Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-04-12 / 15. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April, 12. 1973 Lm Angelesi Magyar Munkás Otthon 1251 S. St. Andrews Place. - Telefon:737-9129 Minden hónap első kedd d. u. 2 órakor a Munkás Otthon taggyűlése. Minden hónap második kedd d. u. 2 órakor a Munkás Női Kör gyűlése. Minden hónap harmadik kedd d. u. 2 órakor kulturelcadás. Minden hónap negyedik kedd d. u. 2 órakor az Otthon vezetőségi gyűlése. — Azokban a hónapokban melyek ben 5 kedd van, sajtógyülés az ötödik kedden d. u. 2 órakor. A Női Kör minden hónap negyedik 8 kedd d.u. 2 órakor teát szolgai fel, utána »^társasjáték. Vendégeket minden alkalommal HB szívesen lát a Vezetőség. ,/'jÜP Lapkezelők: Jéhn Ferenc es Cihcár Gyula, 1251 S. St. Andrews Pl., Los'Angeles, Cal. 90019. Telefon: 671-7391 Minden "kedden délután 2 órától megtalálhatók a Munkás Otthonban, ahol mindenfele ügyben az olvasók rendelkezé­sére állnak. Újságok is kaphatók ugyanitt. Rétjük a dél-kaliforniai olvasókat, hogy betegséggel kapcso­latos ügyekben hívják Faragó Zsigmondot CR 5-1307 szá mon. ( ESEMENYEK NAPTÁRA Május 6. Májusi ünnepély Junius 24. Női Kör ebédje Julius 24. kedd. d.u. 1 órakor kerti piknik-ebéd Augusztus 19. István Nap /• PACZ1ER FLÓRIAN BESZEDE A LOS ANGELE- LES1 MÁRCIUSI ÜNNEPÉLYEN Szeretettel üdvözlöm önöket ezen a magasztos napon, amikor Petőfi Sándor, a magyar nép lang- elmejű, halhatatlan költőjének 150. születési évfor­dulóját ünnepeljük . Bár a történelem naptára azt mutatja, hogy Petőfi január 1.-én született, de le­het-e Petőfit méltóbb napon ünnepelni, mint a ma­gyar szabadságharc évfordulóján, március 15.-én? Amióta vissza tudunk emlékezni, a magyar nép­nek március 15. volt a legnagyobb ünnepe. Viszont március 15. és Petőfi egyet jelentett minden sza­badságért küzdő magyarnak. Nincs magyar a vilá­gon, aki ne ismerné Petőfinek azt a gyújtó versét, hogy “Talpra magyar, hi a haza... Esküszünk, eskü­szünk, hogy rabok tovább nem leszünk.” A mai magyar kormány, amely méltó örököse Petőfi eszméinek, a legnagy obb tiszteletadással ün­nepli az 1973-as evet, mint Petőfi születesenek 150. évfordulóját. Mi, idegenbe szakadt magyarok, távol a szülőhazától, boldogan csatlakozunk ehhez az ün­nepléshez. Nem felejtettük el hosszú évtizedeken at sem szülőhazánkat, sem Petőfit. Mi, akiket a sors kiüldözött, ha semmi mast, de egy pár Petőfi verset hoztunk magunkkal. Különösen mi, haladoszellemu magyarok, akik itt a távolban, összejöveteleinken soha el nem mulasztjuk, hogy egy-egy Petőfi verset szavaljunk, vagy énekeljünk. Dalárdáink, műkedve­lőink egy-egy Petőfi darabbal szórakoztatják a ven­dégeket. Petőfi szelleme élteti bennünk az igazsá­gért, a szabadságért való harcot. Petőfi nemcsak egyszerű költő volt, ö a magyar nemzet legnagyobb költője volt, aki a világirodalom legnagyobbjai között foglal helyet, még pedig azért, mert 26 eves koráig, amikor a szabadságharcban el­esett, annyi es olyan maradandó anyagot termelt, mint esetleg azok, akik ket-haromszor annyi ideig eltek, mint o. A magyar nepnek voltak es vannak kitűnő költői, de a néphez, a nép nyelven írni, Petőfi tudott a legjobban. A magyar nép minden rétegéhez volt mondanivalója, a királytól a koldusig. S akinek ad- resszalta . az nem tudta félreérteni mondanivalóit. A királyok nagyon jól tudtak, mire céloz, amikor ezt irta: “Itt a nyilam, mibe lőjem, királyi szék all előttem.” A magyar mágnások sem érthették félre, amikor azt üzente nekik: “Dicsőséges nagy urak, viszket-e úgy' egy kicsit a nyakatok. Mert uj divatu nyakravaló készül számotokra, jo szoros.” A kol­dus sírjához irt verset azzal fejezi be: Mit dalolhat a madárka egy olyan fejfan, amely koldusbot volt.” Petőfi végtelenül szerette szüleit, akiket eleg ko­rán elvesztett es akiktől igy búcsúzott utoljára: “Is­ten veletek hat... Csak egyszer meg, egyszer ölelke­zem össze sírkeresztetekkel...Olyan a két aga, mint két ölelő kar, mintha apam s anyain nyújtaná ki kar­ját..Tán fölemelkedtek halotti agyőkből, fiokat még egyszer Ölelni akarják.” Hány emigráns magy arnak lett könnyes a szeme, amikor összejöttek és elénekelték: “Kis lak áll a nagy Duna menteben...” Es amikor odaértek, hogy.', “Szép hazamba ismerősök mennek, jo anyámnak tőlük mit üzenjek.” Ezeket es hasonló szivreható verseket nem tudtuk otthonhagyni, velünk marad­tak, amig elünk, mert ugv érezzük, nekünk irta,a mi sorsunkat enekelte meg bennük. Petőfi legkedvesebb temaja a szabadság volt, a magyar nép felszabadulása, mert szive mélyéig meg volt győződve arról, hogy ez egyszer bekövetkezik. S ebben a politikai meggyőződésben nem ismert alkut. Így kezdte egyik verset: “Oh, szabadság, hadd nézzünk a szemedbe, Oly sokáig vártunk rád eped- ve.” Es amikor a szabadsagharc közepette legkedve­sebb, legtiszteletreméltóbb barátja, Vörösmarty a németek javara szavazott, azt irta róla: “Hogy Vö- rösmartvt elitelem, nagy áldozat, melyet szivem tesz elveimért, de bármily nagy áldozat, kész vagyok, s mindenkor kész leszek sokkal nagyobbakat is tenni értetek, szentseges híveim.” Es a hozza irt versben igy szolt: "Te voltál a nemzet költője? Te Írtad a Szózatot, mely szolt egy ország szivéhez? Azt most már eldobhatod...Ki hitte volna? Omoljatok sze­meim könnyűi, e lehullott szép csillagért. Nem én leptem le homlokodról, magad tépted le a babért.” Petőfi mint meteor, akkor tűnt fel a magyar nemzet egen, eles eszevel es oroszlán bátorságával, amikof a legnagyobb szükség volt rá. Amikor a ma­gyar nemzet a legmélyebb elnyomatásban es meg- alaztatásban szenvedett a magyar és osztrák urak­tól. Petőfi értette meg a legjobban a nép baját és bauatat. O tudta és merte legjobban szavakba önte­ni a nép lázadni és kitömi készülő érzelmeit, ami­kor azzal figyelmeztette az urakat: “Még kér a nép, most adjatok neki, vagy nem tudjatok, hogy mily szörnyű a nép, ha nem kér, de vesz, ragad?...” De nemcsak Magvarorszagon volt ilyen puskapo­ros a hangulat akkor, egesz Európa forrongott. A lázadások, forradalmak egymást érték a szomszédos államokban. Történetesen ugyancsak 48-ban adta ki Marx es Engels a Kommunista Kiáltványt, amely igy kezdődik: “Kisértet jarja Európát, a kommunista kísértet.” Ezt 125 evvel ezelőtt Írták es ha ez akkor ervenyes volt Európára, úgy ma épp olyan hang­súllyal mondhatjuk: “Kisértet járja be az egesz vi­lágot, a kommunista kisertet.” Az