Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-29 / 13. szám

Thursday, March, 29. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 HérvéG! véc írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. NIXON “AMNESZTIÁT” HIRDET Richard M. Nixon, a törvényes rend legfőbb őre úgy nemzeti, mint világviszonylatban, kijelentette többizben — de soha olyan visszavonhatatlan hata- rozottsaggal, mint két hettel ezelőtt! —, hogy az a körülbelül százezer főre tehető amerikai fiatalember, aki a katonai szolgálat elöl (vagy alól) külföldre menekült vagy idehaza bujdosik, semmiféle körül­mények között nem kaphat amnesztiát, amig ö az elnök. “Ezek az egyenek — úgymond — vétettek az ország törvényéi ellen, tehát el kell venniük a bűncselekményükért kirovandó büntetést.” Punk­tum ! E pillanatban nem szállók vitába az elnök úrral afelett, hogy az amnesztia megadasa vagy megtaga­dása vajon az o kizárólagos egy eni előjoga-e vagy sem, csak csendesen megjegyzem, hogy a törvény­hozás két haza — ha valóban akarná — igenis: meg- szavazhatná az amnesztia-tőrve'nyt az elnök akarata ellenére is. Igaz, hogy az elnök ezt a törvényt meg­vétózhatná, de a törvényhozók viszont kétharmad­többséggel elvethetnék a vétót es akkor az elnöknek — ha tetszik, ha nem! — kutyakötelessege a tör­vényt végrehajtani. De most nem erről van szó. Vélned, hogy egy olyan “törvénytisztelő” el­nök, aki százezer amerikai ifjút meg akar bélyegez­ni; aki százezer fiatal honfitársának a jövőjét és bol­dogulását hajlandó veszélyeztetni; aki arra is kész, hogy hajlithatatlan szigorával százezer fiút örökös számkivetésre kárhoztasson csak azért, hogy a tör­vényes rendnek érvényt szerezzen, hasonló eréllyel es buzgósaggal igyekszik eljárni a törvény megszegői ellen, ha azok netalán az ő legszűkebb környezeté­nek a tagjai között találhatók... Vélnéd, hogy az elnök, aki ilyen meg-nem-alkuvó sziklaszilárdsággal ragaszkodik a törvény betűjének a tiszteletéhez, ami­kor százezer amerikai fiatalember jövőjéről van szó, legalább ugyanolyan hűvös partatlansagot tanúsít néhány fehérhazi munkatársával szemben is, aki ­ről — a Watergate-betörés bűnügyében lefolyt vizs­gálat adatainak ismereteben — alaposan feltehető, hogy cselekvőleg résztvett ebben a bűntényben, amelynek hét vádlottja már hónapokkal ezelőtt bu- nösnek vallotta magát. Hiszen — nem vitas! — ez lenne a logikus, tisztességes és államfőhöz illő maga - tartas a törvényes rend legfőbb őre részéről — nem­de ? Ezzel szemben mit látsz, felebarátom ? Nixon ugyanolyan eréllyel és határozottsággal, amilyennel pálcát tört százezer fiatal honfitársa jövője felett, a minap kijelentette, hogy a Watergate-iigyben való bünsegédi vagy büntársi szereppel gyanúsítható, volt és jelenlegi feherházi beosztottjainak még azt sem engedi meg, hogy a szenátus vizsgálóbizottsága előtt tanuvallomast tegyenek.Egyszóval: lehetetlen­né teszi, hogy a mintegy féltucatnyi gyanúsított szerepe tisztázást nyerjen ! Ahol ilyen merev elzárkózást látunk a való tény­állás kivizsgálása elöl, ott bizony sok takargatni va­lót van okunk sejteni. Rossz szolgalatot tesz az elnök úgy a szobanforgo munkatársainak, mint önmagá­nak ezzel a legújabb nixon-i fondorlattal. Ilyen ma­gatartás latiara minden tisztességes es jözangondol- kozásu ember arra a következtetésre juthat csupán, hogy az immár közforgalomba került gyanúsítások, A“Pártatlan Sajtó”és a francia választások eredményei A polgári sajtó hagyományosán kérkedik, hogy hiradásaiban pártatlan szolgálatot teljesít az olvasó közönség helyes információja céljából. Bar a haladó­szellemű olvasóknak súlyos kétségei vannak a sajtó “pártatlansága” iránt, nem adódik gyakran olyan világos bizonyság ennek a kétségnek az alaposságá­ra, mint a közelmúltban lefolyt franciaországi nem­zetgyűlési választások. Az E.A. vezető napilapjának párizsi híradásában, március 12-én, a következő, nem “helytelen“, de felrevezetöen nem teljes híradást lehetett olvasni: “A Gaullista vezetésű kormány újabb öt éves man­dátumot nyert a március 11-i nemzetgyűlési válasz­tásokban» A belügyminisztérium jelenti, hogy a Gaullista koalíció 271 ülést nyert a törvényhozás­ban, a szocialista-kommunista koalíció 178-ával szemben, ebből a szocialistáknak 105 es a kommu­nistáknak 73 ülés jutott. A Gaullista part, a Köz­társasagot Védő Szövetség, elvesztette az előző nemzetgyűlésben 277 ülésből álló többségét, igy meg jobban fog függeni koalíciós partnereitől. Elő­re várták, hogy a koalíció (a Gaullista koalíció, szerk.) mintegy 75 ülést fog elveszteni az előző blokkjából, de még igy is kényelmes többsége lesz a szükséges 246 ülésen felül.” Eddig a vezető pol­gári sajtó jelentése. Most halljuk az ellenzéki sajtót. A DAILY WORLD március 13-i szamában a következő hír­adást nyújtja: “A francia baloldal a most lefolyt választásokban több, mint megketszerezte képvise­letet a parlamentben, es ezzel súlyos veszteséget okozott az uralkodó Gaullista partra, megfosztva azt abszolút többségétől, amelyet 1968 óta birt. A francia Kommunista Párt 34-röl 73-ra, mig a Szocialista Párt 44-rbl 89-re emelte nemzetgyűlési üléseinek számat. Egyéb kisebb baloldali pártok 19 ülést nyertek. A Gaullista part, a Köztársaságot Védő Szövetség (UDR) katasztrófalis veszteseget szenvedett, amikor 282 ülésről 181-re csökkent nemzetgyűlesi képviselete. A többi jobboldali part, amelyekre most a Gaullista partnak erősen kell tá­maszkodnia, szintén súlyos vesztesegeket szenvedett, bár nem olyan mérvűt, mint az UDR. Valery Giscard d‘Estaing pénzügyminiszter Füg­getlen Republikánus partjának képviselete 62-rol 54-re, mig a Centrista parte 34-ról 21-re csökkent. A Francia Nemzetgyűlés 490 üléséből 246-ra van szükség abszolút többséghez. A Gaullista UDR part­nak idáig 282 képviselője volt, igy nem szorult más partokra, hogy többsége legyen. Az UDR 181 es a Reform part 28 ülésé csak 209 szavazatot biztosit, hozzáadva a Centristák 21 szavazatát, még mindig csak 230 szavazat van, tehat a Gaullisták uralmon maradásához döntően fontos a Független Republi­kánus párt 54 szavazata.” Ezt olvashatjuk a DAILY WORLD jelentéséből, amelyből sokkal világosabb es valóbb képét kapunk, mint a nagynevű polgári sajtó-orgánumból. amelyek az elnök néhány meghitt bizalmasának az integritását beárnyékolják, nagyon is indokoltak, mert ha alaptalanok volnának, akkor az elnök nem­hogy megtiltana jelenlegi es egykori munkatársai­nak, hogy a szenátusi bizottság előtt megjelenjenek, hanem egyenesen megparancsolná nekik, hogy tüs­tént jelentkezzenek kihallgatásra, hogy tiszta vizet önthessenek a pohárba ! De mert ezt nem hajlandó megtenni, ne legyen meglepve az elnök úr, ha a munkatársaira nehezedő árnyéknak egy kis részé ot is bevonja... Száz szónak is egy a vege: Ugyanaz az elnök aki, százezer fiatal amerikaitól megtagadja az amneszti­át^ mert “vetettek a törvény ellen” és kémény han­gon követeli, hogy a vetkiikért megszenvedjenek, eleg botor es vakmerő ahhoz, hogy az o közvetlen környezeteben levő egyéneknek előzetes amneszti- at adjon olyképpen, hogy lehetetlenné teszi az ille­tők vetkessegenek(vagy ártatlanságának) a kivizsgá­lását. Ahol pedig nincs mód a vizsgalatra, ott a bűnösség nem állapítható meg... Egyszerű, mint a Kolumbus tojása! Nixon tehat az amnesztiának egy egeszen ujszern formáját talalta fel bizalmas beosztottjainak védel­mére: hatalmi szóval elzárja a törvényszegés kivizs­gálásának az útját es igy lehetetlenné teszi közvet­len munkatársai bűnösségének a bebizonyítását. Ezek az urak ilyenformán mentesek “a bűncselek­ményükért kirovandó büntetéstől,” viszont a száz­ezer fiatal amerikai szamara nincs kegyelem — az o sorsuk meg van pecsetelve, legalább addig, amig Nixon az elnök... Megemelem a süvegemet az elnök ur igazsagerze- te es partatlansaga előtt ! (1973. március 21.) MOSZKVA. Október 2. és 7. között itt tartják a különböző pártokhoz tartozók, valamint parton- kivuliek, egyházakhoz tartozók,stb. képviselői a világ békekonferenciát. A nemzetközi előkészítő bizottság a napokban tartotta tanácskozását. • DETROIT, MICH. Március 11.20 között 216.726 amerikai gyártmányú automobilt adtak el az Egye­sült Államokban. Ez 29.5 százalékkal több, mint amennyit 1972. ugyanezen periódusában adtak el. NEW YORK, NY. Robert F.Wagner, New York volt polgármestere visszautasította Rockefeller kormányzó ajánlatát, hogy a novemberi választáso­kon, mint a Republikánus Párt jelöltje pályázzon a polgármesteri tisztségre. A Fülöp szigetek Zambo­anga nevű deli részen a lá­zadó mozlimok egyre na­gyobb területen állítják fel saját kozigazgatasi rendszerűket. A lazadók követelik Marcos elnök el­mozdítását, a nagybirto­kok államosítását és a sze­gények közti felosztását, és más újításokat, melyek a nép érdekét szolgálják. SAIGON. Egy orvlövo megsebesítette a Nemzetkö­zi Ellenőrző Bizottság egyik indonéz tágját, akit sú­lyos sérüléssé! kórházba szállították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom