Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-07 / 23. szám
Thursday, June, 7. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD EGY JAPÁN FALU KEPE Shiga falu lakosai gyárban vagy irodában dolgoz nak, a legtöbben a nemreg épült ing-gyárban, vagy a közeli városban levő autó-alkatrész gyárban. A Kozu családnak, — mint a többieknek a faluban — még van egy kis földje,, ahol rizst, gyümölcsöt főzeléket termesztenek es udvarukban csirkét, kecskét is tartanak. De megélni már nem tudnak a gazdálkodásból. A háború utáni évek óta Mr. Kozu a megyei kormányhivatalban dolgozik. Öt felnőtt gyermekük közül egyik sem foglalkozik gazdálkodással. Férjnél lévő legidősebb lányuknak háztartási boltja van egy nem messze eső faluban, férjének kis mechanikai műhelye a ház mellett. A legidősebb fiú, feleségével együtt Tokióban, a postahivatalban dolgozik. Ök a postán ismerkedtek meg, nem a szülők által, közvetítőkön keresztül megrendezett ismerkedés szerint házasodtak. A többi fiú egyetemre jár, vagy egyetemet végzett s közben saját keresetükből fizetik a tan dijat. Tokióban élnek, de vágynak a falu után, Megélhetésük a városhoz köti őket. így csak ünnepekre, családi összejövetelekre jönnek haza. A hatvanas évek gazdasági fellendülése Shiga falut is elérte. De már 20 evvel korábban a földreform is nagy változásokat hozott,megszüntette a jómódúak és a szegények közötti kirívó ellentéteket. A falu kérte az ing-gyár odatelepitését, ahol a fiatal nők dolgozhatnak. Egy volt szegényparasztok birtokában lévő ép'ületfavállalat, sok nehézséggel küzdve, most Alaszkából importált fával jó üzletet csinál. Mivel a selyem ára emelkedett, a selyemhernyótenyésztés ma a legjobb kereseti forrás a faluban. Alig lehet már zsüptetös hazakat látni. A tetőkről mindenütt televízió antennák nyúlnak a magasba. Két-három évvel ezelőtt mar színes tévéket kezdtek beszerelni. Sok családnak van autója, de van, aki a motorbiciklit jobban szereti. A közös fürdöház nagyban csökkenti működését, mert a legtöbb haznak sajat fürdőszobája van. A háziasszonyok élete is megváltozott. A villanyt mar az első világháború után bevezették, de ma majdnem mindenkinek saját telefonja is van és vízvezeték a konyhában. Kozuéknal mosógép is van és Mrs. Kozu rendes, propángazzal fűtött tűzhelyen főz. Egyes regi hagyományok azonban meg megmaradtak, mint például az öt családból álló falusi adminisztráció és az önkéntes tűzoltóság. A falunak a japán Íráshoz oly fontos kaligráfia tanítója is van és a közeli városban virág elrendezést és tea ceremóniát is tanítanak. Mrs. Kozu még mindig maga készíti a környék hagyományos ételeit, de a munkába járó fiataloknak erre nincs idejük. A felnőtt gyermekeknek kedves emlékek maradnak a régi “matsuri” falusi ünnepségek. Ma már ezekre csak a papok és a falu shinto szentélyének megbízottjai járnak el. A felnőtt Kozu-fiuk panaszolják, hogy a mai gyermekek mar nem játszanak a szabadban, hanem egesz nap a házban ülve televíziót néznek. Azelőtt a barátok, szomszédok házról házra látogattak és teázás közben elbeszélgettek. Shiga község lakosai félnek, hogy csodás fekvésű, völgyre néző falujukat veszély fenyegeti: nagyvállalatok járják a vidéket, hogy a völgy erdőségében ^nyaralótelepet létesítsenek. Örülnek a modem fejlődésnek, ha az az életet szebbé és jobbá teszi, de a régiből nem akaiják feláldozni azt, ami megőrzésre érdemes. SZOVJET JÉGTÖRŐ HAJÓK p JLPJUJL'JULAJLU -PLUJULSUULOJULOJ^^ Éhínség 6 afrikai országban ra, állat-oltási szérumra és magvakra, amiket az esőzés előtt kell elültetni. Scheyven kihangsúlyozta, hogy a gyors segélyt követően, a hat országnak még további messzemenő támogatásra van szüksége. Egy négy hajóból es öt jégtörőből álló szovjet- hajoraj januárban sikeresen áttört az észak-szibériai tengereken és egy rakomány árut Norilskból Mur- mánskba szállított. Ezzel a teljesítménnyel lénye - gesen meghosszabbítottak a sarkvidéki hajózási időszakot. A Szovjetunió kormánya Murmansk kikötőjében ünnepség keretében kitüntetésekkel jutalmazta a nagy feladatot sikeresen teljesitő hajokapitanyokat és legénységet. Szibéria északi pártján a Jenyiszej-folyo torkolatából indult ki a hajóraj es 15 napi küzdelembe került, mig utat tudott törni a sarkvidéki tenger jégén. A Szovjetunió 1960 óta, a Lenin nukleáris jég - törő vezetésével próbálja évente meghosszabbitani a hajózási időszakot. Most már januárig lehetséges a hajózás a szibériai tengereken (legközelebb februárig es márciusig teijesztik ki és idővel egész évben nyitva tarthatják az utat,). Az észak-szibériai tengeri ut egyre nagyobb főin tosságot nyert az utóbbi években, mióta a Norilsk-i nagy vasérc központot kibővítették. Norilskban van a világ egyik legnagyobb bányavidéké, ahol nikkelt, rezet, kobaltot és platinát bányásznak. De miután uj kohókat nem építenek a közelben a fölösleges ércet feldolgozásra a Murmansk-i kohókba kell szállítani. Ilyen szállítmányt vitt a négy teherhajó, amely első ízben januárban indult ki a Norilsk-i Dudinka kikötőből es a jégtörők segítségével sikeresen Mur- manskba erkezett. Kanada függetleníti kultúráját Raymond Scheyven,belga szenátor, aki az ENSZ Élelmezési Mezőgazdasági Szervezete megbízásából az afrikai szárazság kóvetkezmenyeiről készített tanulmányokat, hat afrikai országban katasztrofális éhínség bekövetkezéséről jelentett. Mauritania, Szenegál, Felső Volta, Niger, Mali és Chad nomád lakosai tömegesen özönlenek dél felé élelmet keresve. A gabonafélék ezekben az országokban már teljesen kifogytak,az állatállomány egyes helyen 40, más helyen 80 százaléka elpusztult. Scheyven kifejtette, hogy a segélyt nyújtó hatóságok sok nehézséggel néznek szembe, hogy élelmiszert távoleso területekre eljuttassak mielőtt az e- sos évszak beköszönt, és az utak járhatatlanokká válnak. Erre csak 4 hetük van. Az ENSZ és annak Élelmezési Szervezete repülő- szállitassal próbál megszervezni nagyméretű élelmiszer szolgálatot a szárazság sújtotta vidékekre. Felkérték a világ országait, küldjenek teherszállító repülőket es 15 millió dollárt élelmiszerre, takarmányEgyik jele annak, hogy Kanada az Egyesült Államok befolyásától függetleníti kultúráját, hogy az iskolai tankönyvek egyre jobban Kanada történelmet, földrajzát, hagyományait tükrözik vissza. Meg akar szabadulni Kanada a U.S. mindent elárasztó befolyásától és hangsúlyozni kívánja nemzeti hagyományait. Január óta még a “Sesame Street” gyermek televíziós programot is némileg megváltoztatták. A főképp U.S. zenet leadó rádió állomásoktól most már megkívánják, hogy bizonyos arányban kanadai zenét is játszanak s a mozik is nemsokára hasonló rendszabályok alá esnek. Nagy fellendülésnek indultak a kanadai tankönyv- kiadó vállalatok és ezt az Önérzetes nacionalizmus előtérbe nyomulásának tulajdonítják. Az Északnyugati Terúletek-en most például olyan olvasókönyveket adnak ki, amelyek indián és eszkimó gyermekeket számukra ismerős környezetben és tevékenységben ábrázolnak. Az egyikben lékbevágott jégi halászásról szól az olvasmány: “Tendi bedobja a horgot a vízbe. A horog vidra bordából készült,a horgászzsinor rénszarvas inból. Valami megakadt Tendi horgászzsinoiján. Tendi huzza a zsinórt. Egy nagy pisztráng bújik ki a lékből.” Az Uyen olvasmányok sokkal jobban érdeklik az északi vidékek gyermekeit, mint az eddigi tankönyvekben a nagyvárosi életről, a szupermarketben való bevásárlásról szóló olvasmányok. A középiskolákban angol irodalomban nemcsak mint eddig, angol, vagy amerikai irodalmat tanulnak, hanem kanadai irók müveit is, amikből azelőtt csak szemelvényeket adtak a kanadai ifjúságnak. Egy lap egy kanadai elemi iskola tankönyvéből. A Parlament Épületek egyikében van a Béketorony. Ez a város legmagasabb műemléke. A toronyban vannak a carillon nevű, harangjátékot leadó harangok. ____L
