Amerikai Magyar Szó, 1973. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-04 / 1. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol.. XXVII. No. 1. Thursday, Jan. 4. 1973. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB FELADAT Szerdán nyílt meg az új, 93. kongresszusi ülésszak. A szenátorokat és képviselőket az amerikai nép választotta meg, hogy a törvényhozó testületben cselekedjenek és megvédjék a nép érdekeit. A nov. 7.-i választás alkalmával Nixon elnök kapta a szavazatok nagy többségét ellenfelével, McGovern szenátorral szemben. Hisszük, hogy a szavazók többsége azért választotta Nixont, mert remélte, hogy befejezi a vietnami háborút. Az amerikai szavazók politikai járatlanságára vall, hogy elhittek Kissinger október 26.-i nyilatkozatát, amikor azt mondta, hogy “kezünkben a béke”. De ugyanez a járatlan és naiv szavazótabor józan bizalmatlanságot fejezett ki Nixon elnök iránt, amikor nagy többségben Nixon-ellenes demokrata képviselőkre és szenátorokra adta szavazatát. A szavazók ezzel akarták biztosítani a háború befejezését. Az elnök, elvtelen magatartásához híven, a nép és a kongresszus iránti legnagyobb megvetéssel december 18.-an elrendelte a Vietnami Demokratikus Köztársaság legsűrűbben lakott területeinek bombázását. Azóta több, mint 1.400 bevetéssel, a bombák ezreit zúdítottak az ország fővárosára, Hanoira és a legnagyobb kikötőjére, Haiphongra. Kórházak, iskolák , templomok, lakóházak dőltek romba s v nők, gyermekek, öregek ezreit temették el a romok. James Reston, a NY Times konzervatív politikai kommentátora ezt irta: “Nixon szeszélyes, hisztérikus haraggal folytatja a háborút. ” Minden jel arra mutat, hogy Nixon elnök hisztérikus haraggal, a történelemben példátlan emberirtást abban a tévhitben rendelte el, hogy ezzel térdre kényszeríti a vietnámi népet, elfogadtatja az általa diktált “béke’’-egyezményt és január 20.-an, felesketése napján, nagy hűhóval bejelentheti az Egyesült Államok győzelmet. E tévhitben elvakult elnökünk rémtetteiért azonban nemcsak o, hanem a 200 milliós amerikai nép is felelős. E felelősség tudatában a helyzet megköveteli, hogy a nép által választott képviselők és szenátorok teljesítsék az ország alkotmánya által rájuk rótt kötelességet és halasztás nélkül fogadjanak el egy javaslatot, amely megvon minden további költségvetést a világ békéjét veszélyeztető, erkölcstelen vietnámi háború tovább folytatásara. Nemzetünk e sorsdöntő pillanatában, senki, de senki sem lehet semleges e kérdésben. A szenátorok vagy támogatják Nixon erkölcstelen bombázását, vagy ellenzik azt. Az ország felfigyel minden szenátorra. A VILÁG KÖZVÉLEMÉNYE KÉNYSZERITETTE HANOI BOMBÁZÁSÁNAK BESZÜNTETÉSÉT December 18.-án Nixon elnök elrendelte a ter- rorbombázast Hanoi és Haiphong térsége ellen. Ez olyan hatalmas felháborodást és ellenszenvet váltott ki az országban és a világ minden részén, hogy a történelem 14 napig tartó legkegyetlenebb szőnyeg- bombázását Nixon kénytelen volt éppen olyan hirtelen befejezni, mint ahogyan megkezdte. A Vietnámi Demokratikus Köztársaság fővárosának, Hanoi-nak es legnagyobb kikötójének.Haiphong- nak a bombázását követó első nap megkezdődött a tiltakozás, mely olyan széleskörű volt, hogy az a-- merikai néptől elzárkózott Nixon elnököt kénysze- ritette a bombázás beszüntetésere. A felháborodás néhány mozzanata: Tiltakozó átiratot küldött Olaszország, Hollandia, Svédország, Belgium, Uj-Zéland, Ausztrália, Norvégia, Dánia, melyben követelték a terror-bombázás beszüntetését. Kosygin szovjet miniszterelnök követelte az október 20.-an létrejött egyezmény aláírását. Chou en Lai, a Kinai Népköztársaság miniszterelnöke a vietnámi háború befejezésétől tette függővé a két allam közti viszony kimelyitesét. Belgium, Svédország, Olaszország és más országok rakodómunkásai megtagadták az amerikai árucikkek kirakodását. Egyre több amerikai szanátor élesen elitélte Nixon elnök önkényes cselekedetét. Jellemző William B. Saxbe, Ohio állam republikánus szenátorának nyilatkozata, aki többek között ezt mondta: “Minden jel arra mutat, hogy Nixon elnök elvesztette józan eszét” (lost his senses), 25 demokrata képviselő követeli, hogy a demokraták támogassák Lucian N. Nedzi, