Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)

1973-07-12 / 28. szám

Thursday, July 12. 1973 . AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD — Tálán el is megyek, Mihajlovna — mondta, es felvette a kabatjat. — Nem lesz meg korán? — kerdezte az asszony csak úgy, es odanyujtotta neki a zöld zománcozott kannat, melyben a vízzel együtt megmozdult a gyö­nyörű piros rozsacsokor. —Huszonöt ? — megkérdezte az öreg a biztonság kedvéért. — Huszonöt —, felelt az asszony es megigazította a kendo alól kibukkanó összes hajtincset. — De jól vigyázz, sporold meg estere — figyelmeztette meg. — Tudom. A virágárus asszonyok faládikókon kuporogtak a jarda szélén. Az öreg besorakozott a vegere es leguggolt. — Otvenert adjuk — sietett a figyelmeztetessel a szélső, felve, hogy az újonc leveri az árat. — És te? — Hetvenert. „Hetvenert. Hetvenert!” — suttogtak a virágáru­sok, sokatmondó pillantásokat valtva. Az egyik fi­atalabb, tapasztaltabb sajnálkozva meg is jegyezte: — Hiszen nem veszik meg. Az rettentő draga — hetvenert! — Ne félj — szolt jóságosán az óreg. — Az emberek az árut, nem az arat nézik. Fel óra múlva azonban ö is rájött, hogy túl magas arat szabott. Ugyanis a rózsák nem „mentek”. De megsem engedett, szilárdan, konokul állta a megsza­bott arat. — Hetven. Hetven. A faradt háziasszonyok, egyik kezükből a másik­ba rakva a nehez bevásárló táskákat, reménytelenül topogtak a kanna konil. — Nem adja olcsóbban? — Egy kopejkával sem! — Zsugori! Beesteledett. A szomszédasszonyok eladtak vi­rágaikat és hazamentek. Az utcák elnéptelenedtek. Az öreg állt és vart a rózsákkal teli vödör felett. Vart a konok, kemenyfeju fura Öreg, aki nem akart leengedni egy kopejkát sem. Mit vart? Vagy kit? Es vajon vart-e valakit? Igen. A sarok mögül bukkantak ki, s feléje irá­nyítottak léptéikét. A lány körülbelül tizennyolc lehetett, a fiú valamivel több. Valamiről meselt a lánynak, az pedig önfeledten, vidám csengő hangon kacagott, meg-megrazvá vállára omló hosszú szóké hajat. — Je! Rozsak! — szolt ujjongó hangon. — Ve­szünk? A fiú kutatott a zsebében, es elővett egy rubelt. — Tessek, apó ! — Nem sajnálod azt a pénzt? — kérdezte az öreg. — Nagy pénz az. — Csak vegye el,.. Az öreg nem vette el a pénzt, kiemelte a vödör­ből a csokor rózsát, es atadta a lánynak. — Vedd el, te szépség. Csak azért, mert ma olyan nap van... — Milyen? Tudta, hogy meg fogjak kérdezni. Minden körül­mények közt. Aztán szótlanul, figyelmesen hallgat­ják, majd amint ó elmondja, hogyan kapták meg negyvenötben — ugyanezen a napon — fiukról a gyaszjelentest, onnét a messze távolból hogyan dön­töttek el feleségevei, hogy minden evben, ugyan­azon a napon — mivelhogy nem lehetnek a fiuk sirjanal — odaajandekoznak egy csokor virágot ugyanolyan vidám, szerelmes es boldog fiataloknak, mint az ö Vaszjajuk volt. — De miért este? — Mert ha az emberek este is boldogok, akkor az azt jelenti, hogy az egesz napot boldogan és. vidá­man töltötték. SZIKSZA! PAPP KAROLY MEGBÉLYEGZETTEK Szétharapva az éjszaka szépségét a millió csillagokat tántorgásra Ítélve. És találkozások hold-képű részegek gyilkos fogaival. Én rájuk nézek de ők soha. Bőrükön életük. Sorsukkal mit kezdenék? Néhányon meggörnyedtek. Ráncaik pókhálóránc: beszövik hajlataikat. Aranyló barázdák a homlokon mint márványba égett vonalak A hantra talán virág kerül. Aztán behorpad a föld és buja gazok ölelik. Mas világ Mas humor Nagyon regen volt, amikor Jókai Mór egy cikke - ben azt irta, hogy “Kinaban nincs nyoma a humor­nak”. Jókai tevedett, mert Kinaban volt es van hu­mor, legfeljebb sokban különbözik a többi nép — fo­ként az európai népek humorától. A legfőbb kü­lönbség az, hogy Kínában ismeretlen a humornak az a formája — rövid csattanós történet — amelyet mi viccnek, tréfának, esetleg adomának nevezünk. A kínai irodalomban és szájhagyományban “hu­mor” címkével olyan történetek járják, amelyek sok'- kal hosszabbak, mint a mi tréfáink. Sót: olyanok is vannak, amelyeknek az elmondása 20-30 percig tart. Hangos nevetés, kacagas helyett inkább csak mo­solyt fakasztanak, s az olvasók vagy hallgatók mind­egyikből valamilyen elgondolkoztató tanulságot von. hatnak le. Talán azt is mondhatnánk, hogy ezek a kínai történetek leginkább a mi tanítói meséinkhez t a fabulákhoz hasonlítanak — bar a tanulságok egé­szen mások, mint nálunk, s a mi gondolkodásmó­dunkkal néha nehezen érthetők. A kínai újságokban és folyóiratokban többnyire sok apró rajzzal jelennek meg ezek a kis vidám his­tóriák — a történet minden főbb mozzanatát rajzocs­ka illusztrálja. Jobb lesz azonban, ha magyarazgatás helyett be­mutatunk egy “tréfás” kínai történetet, amely ter­mészetesen nagyon régi. Lin Csüng a ketnapi jároföldre levő városba készü­lődött s mivel nagyon szerette feleseget',a bajos lilán- dulaviragot, megkérdezte tőle; — Mit hozzak neked a városból? — Fésűt szeretnék uram, — jó, de nagyon sok dolgom lesz; hogyan emlé­kezzem kívánságodra? — Nézz a holdra uram, árról majd eszedbe jut, mert olyan formájú, mint á fesu. . . Lin Csüng a városban elintézte dolgait, s baratja- val beült egy teaházba. Közben eszebe jutott, hogy a feleségének igert valamit — azt azonban elfelejtette, mit kell vinnie. — Ahá — tűnődött Lin. Felesegem azt mondta, hogy az a valami olyan formájú, mint a hold. . . Megszólal erre barátja. — A hold kerek es fényes. Egészen biztosan tük­röt kért a feleseged! Azt hat, hiszen tűkre még nincs — felelte Lin, s nem gondolt arra, hogy amikor elindult hazulról, a hold sarló alakú volt, s azóta kerekre nőtt. Megvette hat a tükröt, aztan hazament. Otthon Mandulavirag Ötült az ajándéknak, nem is banta, hogy fesu helyett a szép fény es tükröt kap­ta. Ahogy azonban belenezett:egy teljesen idegen arcot látott — mert meg sohasem latta tükörben ma­gát. Keservesen simi kezdett, s idós anyjának panasz­kodott: — A ferjem egy idegen asszonyt hozott a varos­ból', mert bizonyara nem szeret mar enge met! Édesanyja vigasztalta, majd elkerte a tükröt, be­lenezett es azt mondta: — Ne busulj, kislányom, hiszen ez az idegen asz- szony mar öreg es csúnya! Mandulavirág erre megnyugodott. ♦ ‘ Újítsa meg előfizetését! HÉTVÉGÉN USZODÁBAN, TENGERPARTON, SÁTORBAN ÉS WEEKENDHÁZBAN HASZNÁLJA ÖN IS A VILÁGHÍRŰ paima FELFÚJHATÓ GUMIMATRACOT USA területén kapható szaküzletekben, áruházakban. KELSO IMPORT, INC. 1$ W 18th Street New York, N.Y. 10010 Phone: 212- 255-0099 ____s

Next

/
Oldalképek
Tartalom