Amerikai Magyar Szó, 1973. július-december (27. évfolyam, 27-50. szám)
1973-09-27 / 37. szám
Thursday, Sep. 27. 1973. 12----------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO EMBERI JOGOK ÉS EMBERI SZABADSÁG Az utolsó hetekben az Egyesült Államok jelentős és jelentéktelen polgári sajtó-orgánumai, a N.Y. Times-tol a Clevelandban megjelenő „Az Újság” c. lapig, hozsannákat zengenek Alexander I. Solzhenitsynről, Andrei D. Sakharovrol es társaikról, akik — szerintük — a Szovjetunióban magasra tartják az „Emberi Jogok” es az „Emberi Szabadság” zászlaját. A tény az, hogy intellektuel barataim szinten felhoztak a témát személyes beszelgetesek folyamán. Az „Emberi Jogok” védelmezője, mint Henry Jackson, Washington allam demokrata szenátora és hozzá hasonló reakciós politikusok, szinten sorompóba állnak az Egyesült Államok szenátusában és ellenzik, hogy a Szovjetuniónak megadjak a „legelőnyösebb vam”-kedvezmenyt. Magatartásukat azzal magyarázzak, hogy a Szovjetunió megsérti az „Emberi Jogok” es az „Emberi Szabadság” szent elvet. Bizonyítékul erre Solzhenitsynre és Sakharov- ra hivatkoznak. Nézzük meg, mi e probléma igazi lényégé? f f t Szóról szóra elolvastam Alexander I. Solzhenitsyn 2.250 szóból álló nyilatkozatát a NY. Times 1973 szept. 15-i számában, „Béke es Erőszak” címen. Szeretnénk ezt teljes egeszeben közölni lapunkban, hogy olvasóinknak módjában lenne azt megbirálni. Ez sajnos kis, 12 oldalas lapunkban teljesen lehetetlen. Mi csak azt tehetjük, hogy kivesszük a cikk LÉNYÉGÉT es próbálunk arról véleményt mondani. A cikk két lenyeges alapelvet érint: az egyik az igazságos és igazsagtalan háború, a másik a béke es erőszak. t i < , / IGAZSÁGOS ES IGAZSAGTALAN HÁBORÚ Solzhenitsyn (es tarsai) azzal vádolják a békéért harcolókat, hogy különbségét tesznek az igazságos és igazságtalan háborúk között. Véleményük szerint minden háború igazságtalan. Ez elfogadhatónak latszik a naivak, a politikai és gazdasági kérdésekben járatlanok, az osztalyhar- cot nem * ismerők részére. De meg a leglaikusabb egyén is tisztán latja, hogy a Hitler-hordak ellen folytatott háború igazságos volt, vagy a vietnami nép harca a behatoló franciak, majd az őket követő amerikaiak ellen igazságos volt. Es tegyük fel, ha a portugál gyarmatosítok elnyomása alatt szenvedők,-^ ' t r' * / fellázadnak es kiűzik Mozambique-bol, stb. a kift» 1 f t zsákmányotokat, azt minden gondolkodó egyen igazságos háborúnak könyvelheti el. Nem tenni különbségét igazságos es igazságtalan háború quo-t (az adott állapotot), a gyarmatosítók uralmat Dél-Afrikában és mindenhol, ahol a gyarmatosítók még ma is rabszolgaként kezelik a bennszülötteket. Ez Solzhenitsyn és tarsai magatartásának, álláspontjának igazi lényégé. BEKE ES ERŐSZAK — b r f f f r A több, mint-2000 szóból allo cikk nagy részé a Beke és Erőszak közti viszony témajavai foglalkozik. A nemzetek közti beke Solzhenitsyn szerint nem beke mindaddig, amig el nem töröljük az erőszak alkalmazását. ók utalnak arra az „erőszakra”, amit a szovjet hatóságok alkalmaznak Solzhenitsyn es társai ellen. Igaz, hogy ezeknek az intellektuelleknek meg a hajuk szala sem görbült meg az ellenük alkalmazott „erőszak” miatt, de ez nem izgatja a N.Y. Times es a többi „szabad sajtó” urait. Nem véletlen tehat az, hogy az „Emberi Jogok” és az „Emberi Szabadság” zászlóvivői a Watergate bűncselekményeket elkövetők, a fasiszta rendszerre törekvők védelmére sietnek. Ezt teszi Solzhenitsyn 2.250 szóból álló cikkeben, alnikor elitéli azokat a demokratákat, „akiknek indulatos felhaborodasa a Watergate üggyel kapcsolatban semmi egyeb, mint az Orosz Demokrata Part utánzása (1915-16-ban) Goremykin és Strümer miniszterelnökök eltávolítására.” Solzhenitsyn cikke abban csúcsosodik ki, hogy elvi barátját, Andrei Dimitriyevich Sakharov fizikust jelöli a Nobel Dij-ra. Sakharov elmeletebol csak egy, mindent megmagyarázó mozzanatot emelek ki. Sakharov elmelete szerint a szocialista es kapitalista rendszer nem all egymással szemben, hanem a két rendszer egybeforr majd: mindent, ami a két rendszerben jó, átvesz majd az uj, a két rendszerből egybeforró társadalom. Ez az elmelet nem uj. Ezt az elméletet nemcsak Sakharov hangoztatja. A „tudósok” egyre nagyobb szama, mindazok, akik a kapitalista rendszert óhajtják fenntartani, szinten ezt az “elméletet” akarjak az emberek agyaba beültetni. Ezúttal ismét a chilei példával elünk, mely jelenleg legélesebben mutatja, hogy a kapitalisták nem hisznek Sakharov elméleteben, ók nem hisznek ' f // a két rendszer békés egybeforrasaban. Ok mindent elkövetnek a szocializmus „terjedese” ellen. Es,.ha tólük függne, es ha remélnek, hogy terveik keresz- tülvihetók,nem tartózkodnának a szocializmus viszx t o , t szagöngyolitesetol sem. Ebben csak Sakharov es tarsai hisznek — es az ó elveiket nagy buzgalommal terjesztik a polgári lapok világszerte, mert tudjak, hogy ezzel a saját malmukra hajtják a vizet. Jellemző Solzhenitsyn es tarsaira, hogy hosszú lére eresztett cikkeikben egy szóval sem említik azt az erőszakot, amit például a chilei fasiszták használtak az utolso három esztendőben a demokratikus módszerrel választott kormány megdöntésére, vagy azt az erőszakot, melyet az amerikai nagy ültetvényesek érdekét szolgáló sheriffek alkalmaznak a napi kenyerükért harcoló földmunkások ellen Cali- forniaban; vagy azt,hogy a „szabad világ” vezető országában, az Egyesült Államokban, a rabszolgasag eltörlését követően több, mint száz even at a 22 milliós fekete nép ellen nap, mint nap, a legszor- nyúbb erőszakot követik el. Es igy sorolhatnánk fel ezer és egy példát arra, hogy az elnyomok, a kizsákmányolok milyen erőszakot hasznainak, önző uralmuk fenntartására. De ezekről — ismétlem — a Szovjetunióban élő néhány intellektuel egy szóval sem emlékezik meg. Igaz: a Szovjetunióban nincs szólás- es sajtosza- badsag. Ott nem lehet például habomra uszítani. Ott törvenyellenes a faji gyűlöletet szítani. Azok, akik „teljes” szólás- es sajtó-„szabadsagot” hirdetnek, valójában szabad kezet akarnak adni azoknak, akik alá akarjak ásni a szocialista országokat és alátámasztani a kapitalista rendszer rozoga alapjait...g ...e wooo<xxxxxKxxx?wwoow<xx?wwO<kX^xxww>OOOwoowwwwwwo<xxxxxxxx>oooo BANKETT NEW YORK BAN 1973 OKTOBER 14.-én vasárnap i órai kezdettel a clark auditóriumban Young Women Christian Ass. 8 th Ave. es 51. St. NEW YORK, N.Y. ~ ÜNNEPI SZÓNOK ALMA5I ISTVÁN 6 FOGÁSOS EBÉD 7 DOLLAR Rezeivációért hívja: 254 - 0397 számot SZÉP PROGRAM FINOM EBED A MAGYAR TÁRSASKOR RENDEZÉSÉBEN
