak az említett mű­vészeti eszközöket mindennapi oktató munkájuk­ban. A javaslat ezenkivul ajanlja a konferencia Védnökségének, hogy adjanak ki olyan komplex kiadványokat, amelyekben leírás, magnószalag, dia­kep kölcsönösen kiegészíti egymást es bennük mód­szertani, didaktikai, dramaturgiai tanácsadó függelék segíti az oktatást. Nemileg különbözött az előző kettőétől a har madik munkabizottság témaja. E szekció a „ma­gy arsagtudomany”jelenlegi helyzetet,legújabb ered­ményeit, iskolai felhasznalasi lehetőségeit tárgyalta meg. E tudomány a nyelvtudomány, a történettudo­mány, a néprajz, stb. magyarságra vonatkozó kérdé­séit es eredményeit integrálja egyseges rendszerbe. A kialakul t vitában élesen kirajzolódott, hogy meny­nyire szorosan beletartoznak a magyarsagtudomany eredményei a magyartanitas hétköznapjaiba —se szekció munkája mennyire szorosan kapcsolódik az előző kettőéhez. Az I. Anyanyelvi Konferencia óta eltelt három esztendő a magyarságtudomany ki- szelesedéset es fellendülését hozta magaval. A szek­ció vitája bebizonyította: az eddig „kényesnek” tartott történelmi, tarsadalomtudomanyi, irodalmi kérdésekről lehet okosan, érzelmi túlfűtöttség nélkül nyíltan vitatkozni úgy, hogy a vita eredményre is vezessen. A plenáris ülésén elhangzott hozzászólások közül kiemelhetjük Nagy Karoly egyetemi tanár (USA) fel­szólalását. Nagy Karoly többek kozott a magyar nyelv tanításának alkalmazott módszertanát elemez­te: az elmúlt három ev tájékozódás, felmérés, a szük­ségletek elemezésének szakasza volt. Most a mód­szeres alkotás következik. Egy sereg kérdés merült föl ezzel kapcsolatban — kutatni kell a válaszokat es kipróbálni a módszereket. Eddig a’mit tanítsunk? ’ volt a kérdés, most a ,hogyan?’-ra kell választ talál­nunk. , Az Egyesült Allamok-bol erkezett többi felszó­laló elsősorban az USA-beli magyarok sajátos hely­zetet elemezte; azt, mennyire megnőtt az érdeklő­dés az utóbbi években az óhaza iránt a második és harmadik generációban. Böszörményi István pel­/ p i I /' daul arról beszelt, hogy milyen jo a magyar felso- oktatas hire. Ez természetesen fokozza a debreceni . ft , m f . i es sárospataki nyári egyetem, ill. kollégium latoga- » / tottsagat. A Magyar Nyelv Barátai Koré Előkészítő Bizott­sága e konferencián befejezte munkáját. Ajánlásá­ban kiemelte: mindenütt, ahol erre lehetőség nyílik, szabad formákban, változatos módon segíteni kell a magyar nyelv oktatását, a tanítás fejleszteset, kor­szerűsítését es sokoldalúvá tételét. A nyelvmegőrző inunkat az egyesületek teijesszék ki minden kultu­rális jellegű megmozdulásukra. Újjáalakult az Anyanyelvi Konferencia védnök­ségé. Elnöke Dr. Barczi Géza akadémikus lett, ügy­vezető elnöke pedig Dr. LÓrincze Lajos c. egyetemi tanár. A harmincnégy tag közül Dr. Böszörményi István tiszteletbeli református püspök, Dr. Kolozs- váry Béla egyetemi tanár, Dr. Nagy Karoly egyetemi tanár és Dr. Sinor Denes egyetemi tanár képviseli az Amerikai Egyesült Államok magyarsagat. (A Véd­nökség tagjai sorába választotta a Konferencia mun­kájában súlyos betegsége miatt mar résztvenni kép­telen és azóta sajnalatosan elhunyt Dr. Lotz Janos egyetemi tanart.) A 11. Anyanyelvi Konferencia résztvevői zaro- nyilatkozatban Összegezték az eddig élért eredmé­nyeket, és az ezután megoldandó feladatokat. Öröm­mel vettek tudomásul, hogy az 1. Anyanyelvi Kon­ferencia javaslatainak nagy többségé megvalósult. Az ezután megoldandó feladatok közül elsősorban a magyar nyelv oktatásának módszertani tovább­fejlesztését; az ezt segítő könyvek es módszertani útmutatók kiadását; a szakemberek rendszeres kon zultacióját és cserejet tartják a legszüksegesebbnek. A résztvevők kérik a Védnökségtől: megfelelő idő­ben hívja össze a 111. Anyanyelvi Konferenciát. Végezetül a Zarónyilatkozat befejező sorai: „A konferencia résztvevői — az első anyanyelvi kon­ferencia szellemeben — felhívjak közös ügyünk, édes anyanyelvűnk fenntartásának, ápolásának min­den hívét, hogy véleményükkel,javaslatukkal, min­dennapos önzetlen tevékenységükkel járuljanak hoz­zá a konferencia céljainak megvalósitasahoz.” Debrecenben a DIK kezeléseben levő hazak jó­részét emeletráépítéssel bővítik. A tervek szerint a Tanácsköztársaság utján, az Április 4. utján, a GOCS-lakótelepen, valamint a Dobozi lakótelepen régebben épült, de négy emeletesnél nem magasabb bérházakra húznak emeletet. Ilyen módón 116 uj lakást fognak atadni meg ez evben. Szociális otthon epul Hajdúszoboszlón. Az uj létesítményben 125 idős ember talál majd otthonra. A munkákat a Hajdu-Bihar megyei Állami Építő­ipari Vallalat végzi. A szociális otthon — amely a legkorszerűbb epitesi eljárásokkal készül — elore- lathatoan a jövő év nyarán készül el. Hatvan es kornyékének ellátására a Matravideki Sütőipari Vallalat uj kenyérgyárat epitett, ahol na­ponta 12 tonna kenyeret sütnek. A gyárat korszerű berendezésekkel láttak el, két automatizált olajtü­zelésű kemenceben sütik a kenyeret. Képünkön a kenyerteszta dagasztása látható.--------»5

Next

/
Oldalképek
Tartalom