Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-29 / 13. szám
Thursday, March, 29. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 EZ IZLANDI A TŰZ ÉS JÉG ORSZÁGA Mi mindennel találkozik az idegen ezen a ridegek tűnő észak-atlanti szigeten! s mi mindent kereshetünk hiaba a sarkkor közeiéin fekvő szigetországban. A néhány San Marino- 3z hasonló mini-államot nem számitva, Izland a :n Európa egyetlen vasutnélküli országa! Amikor egkerdeztem az iparügyi minisztérium mérnö - it, vajon sohasem gondoltak arra, hogy vasutvo- ilat épitsenek, csodálkozva kérdezte: “Hova? Ta- n Reykjaviktól Akureyribe, ahol mindössze husz- er ember el? Ezért építsünk .félezer kilometéres spályát? Még az útépítés sem kifizetődő. Reykja- któl száz kilométerre az autóutak hepe-hupás csa- isokka válnak s az ország belső csaknem teljesen katlan vidékéin ma is csak a jelzőkövek mutatják utat. A halászok élete sem könnyű a zord északi ten- reken. A 203 ezer izlandi közül 20-25 ezren dol- znak rendszeresen a halászatban és a halfeldolgo- ' *1. Egymillió tonnás fogas esetén ötezer ra hideggé. A puritánság, s a megfontoltság azonban nemcsak az ősi viking bátorsággal ötvöződik, hanem az örökségként emlegetett könnyedséggel is. Az izlandi nö ma is önállóbbnak vallja magát, mint a dán, vagy a svéd. Meg neveben is. Sohasem veszik fel férjük nevét. Ebből aztán bonyodalmak is származnak az idegenek számára. Néhány magyar is megtelepedett a szigeten, a legtöbben izlandi lányt vettek feleségül. Nevüket hiába keresnénk a telefonkönyvben, hiszen ki gondolna, hogy Jonas Jonas- son név magyar embert takar. A vikingek késői utódai szorgalmukkal tették el- viselhetöve, sőt bizonyos tekintetben kellemesse az életet ezen a kietlen zord szigeten. A föld mostoha hozzájuk, de a tenger pótolja a hiányt, s a munkáért gazdagon fizet. Izland az európai élvonalba emelkedett, egy fóré jutó évi 2480 dolláros nemzeti jövedelmével. De a halállomány csökken és ezzel az izlandiak eletszinvonala is. Az ok: főként az angolok és a nyugat-németek lehalásszák a heringet a parti vizekről! Ezért követelte az izlandi vizek hataranak 12 mérföldről 50 tengeri mérföldre való kiterjesztését a baloldali koalició, amely ezzel a programmal a Keflavikban levő’ amerikai támaszpont kiüri-. tésének követelésével került hatalomra a tavaly nyári választásokon. A halászati miniszter a Szocialista Egységpárt legmarkánsabb személyisége Ludvik Joseffson, akit az izlandiak “50 mérföldes Ludvik- nak” neveznek. Az izlandi felségvizeket 1972. szeptember elsejen kiterjesztették Ötven mérföldre. Nagy Británnia azonban máig sem ismeri el NATO-beli partnerének uj tengeri határát és hadihajókat ira- nyitott az izlandi vizekre, halászhajóinak védelmében. Izlandnak nincs hadserege. Mindössze hat kis parti örhajó vigyázza felségvizeit, s elvágja az odatolakodó brit halászhajók hálóit. Izland a heringból él. Hajlandó tárgyalni a halászati jogokrol, de ha masok fogjak ki előle a hering- rajokat, olyan gyökértelenné válik, mint a bűzát termelő ország föld nélkül. Sebes Tibor Meddig élhet az ember Egyes kutatók az emberi kor eszményi hatarat általában 150 esztendőben feltételezik. Első pillanatban túlzottnak talalt véleményüket azzal indor A kínai (ha valami kedveset akar mondani, akkor azt kivánja, hogy tizezer évig élj! Ha nem lenne betegség, akkor az emberiség matuzsálemi kort eine meg. Tálán ez a magyarázata annak, hogy az emberiség fokozodo érdeklődéssel kiseri az orvostudomány kutatásait. Biztató jelek vannak, hiszen az emberiség életkora az utolsó évszázadban több mint kétszeresere növekedett. Ebben szerepe van a járványok felszámolásának, egyes betegségek kihalásának, a szélesskálaju antibiotikumoknak, a higiena fejlödesenek, a sportolás elterjedesenek, es a szociális helyzet javulásának is. Az orvosok többségének véleménye szerint az ö- regedes élettani folyamat, amely a világegyetem alap* vető törvényének függvényé. Mások szerint az öregedés már a születés pillanatában megkezdődik. A világ legmagasabban fekvő tava A Titicaca-to Peru es Bolivia hataran fekszik, 189 km hosszú, átlag 50 km szeles, vizterúlete: 8355 km. Hegyi patakok táplálják. Partján az indiánok halászatból élnék, dicsó történelmi múltjukkal, küzdelmes jelenükkel, A to környékén az inka korszak csodás építményéinek maradványai láthatók. A to partján még ma is titokzatos legendák keringnek a meses inka kincsekről, amelyeket a spanyol hóditok elöl süllyesztettek a mai indiánok elődei a tó fenekere. Cousteau, a neves francia oceánkutato búvárokkal es zsebtengeralattjároval néhány evvel ezelőtt átkutatta a tó melyét. Kincseket nem talalt, csak -'•-'l»kes állatokat, hatalmas testű békákat. • —«nri »vihara indiánok nadbol icen
