Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-04-05 / 14. szám
kun cm w Ért. a$ 2nd Clan Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.0, of N.Y.. N.Y. Vol. XXVII. No. 14. Thursday, April, 5. 1973 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC. 130 E. 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: 254-0397 NINCS PANASZRA OK Most hoztak nyilvánosságra a nagy vállalatok problémaival foglalkozó folyóiratok, hogy milyen fizetést es juttatast kaptak 1972-ben a monopóliumok vezető állasban levő alkalmazottai• Érdemes az amerikai nép köztudataba vésni ezt most, amikor négy millió szervezett munkás munkaszerződése lejár es bér- és egyéb követeléseiket nyújtják be a munkáltatokhoz. A négy millió munkás kozott találjuk az automunkasokat is. Nézzük meg tehat milyen fizetést kapott a három nagy autovállalat közül a legkisebb, a Chrysler vallalat igazgatója? 1971- ben Lynn A. Townsend fizetese 200,000 dollár volt es ezen kívül kapott 10,000 dollár bonuszt. 1972- ben azonban Townsend urfizetése 225,000 dollárra emelkedett es a bonusz 424,850 dollárra. Igen, ez nem tévedés — 10,000 dollárról közel fel millió dollárra emelkedett Townsend ur bonusza. Ugyanilyen képét kapunk,ha megnézzük az ósz- szes többi monopóliumok vezető állásban levő embereinek fizetését és bonuszát. Ezen hatalmas jövedelem-emelkedes ellen egy árva szóval sem tiltakozott John T. Dunlop ur, akire mint a Cost of Living Council (Megélhetési Tanács) elnökere hárul a felelősség, hogy senki se kapjon olyan fizetésemelést, mely előmozdítja az inflációt. Dunlop ur, mint a Nixon kormány egyik vezető tagja, szemet huny akkor, amikor a nagy vállalatok vezetői tiz, húsz vagy akar száz százalékos fizetésemelést kapnak, de azonnal megkonditja a vészharangot, ha az ipari munkások, vagy bárki,aki munkaval- keresi kenyeret, 5.5 százaléknál magasabb béremelést követel. Hat-het, vagy nyolc százalékos beremeles a munkások részére inflációt jelent, de húsz, harminc százalékos fizetésemelés a vállalatok vezetői részére nem az .. . .Dunlop ur szerint. Nixon elnök gazdasági politikájának harmadik fazisa óta példátlan gyorsasággal emelkedtek különösen az elelmiszerarak. Ez arra kényszeríti a mun kásokat, hogy lenyeges béremelést követeljenek, hogy a mar eddig elért életszínvonalat meg tudják tartani. Ilyen lenyeges beremeles nemcsak méltányos, jogos, de ugyanakkor a nemzet igazi erdeket is szolgaija, mert 80 millió munkás jóléte egyenlő a nemzet jólétével. Fennáll az a veszély, hogy a nagy vállalatok a munkasoknak adandó béremelést követően ismét felemelik gyártmányaik árát, ami újabb inflációs hullámot von maga után. Ha a Nixon kormány nem tesz lépéseket, a monopóliumok megfékezésével,e fejlemény megelözesé- re, akkor hatalmas lépésekkel haladunk a nemzet- gazdaság válsága felé. MILLIÓK VESZNEK RESZT A II IMtO-lKÖTI MOZGALOMBAN t , t , Az ország minden reszeben, az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig és a kanadai határtól a mexikói határig, minden kis es nagy városban, az élelmiszerüzletek előtt felháborodott nők, gyermekeikkel piket-vonalat állították fel, röplapokat osztogattak, aláírásokat gyűjtöttek és felszólították a vásárlókat: ne vásároljanak és ne egyenek húst április 1. és április 8. kozott. A piketelók plakatokat hordtak, melyeken olvashattuk: “NIX-ON-MEAT”, “NUTS TOBUTZ”föUR BEEF IS MEAT”, “MEAT WITH HONOR”, “A TUNA IN EACH POT”, “THE PRICE OF MEAT IS A LOT OF BULL”, “ROLL BACK THE PRICE OF MEAT”. A háziasszonyok tízezrei már március utolsó napjaiban megkezdték a hús bojkottálását es mind a nagy vágóhidak, nagykereskedők, mind a kiskereskedők egyaránt csökkent huseladásról számoltak be. A husbojkott hatásáról tanúskodnak azok a jelentések, amelyek a bojkott első napjaiban érkeznek az ország minden részéből: a szupermarketok 50- 60 százalékos, a csemege • üzletek (Delicatessen) 40-50 százalékos eladáscsökkenésról számolnak be. Earl L. Butz, Nixon mezőgazdasági minisztere egy héttel ezelőtt sajtónyilatkozatban mondotta: mindazok, akik mezőgazdasági termékek arának korlátozását javasolják,bolondok. Egy hét sem telt el a miniszter ur e kijelentése óta, amikor Nixon elnök megtiltotta a marha, disznó- és bárányhus árának további emelkedését. Mindenki elismeri, hogy erre az ország háziasszonyainak elementáris fölháborodása kénysze- ritette. E lépéssel óhajtotta aláásni az országos hus- bojkoti-mozgalmat. Lépésével azonban éppen az ellenkezőjét érte eha spontán mozgalom újabb lökést kapott. A mozgalom szervezői és a mozgalomhoz csatlakozók azonnal felismerték saját erejüket és belátták, hogy akcióra késztettek az elnököt és ugyanakkor elégedetlenségüknek adtak kifejezést az elnök elégtelen és elfogadhatatlan lépése miatt. "Mi a jelenleg érvényben lévő magas húsárak ellen lázadtunk”, mondottak és hozzátették: “Követeljük a húsárak visszahengerlését, leszállítását.” Számtalan szervezet vett részt a bojkott-mozgalomban: szakszervezetek, lakó- és vásárló szervezetek, politikai pártok, az újonnan létrejött “FIT” (Fight Inflation Together) és számtalan név nélküli “szervezet”, melyek a városok és falvak egy-egy negyedeben a felszínre kerültek. Anyák és iskolás gyermekeik otthon készült feliratokkal vonultak a szupermarketok elé, minden rendőri engedély nélkül, és a rendőrök sehol sem mertek közbelépni. Sok városban a polgármester állt a mozgalom élére. Qevelandban például a Városi Tanács egyhangú szavazattal támogatta a husbojkott-mozgalmat. Minden jel arra mutat, hogy a húsbojkott nem hoz azonnali és tartós eredményt. A mozgalomnak egységbe kell kovácsolnia a felháborodott háziasszonyokat es további nyomást kell gyakorolni a Nixon-kormanyra, hogy hathatós lépéseket tegyen, minden mezőgazdasági termék árának visszahenger- lésére. Uj szakasz a Magyar-Amerikai kapcsolatokban A közelmúlt napokban fontos események zajlottak le a magyar-amerikai kapcsolatokban. Vályi Peter miniszterelnökhelyettes tíznapos látogatása során az amerikai kormány több tagjával tárgyalt, s befejező aktusként aláírták a magyar-amerikai vagyonjogi egyezményt. Fontos lépés volt ez annak érdekében, hogy normalizáljak a két ország viszonyát, s a jövőre vonatkozóan megnyissák a kölcsönösen előnyős egyenjogú együttműködés útját. Az egyezményről kiadott közlemény külön hangsúlyozza: az Egyesült Államok kormánya arra törekszik^ hogy felhatalmazast kapjon az USA kongresszusától a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazásara a magyar eredetű termékek importját illetően. Ez a lépés kulcskérdésnek számit a két ország keres- ( Folytatás a 3. oldalon.)
