Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-08 / 10. szám

Thursday, March, 8. 1973 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 A világelső női diplomatája ALEXANDRA KOLLONTAJ kiemelkedő harcos, kiváló publicista, az első szovjet diplomaták egyike, emellett első asszony a történelemben, aki nagykő­veti szinten képviselte külföldön hazáját. Alexandra Kollontaj 1872 március 31.-énszületett. Apja a cári hadsereg tábornoka volt. Alexandra az akkori körülményekhez kepest igen jó nevelésben részesült, több idegen nyelven beszelt, úgyhogy nem csak szép, de okos, művelt asszonynak is számított. Első házassága — egy távoli rokonával — zátonyra futott. Alexandra nem- tudott belenyugodni a gond­talan, de unalmas, egyhangü életbe, nem akart meg­békélni azzal, hogy neki ezentúl csak a feleseg és az anya szerepe jut osztályrészül. Hamarosan elvalt a férjétől, és külföldre ment. Ott kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s ott ismerkedett meg a marxis­ta eszmékkel. Mikor Kollontaj asszony visszaérkezett Oroszor­szágba, a szociáldemokrata csoportokhoz .csatlako­zott, aktivan reszt vállalt tevékenységükben; többek között agitaciós munkát végzett a munkásság köre­ben. 1905 januárjában a hírhedt “véres vasárnapon” Kollontaj is ott volt a Teli Palotánál. A megtévesz­tett tömeg a cártól remélt segítséget, de ó a forradal­már, nem igazságtevest jött kérni a cártól — jól tud­ta ez lehetetlen — hanem meg akarta állítani a felvo­nulókat, megmagyarázni nekik lépesük értelmetlen­t » seget. 1908-ban a cári hatóságok perbe fogták Kollon- tajt. Az volt ellene a vad, hogy a szövőnők köreben agitációs munkát folytatott, s hogy a Finnország és a szocializmus című könyvében nyíltan fegyveres felkelésre buzdított. A fiatal forradalmárnő emig­rációba kényszerült: 1917-ig tartózkodott külföldön. Ez idő alatt Kollontaj járt szinte valamennyi nyugat­európai fővárosban, forradalmi hangú cikkei több külföldi lapban láttak napvilágot. Ugyanabban az időben született A társadalom es az anyaság cimű munkája. Ebben arról irt, hogy a különböző orszá­gokban milyen intézményekkel védik az anyák és a csecsemők érdekeit. Szerteágazó társadalmi tevékenysége során Kol­lontaj sok uj emberrel találkozott. Ismeretséget kö­tött Paul Lafargue-gal és feleségével, aki Marx leá­nya volt, barátai közé tartozott Klara Zetkin, Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht. A cári önkényuralom megdöntésének hirere Kol- tontaj asszony Petervárra sietett. Itt maris új fela­datok vártak rá: ;azt a pártmegbizatást kapta, hogy felvilágosító munkát végezzen a Balti Flotta tenge­részei között. így ő volt az első asszony, aki hadi­hajó födélzetére lépett. Fordulat következett be ma­gánéletében is: megismerkedett Pavel Dibenkoval, a flotta forradalmi bizottságának elnökével, akivel később házasságot kötött. Az októberi forradalom győzelme után Kollontaj — a szociális ellátás népbiztosaként — tagja lett az első szovjet kormánynak. Mintha be akarta volna bizonyítani, hogy semmilyen út nincs elzárva az asszonyok előtt; miniszter lett, amire addig szintén nem volt példa a történelemben. 