első kiáltvány óta a világ egyharmada mar szocialista társadalomban él. Egyharmada pedig fe­le utján van. Tehat Petőfi es hozza hasonló költők, Írok es politikusok szava nem volt pusztába hangzó üres szó. Nagyon is dús termese lett áldozatos mun­kájuknak. Kár, hogy a mi fogadott hazánknak nincs egy Petőfije, hogy megenekelte volna legalább is Amerika utolso tiz evenek a történetét. Vagy csak legalább az 1972-es karácsonyi büntető szönyeg­bombázast Észak-Vietnám ellen, amit Nixon | rancsolt meg. S amire semmi ok nem volt es ami semmi más eredményt nem értek el, minthogy ország es a világ elitélte. Tette ezt a büntető boml zast azért, hogy kielégítse egyeni uralkodási vagi az Egyesült Államok felett. Van Petőfinek egy verse a magyar politikusokh amit Nixonra is rá lehet szabni: “Ti, kik felfuv kodtatok, tudjátok-e, hogy mik vagytok ti? Az aj: napi események múlandó pasztortűzei. Ejjelenke lát a vándor, amint fel-fellobogtok magasan, S re gél fele a nagy tűznek mar csak hideg, kihalt ham van.” Vajon ünnepelni fogja-e az amerikai nép 150 múlva oly tisztelettel Nixont, vagy Johnsont, mi a magyar nép ünnepli ma Petőfit? Semmi okot ne adtak rá. Nixon látszólag befejezte az amerikai 1 borút Vietnamban es a nép várta, hogy visszaji ismét a Kánaán, de mi történt? A dollár értéke es lefele, a pokolba, az árak pedig mennek feliek mennyekbe. Ezzel jutalmazza ezt a szerencsét!« kábult népét, amiért rá szavazott. Petőfi 125 évvel ezelőtt igy szolt az ilyen nephe Meddig alszol még hazám? Mig rád nem gyűl a ház Mindig, mint felvert harang föl nem lármáz?” Petőfi leghatasosabb fegyvere az Írott betű vo Ezzel tudta felrazni a magyar népét, hogy razza magarol a rabigát, amit századok óta rákentek magyar és osztrák urak. Mi, haladoszellemu magyarok vagyunk a legmi több örökösei Petőfi szellemének. Mi zártuk őt s: vünkbe gyermekkorunkban es mi ápoljuk és köv jűk a szabadság szent eszmeit mind a mai napi 72 év óta olvassuk es tartjuk fenn sajtónkat, mel következetesen küzd a Petőfi által megénekelt sz badsagert, a világszabadságért. A Magyar Szóra ej olyan szükségé van az amerikai magyarságnak, mii Magyarországnak Petőfire. Születésnapot jöttünk ma ünnepelni és magy szokás szerint ajándékot szoktunk vinni az ünn pelt tiszteletere. Sohasem csalatkoztunk még önÖ ben. Ez alkalommal a Magyar Szót tiszteljük mi ajándékainkkal, hogy még so Icáig hirdethesse Pét' fi vilagszabadsagat. N01 KOR EBEDJE. Március 27.-en kis ebedet rendezett a Női Kör Munkás Otthonban, ezúttal amerikai mód szerir “pot luck” volt, igy vendégeink sokféle jóban n szesiiltek. Volt sorsolás. Adelhofer Poldi egy sála Cincar Bea festményt, Íréne Mezey magyar szőttéi nyert. Sorsjegyeket ániitak: Misansky Elizabeth e e sorok írója. A legközelebbi kis ebéd április 24.-é * S7’ Gaál Ilonka, tudósito KALIFORNIA! Lakás, ner nobik kiadók BANNING, Cal. kas Cím: 1021 W. WILLIAMS STREET KERESSE MATTU8 MIHÁLYT------------ C RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 61-Jk Street sarkán) — Telefen: LE 5-8484. Mignonok, születésnap! torták, lakodalmi, Bar- Ml IZv ah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7J0-lg nyttvfP

Next

/
Oldalképek
Tartalom