Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-31 / 22. szám
Thursday, May, 31. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 BREZSNYEV-BRANDT TALÁLKOZÁSÁRÓL Történelmi jelentőségű a Szovjetunió és a Nemet Szövetségi Köztársaság kozott létrejött kereskedelmi , műszaki és tudományos szerződés létrejötte. Ezért közöljük Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárának és Willy Brandt, a NSZK kancellárjának fogado beszédét. WILLY BRANDT: Európának szüksége van a megértésen alapuló békére Brandt kancellár a következőket mondotta: — Főtitkár úr ! Nagy megtiszteltetes és öröm felesegem es a magam számára, hogy önt és az ön kíséretét ma este itt üdvözölhetem. Ez alkalmat ad nekem arra is, hogy viszonozzam azt a vendégszeretetet, amelyben engem Moszkvában és később Oreandában részesítettek,. Orvendek, hogy ismét láthatok néhány, számomra ismerős arcot es különösképpen üdvözlöm az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának új tágját, Gromiko külügyminisztert. Hölgyeim es uraim, ma délelőtti megérkezésekor megmondtam a főtitkár urnák, kívánságom, hogy ezeket a bonni napokat felhasználjuk békepárbeszédünk folytatására. Ezzel már egy hagyományt kezdünk megalapozni. Azoknak a gyors változásoknak a folyamatában, amelyek világunkat és az emberiséget és a mi két államunkat is érik, bátorság kell ahhoz, hogy közösen egy uj kezdetnek vágjunk neki. Erről bizonyságot adtunk 1970 augusztusában a moszkvai szerződés megkötésével. Bátorság kell ahhoz is, hogy ne tartsuk magunkat távol alapvető felismerésektől, igy attól, hogy Európának szüksége van a megértésen alapuló békére. A mi feladatunk, főtitkár úr, arról gondoskodnunk, hogy a nyíltságnak és a bizalomnak az a foka, amely megbeszéléseinket meghatározza, ne egyesek ügye legyen csupán, hanem tegyék azt magukévá és vállalják államaink politikai erői és polgárai is. Úgy vélem, hogy a növekvő bizalomnak kell megadnia kapcsolataink különleges jellemet. A nemzetközi helyzet megváltozóban van. Úgy hiszem, jo lelküsmerettel állapíthatjuk meg, hogy részünk volt ebben a jo irányú változásban. Az 1970 augusztusában kötött szerződés konstruktiv erőket szabadított fel a kelet-nyugati viszonyban, meg mielőtt maga a szerződés érvénybe lepett: tárgyalásaink eredményes lezárása utat nyitott a Varsóban megkötött szerződésnek* A Berlinről tartott négyhatalmi tárgyalások sikeréhez is jó előfeltételnek bizonyult. Lehetőséget teremtett az NDK- val kötendő alapszerződésre es ezzel a két német államnak az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való küszöbönálló belépésére. 1970 nyarán kötött szerződésünk tehát az európai enyhülés kulcsának bizonyult. Az utóbbi hónapokban Helsinkiben e földrész államai, Észak-Amerikai, képviselőivel együtt előkészítő munkát végeztek, hogy hamarosan megnyíljék a külügyminiszterek értekezlete. Becsben fontos tanácskozások indultak, amelyeknek célja a csapat- letszam-csókkentes. A nagyhatalmak ugyanakkor felelősségteljesen folytatják megbeszéléseiket, hogy a világban szilárdabb egyensúlyt alakítsanak ki; mindennek nagyobb biztonságot kell teremtenie és teremthet is. Senki sem felejti el közülünk, hol is all a másik. Senki sem feledkezik meg a társadalmi rendszerek különbözőségéről, az ideológiai különbségekről és a fennálló kötelékekről — legyenek azok gazdasági vagy politikai jellegűek. Mindkét fel figyelembe veszi a maga jogait és kötelezettsegeit és tiszteletben tartja a masiket. Ez fontos feltetele a joszomszédsagnak amelyre törekedni kívánunk. A Nemet Szövetségi Köztársaság az Atlanti Szövetség tagja. Beágyazódik a nyugat-európai államok közössegébe, amely mar túlnőtt a Közös Piacon. Bizonyos lehet ön benne: ez a közösség nem tekinti magat masok ellen irányuló tömbnek, hanem olyan tömörülésnek , amely a beke megszervezeset és a nepek közös javát szolgaija. Ami a mi két államunkat illeti, főtitkár ur, a gyakorlati együttműködés az utóbbi két-három esztendőben figyelemre méltó eredményeket hozott. Beszelnünk kell viszont az intenzivebb gazdasági, műszaki, kulturális cseréről. Polgáraink azt remélik hogy készségét mutatunk a reális, de nem félénk tervezésre,szorgos munkát és igényes célkitűzéseket varnak tőlünk. » Ha valami nincs egeszen a szivem szerint, akkor az az, hogy a rengeteg tárgyalási időpont, főtitkár ur, kévés pihenőidőt enged önnek. De a munka, amely ránk vár, mégsem lesz teher, hiszen a józanságot es remélhetően azt a boldogságot szolgálja, amelyet a biztosított békében keresünk — mondotta végül Brandt es a békére, a Szovjetunió népeinek javára és Leonyid Brezsnyev egészségére ürítette poharát. LEONYID BREZSNYEV: A legbonyolultabb nemzetközi problémákat is rendezni lehet A kancellár pohárköszöntőjére válaszolva Leonyid Brezsnyev a következőket mondotta; — Igen tisztelt szövetségi kancellár ur ! Hölgyeim es uraim ! Engedjek meg, hogy meg egyszer köszönetét mondjak önöknek az országukba szóló meghívásért, azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben bennünket, a Szovjetunió képviselőit részesítették. Itteni látogatásunkat újabb logikus lépesnek tekintjük a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszonynak abban a fejlődésében, amelyet a moszkvai szerződés 1970. augusztus 12-i aláírása vezetett be. Mindazt,ami államaink viszonyában uj mozzanatként sorra meghonosodik, támogatják es üdvÖzlik a Szovjetunió népei, támogatja és üdvözli véleményem szerint a szövetségi köztársaság népe es a többi európai nép is. Ez további erőfeszítésekre ösztönöz. Meg néhány evvel ezelőtt is barátsagtalanság jellemezte, “hidegháborús szellem” hatotta át kapcsolatainkat. Majdnem minden fontos nemzetközi kérdésben ellentétes állásponton voltunk. Nem kévés erőfeszítésre volt szükség, hogy a dolgok menetét kedvező mederbe tereljük. Amikor e feladat elvégzéséhez hozzáláttunk, abból indultunk ki, hogy a múltnak nem kell számunkra állandó tehertételt jelentenie es nem kell a jövő kilátásait elzárni. A Szovjetunió politikájának célja az, hogy megakadályozza a múlt tragédiájának megismétlődését. Meggyőződésünk, hogy ennek a feladatnak a megoldása — ha ebben együttműködünk — történelmi jelentőségű lenne. Nyilván sajátos logika van benne, hogy az országaink közötti viszony megújításának munkáját annak a nemzedéknek a képviselői vállaltak magukra, amely együtt elte át az elmúlt háború borzalmait. Számomra, aki az összes háborús éveket a fronton töltöttem, nagyon jól érthető ennek a munkának az ertelme és jelentősege. Úgy hiszem, Brandt ur is jól megérti ezt. Nem kétséges, hogy az uj nemzedék is meg tudja érteni és meg tudja becsülni, amit ma végzünk, és kiveszi részét ebből a megkezdett nagy munkából. A szövetségi köztársasággal való atfogo együttműködés fejlesztése jelentős helyet foglal el a Szov- • jetunió európai politikájában, amely arra irányul, hogy földrészünkön döntő fordulatot valósítson meg az enyhülés és a béke irányában. Magától értetődik, hogy egy ilyen nagy feladat csak sok allam együttműködésevei, mind a Szovjetunió, mind a szövetségi köztársaság szomszédaival és barátaival egyetértésben oldható meg. Reméljük, hogy a szövetségi köztársaság e kollektiv erőfeszítésekben olyan szerepet fog játszani, amely megfelel súlyának és helyzetének a mai világban. Közös óhajunk, hogy véleményt cseréljünk a szovjet-nyugatnémet viszony egész komplexumáról. Brandt szövetségi kancellárral, Scheel külügyminiszterrel es kollégáikkal folytatandó megbeszéléseinken egyrészt megvonjuk annak a mérleget, amit a két fél kapcsolataink kibővítése és elmélyítése érdekében már eddig tett, másrészt kitűzzük azokat a célokat, amelyekre a jövőben törekedni fogunk. Látogatásunk egyik feladata az, hogy véleményt cseréljünk a szövetségi kancellárral olyan fontos es időszerű európai ügyekről, mint az európai értekezlet, a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentése Közep-Európában, es igy tovább. Egyetértésünk a szövetségi kancellárral minden kétséget kizáróan előmozdítaná ennek a nagy politikai vállalkozásnak a sikerét. Úgy látszik tehat, hogy megtárgyalnivalóban nem lesz hiány. Annál inkább — időben. Mivel azonban programunk súlypontját a munkamegbeszélések jelentik, úgy hiszem, hogy a szövetségi kancellárral egyetértünk majd: az ügy érdekében kell dolgoznunk. Ugyancsak nagy jelentőseget tulajdonítok soron következő megbeszélésünknek Dr. Heinemann úrral, a szövetségi köztársaság elnökével. A Szovjetuniónak es a Lengyel Népköztársaságnak a Nemet Szövetségi Köztársasággal kötött szerződései, a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodás, valamint az NDK és az NSZK viszonyának alapjat szabályozó szerződés ismételten megerősítik azt a nyilvánvaló és ugyanakkor igen fontos igazságot, hogy a legbonyolultabb és hosszú ideje megoldhatatlannak látszó nemzetközi problémákat is rendezni lehet. Egyszersmind bebizonyosodik egy másik tény is: pozitív eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges azoknak a személyeknek ó- haja es szilárd politikai akarata, akijs az államok politikáját alakítják. Az altalam említett szerződések és megállapodások meggyőzően példázzák az értelem és a realizmus győzelmet, a békés egymás mellett élés politikájának sikerét. Ezekre támaszkodva, most tovább kell haladnunk előre. (Folytatás a 4. oldalon)