1917-ben tagja lett a párt központi bizottságának is. A polgárháború, a teljes gazdasági szétziláltság é- veiben Kollontaj minden erejet es tudását az anyák és a gyerekek helyzetének megjavítására fordította. Neki köszönhető, hogy az iszonyú gazdasági nehéz­ségek ellenere, alig három ev alatt 600 uj bölcsőde épült, kismamák érdekeit védő bizottságok, kisma­ma tanácsadók alakultak, anyatejet elosztó állomá­sok nyíltak meg. ­Múltak az évek. Veget ért a polgárháború. A fia­tal szovjet államot gazdasági csőd fenyegette. Ennek elkerülésére hirdette meg a párt az új gazdasági po­litikát, a NEP-et. Mint sokan mások, először Kollon­taj sem értett egyet az intézkedéssel. A NÉP jelen­tőségét később Lenin világította meg számara, s egy* ben megbízta Kollontajt, hogy a Szovjetunió keres­kedelmi képviselőjeként Norvégiába utazzon. Nor­végia akkoriban még nem létesített diplomáciái kap- csőlátókat a Szovjetunióval, s Kollontájra várt a fe­ladat, hogy megteremtse a diplomáciái elismerés le­hetősegét. Alexandra Kollontaj 1923-ban érkezett Oslóba. Ottani munkájának mar az első napjaiban rendkívül tehetséges, rátermett diplomatának bizonyult. Es J amikor a diplomáciái kapcsolatok létrejöttek a két ország között, Kollontaj lett a Szovjetunió oslói nagykövete. Ugyancsak nagykövetként, 1926-ban Mexicoba utazott. Uj megbízatásának hallatara egyesek attól tartottak, hogy mint nődiplomata, ellenséges fogad­tatásra talál majd. Igen hamar kiderült azonban, hogy ezek az aggalyoskodok súlyosan tevedtek. Kollontaj minden nehézséggel megbirkózott, s rövid idő el­teltével a diplomáciai testület legnepszerübb tagjaletc Ott, Mexicóban jelentkezett először betegsége, a- mely később súlyossá vált. Szívpanaszai ellenere a nagykövet asszony megfeszültén dolgozott, s igen sokat tett a szovjet—mexicoi kapcsolatok fejleszté­séért. Tevékenységéért a mexicoi kormány a leg­magasabb állami érdemrenddel tüntette ki. Egy év elteltével Kollontajt ismét visszahelyeztek Oslóba, a szovjet nagykövetség elére. 1930-ban pe­digmar svédországi nagykövet: 15 nehez evet töltött Stockholmban. Minduntalan szembe kellett neznie a reakció szovjetellenes askálódásaival. Munkájában óriási segítségére voltak a korábbi norvég es mexi­coi tapasztalatai, a még / forradalom előtti időkben kötött ismeretsége svéd szociáldemokratákkal, de csaknem ugyanolyan nagy segítséget jelentett vele­született női tapintata, műveltsége, s az a bamula - tos képessége, hogy pillanatok alatt szót tudott ér­teni a legkülönbözőbb emberekkel. Diplomáciai si­kerei közé sorolják többek között a Svédország semlegességéért kibontakozott mozgalmat. A ven­déglátó ország nagyra ertekelte a nagykövet asszony | munkáját. Mivel a svéd törvények szerint nőket nem részesíthetnek állami kitüntetésben, a király sajat, igen értékes, keretbe foglalt fényképével ajándékoz­ta meg Kollontajt. Hazája Lenin-renddel es a Munka Vörös Zászló érdemrenddel tüntette ki. Kollontaj 1945-ben tért vissza Moszkvába. A kő­vetkező esztendők is lázas tevékenységben teltek el. Szüntelen harca az alattomos betegség ellen, nem akadályozta meg Kollontajt abban, hogy folytassa publicisztikai tevékenységét. Az utolso evekben, 1952-ben bekövetkezett haláláig, tanácsosként dol­gozott a külügyminisztériumban. Befejezésül idézzünk itt egyik írásából: — Szeretek visszatekinteni az emberiség által meg­tett hosszú útra, és szeretek bepillantani abba a cso­dalatos, nagyszerű jövőbe is, amikor az emberiség vegre szélesre tárhatja ki szárnyait, s mindenütt fel­hangozhat a szózat: “Boldogságot, boldogságot min­denkinek!” Oroszból átdolgozta Pogány Ira Alexandra Kollontaj stockholmi dolgozószobájában BiHHiiiiiiiriHliiiiiiiiiiiiTíiiTifitiliiiimiinMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuitiniiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORP. 1 j KM FÖUGVHÖKSÉG —UEFONM21 53dSSw ^ E | UTAZÁSI mODA-IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E • . SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZIS = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK (S VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = i ' UCKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába §

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom