Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-03 / 18. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May, 3. 1973 filifiVCERJIMADARAK iCRMÉszeies nőmezeim A newyorki Bronxi Allatkert madarai uj otthont kaptak. Különleges, kerek épületcsoportokban 200 különböző fajtához tartozó 550 madár kapott szállást. Az épület külső lejtős folyosoi kiteijesztett szárnyakra emlékeztetnek. A tetővilágitásu madárházak közül sokban nincs rács a közönség es a madarak között. Az uj madárház neve: Lila Acheson Wallace World of Birds és felépitése 4 millió dollárba került. A névadó Mrs. De Dewitt Wallace a zoológiái társaság egyik gondnoka és mind az építkezéshez, mind a fenntartáshoz a legtöbb pénzt ó adományozta. Az építész, Morris Ketchum Jr., elmondotta, hogy a kerek épületek nagyobb tér érzetét adják úgy a madaraknak, mint a nézőknek. “A szögletes sarkok nagyon lehatároltak.” Az állatkert madártudományi szaka és az építész hat évi közös munkája teremtette meg a természetes környezetű és szemléletes lakóhelyet a madaraknak. A nehéz feladatot sikeresen oldották meg: nemcsak a madaraknak teremtettek otthonos környezetet, hanem ér- dekfeszitö, izgalmas látványt nyújtanak a látogatóknak is. A földszinti madarkiállitás megtekintése után egy külső lejtőn jutunk az emeletekre. Egy másik lejtő kifelé, újból a bejárathoz vezet; lépcsők sehol nincsenek. A tetóvilágitás nemcsak a madaraknak ad természetes világítást, hanem belül, az élő növényzet megmaradását is lehetővé teszi. A távolság illúzióját keltó festett háttér előtt, dús elő növényzet között élnek a madarak. A kiállításoknak az is a céljuk, hogy bemutassák a madarak életét, mit és hogyan tesznek saját környezetükben. Öt kiállítás teljesen nyitott, csupán alacsony korlát van a látogatók előtt. Az állatkert szakértői szerint a madarak nem repülnek ki ragyogóan kivilágított és dús növényzetű környezetükből a sö- tétebb és kopár folyosókra. Beköltőztetésük után egyideig ráccsal záiják el a bejáratot, amig a madarak megismerik lakóhelyük határait. A két leg- nagyobban, az afrikai dzsungel-madarak és a délafrikai eső-erdő madarainak kiállításán, a közönség a madarak között, hidakon halad át. A madárkiállitásokon kivül egy kis vetítő terem is van az épületben, kerek mükiállitasi terem és bolt, ahol tárgyszerű természetrajzi és művészeti cikkeket árulnak. Érdekes látványt nyújt az uj madárház megtekintése a Bronxi Állatkertiben. Vágó Klára. A PAPÍR-SÁRKÁNY TÖRTÉNETE A papirsarkány egyike a legősibb repülőeszközöknek. Egyes feljegyzések szerint a papírsárkányt időszámításunk előtt a IV. évszázadban egy görög matematikus fedezte fel, mig más keleti krónikák szerint kínai találmány. A kínaiak állítólag i.e. 206- ban egy erőd ostrománál használták ezt a szellemes játékszert. Az ostromlóknak az volt a terve, hogy az erődben makacsul védekező ellenséget föld alatti aknán keresztül közelítik meg. A papírsárkányt a távolság bemérésére használták fel az ostromlók. Ókori kínai, japan, koreai, sziámi krónikákban egyéb' ként gyakorta történik említés arról, hogy népi és vallási ünnepek alkalmával papírsárkányok raja bo - ritotta az eget; lepke-, madár-, bogár-, emberfigurák cikáztak az égen. Kínában és Japanban sporteszközként is használták a “sárkány párviadalokon”. A küzdelem során a sárkányok farkát szurokba mártottak es ebben üvegcserepeket helyeztek el. Dy módon próbáltak a küzdők a levegőben elvágni az ellenfel sárkányának tartózsinegét. Mint minden találmányt, a papírsárkányt is korán kezdtek hadi célokra alkalmazni. Egyes források szerint a IX. szazadban a bizánciak egy katonát emeltek sárkány segítségével az ellenséges tábor föle, aki gyúlékony anyaggal leöntötte, ezáltal felgyújtotta a sátrakat. Oleg kijevi herceg szinten papírsárkányok segítségével foglalta el Isztambult 1096-* ban. Erről az ütközetről az egykori krónikás feljegyezte: “Az ellenséges tábor felett papírból készült, felfegyverzett emberek jelentek meg.” A meglepetés morális hatása gyengítette meg valószínűleg ebben az esetben a védőket. Európában meglehetősen későn, a reneszánsz i- dejen teijedt el a sárkány kultusza. A XVIII. szazadban ez a katonai eszköz, majd játékszer a tudósoknak is segítséget nyújtott. 1749-ben Wilson, skot csillagasz a magasabb legretegek hőmérsékletét merte sárkány segítségével. Néhány évre rá Franklin Benjáminnak sárkány segített a villám kutatásban. Newton is gyakran mérte sárkány segítségével a legretegek elektromosságát. A sárkány egyre szélesebb lehetőségeket kapott a tudományos kutatásban. 1790-ben egy 50 négyzetméter nagyságú sárkánnyal 90 meter magasságba emeltek egy embert. 1900-ban a bostoni csillagvizsgáló sárkánya 4600 meter magasságba emelkedett. A múlt szazad végén Európa egyes országaiban, igy elsősorban Franciaországban és Belgiumban any. nyira elterjedt a sarkánykultusz, hogy a rendőrség tuzrendészeti okokból kénytelen volt szigorú intézkedéseket hozni. A liege-i rendőrhatóság a múlt szazad végén például betiltotta a sárkányok felereszte- sét, mert a farkukra akasztott égő lampionok több tűzesetet okoztak. Érdekes, hogy ezt a kezdetleges több ezer éves repülőeszközt a XX. század elején elvétve ugyan, de MOIMIMPEXI KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT BUDAPEST EZEKET A BOROKAT EXPORTÁLJA AMERIKÁBA*.. TOKAJI ASZÚ 3-, 4-, ES 5 PUTTONYOS TOKAJI SZAMORODNI ÉDES TOKAJI FURMINT BADACSONYI KÉKNYELŰ BADACSONYI SZÜRKEBARÁT SOMLÓI FURMINT CSOPAKI OLASZ RIZLING KIRÁLYLEÁNYKA DEBROI HÁRSLEVELŰ EGRI LEÁNYKA EGRI BIKAVÉR NEMES KADAR SZEKSZÁRDI VÖRÖS HUNGÁRIÁN RIZLING VILLÁNYI BURGUNDI HAJÓSI CABERNET MÓRI EZERJÓ i Fogyassza egészséggel ! hadi célokra is alkalmazták. Az orosz-japan háború • ban, majd az első világháborúban a cári orosz hadseregben még dolgoztak sárkánykülönitmenyek. A fenyképezögépekkel ellátott sárkányokat felderítő célokra használtak, tehát az ellenséges állások es terep kikémlelese volt a cél. Előnyük volt a léggömbbel szemben, ha egyszer-kétszer kézi fegyverrel át is lőtték a sárkányokat, nem zuhantak le, megtartották repüloképessegüket. A sárkány napjainkban már csak a gyermekek játékszereként szolgál, és ilyen minőségben ismerik mind az Öt világrészen.
