Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-07 / 23. szám

Thursday, June, 7. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Ostromállapot Philadelphiában. Két hettel ezelőtt a város utcain két banda kozott fegyveres harc tört ki. A lövöldözök a kilenc eves Ronald Hollist megsebesítették, akit életveszélyes állapotban a kórházba szállítottak. Az összetűzés a fiatal gyermek lakása közelében, a Strawberry Mansion városnegyedben zajlott le. Két nappal a fent leirt utcai harc után Stanley Zuber 17 éves ifjú holtan terült el Philadelphia északi körzeteben, hasonló bandák közti harc kö­vetkeztében. Ilyen és ehhez hasonló gang-harcok napirenden vannak Philadelphiában es a rendőrség teljesen tehe­tetlennek bizonyul a lakosság biztonsága megvédé­sében. A közbiztonság teljes leromlása spontán tiltako­zásra késztette a város különböző részein lakókat. Eddig 10 halálesetről számol be a rendőrség ez évben. A hivatalos statisztika 100, illetve 150 gang (banda) létezését tartja számon. Mindez visszahozza emlékezetünkbe az utolso polgármesteri választást megelőző helyzetet, amikor az akkori rendőrfőnök, Frank Rizzo, Nixon támo­gatója, a “Törvény es Rend” lovagja ezt mondta: “Válasszatok meg engem a polgármesteri tisztség­be és én majd rendet teremtek.” Polgármesteri tisztségbe lépese óta a helyzet a rossznál rosszabbra változott. A gyermekek nem mernek már az utcán játszani. Senki, de senki sincs biztonságban. Jellemző a helyzetre, hogy Hardy Williams allami képviselő, aki szintén pályázott a polgármesteri tisztségre, az állami törvényhozó testületben javas­latot teijeszt be, hogy rendeljenek el ostromállapo­tot Philadelphiában a rend helyreállítására. Egy múlt evben kötött egyezmény szerint az Egyesült Államok 2 milli­árd dollárt kitevő katonai felszerelést szállít Iránnak es minden feltűnés nélkül az utóbbi hónapokban nagyszámú U.S. katonai személyzetet is. Nyárra már kb. 600 családostól odarendelt amerikai katona érkezését várják. Ez az egyezmény egyike a legna­gyobb katonai szerződéseknek, amit a Pentagon va­laha kötött. A katonákon kívül legkevesebb 300 főnyi sze­mélyzet érkezése is esedékes. Ezeket az iráni piló­ták kiképzésével és a mechanikusok betanításával bízták meg. Teljes létszámmal a U.S. katonai misz- szió egyike lesz a legnagyobbaknak egész Ázsiában. Irán a második legnagyobb olajtermelő ország a Perzsa Öbölben, ahonnan jelenleg a U.S. olaj- szükségletének 10 százalékát vásárolja. A számítások szerint, hét even belül, onnan szállítják az amerikai olajszükséglet 25 százalékát. Katonai szempontból is fontosnak tartják a Közel-Keleten az amerikai haderők kibővítését. ♦ WASHINGTON, D.C. A munkaügyi minisztérium jelenti: a munkanélküliek szama továbbra is az össz- munkassag öt százalékát teszi ki. Nagy győzelmet aratott A MAGYAR NEMES ÉS “ELSŐ RICHARD” Nem irok, nem olvasok. En magyar nemes vagyok! (Petőfi). Sem szobán, sem írásban, nem tanuskodok, En Első Richard vagyok. (L1) Kedden, 1973 május 29-en cikk jelent meg a “Washington Post”-ban, mely arról számolt be, hogy a “Watergate” ügyet kivizsgáló Esküdtszék szükségesnek véli Nixon elnök beidézését. Az Esküdtszék kezeben levő adatok tették Nixon beidézeset szükségessé. Mas szóval: csupán Nixon elnök tanúvallomása tudja tisztázni, hogy ki felelős a bűnök egesz sorozatának elkövetéséért. A cikk megjelenését követően Ronald L. Ziegler, a Fehér Ház sajtöképviseloje az értekezleten meg­jelent riporterek kérdésére, hogy “hajlandó-e Nixon eskü alatt tanúvallomást tenni az Esküdtszék előtt?” NEM-mel válaszolt. Majd föltették a kérdést: “Haj- landó-e Nixon elnök irasban feltett kérdésekre irasban válaszolni?” Válasz: “Nem”. E hosszú es részletes választ Ziegler sajtóképviselo kiegészítette a következőkkel: “Nem volna helyem való, ha az elnök tanúskodna. Ez megsértene az alkotmány azon pontját, mely elöirja a közigazga­tási szervek egymástól való elválasztását.” Ziegler ur az elnök nevében a leghatározottabban kijelentette: Nixon sem szobán, sem Írásban nem hajlandó tanúskodni. Ez, természetesen,egyre több ember agyában növeli a gyanú csiráját, hogy Nixon elnöknek van mit takarnia, nem mer eskü alatt tanúskodni, mert bűnös. Nixon e magatartásával kihívja a képviselőket es a szenátorokat:ha mertek, tegyetek lépéseket, hogy elnöki tisztségemből elmozdítsatok. Ez azt jelenti, hogy a képviselőknek többségi szavazattal kell el­határoztok, hogy Nixon ezt és ezt a bűnt követte el. A bünlajstromot át kell adni a szenátoroknak, akik a vadak kivizsgálása után kétharmad többségi szavazattal eltávolíthatják az elnököt tisztségéből. Hogy erre rá kerül-e a sor, azt e pülanatban nem lehet tudni. Az ország érdeke azt kivanja, hogy Nixon es Agnew mondjanak le tisztségükről, mert hiszen most már ország-vüag tudja, hogy ok, a tör­vények megszegésevei,keridtek tisztségükbe. Uj valasztassal uj elnököt,uj alelnököt kell válasz­tani, akik egy monopol-ellenes, nép erdeket szolgáló programmal helyrebillentenék a nemzet egyensúlyát. A. US. provokálja Líbiát Libia átiratot küldött az ENSZ Biztonsági Ta­nácsához, melyben tilta­kozik, hogy az Egyesült Államok 6. hadi flottájá­nak repülői Libia térsé­gebe hatoltak. Muammar el-Qaddafi, a líbiai hadsereg őrnagya, az ország egyik vezető sze­mélyisége kinyilvánította: “Elérkezett az idő az olajforrások államosítására, az arab államokban. Fel kell használni olajkészletünket önállóságunk és függetlenségünk védelmére.” 11.9%-al emelkedtek az élelmiszerárak Március-áprilisban 1.2 százalékkal emelkedtek 150 az élelmiszerárak New York es New Jersey ál- 140 lamokban. A szövetségi 130 statisztikai hivatal jelen­ti: az elmúlt esztendő- i2° ben 11.9 százalékkal e- no-__________________ melkedett az elelmisze­. r 1001____I_____L____LJ rekara. . 1970 1971 1972 1973 • WASHINGTON, D.C. Nixon elnök és Pompidou, francia elnök tárgyalásai eredménytelenül értek vé­get. A két államférfi közti eszmecsere csupán a fenn­álló ellentéteket hozta ismét felszínre. Index: 1967 =100 OTTAWA, Kanada kivonja 290 megbízottját a Nem­zetközi Ellenőrző és Felülvizsgáló Bizottságból. Ha­tározatát azzal magyarázta, hogy a Tűzszünet Egyez­mény pontjait képtelen a Bizottság érvényesíteni. Thomas Bradley és felesége,Ethel 3 I nomas Bradley százezer szavazat többséggel el­nyerte az ország harmadik legnagyobb városának — Los Angelesnek — polgármesteri tisztségét. Brad­ley az első fekete jelölt, akit olyan városban, mely­nek lakói többségben fehérek, polgármesteri tiszt­ségbe választottak. 431.222 szavazatot kapott, mig ellenfele, Sam Yorty, a volt polgármester 334.297 szavazatot. Yorty a választást megelőző napokban a legvé­resebb faji gyűlöletet szította Bradley ellen, abban a hiszemben, hogy e taktikájával megfélemlíti a szavazókat. Taktikája kudarcba fulladt. A fehér polgárok 50 százaléka Bradleyre adta szavazatai. A los angelesi polgármesteri választásnak országos jelentősége van. Lényege az, hogy a szavazók sűlyos csapást mértek Yorty reakciós, népellenes, Nixon politikáját támo­r . » gato programjára. A U.S. katonaságot küld Iránba

Next

/
Oldalképek
Tartalom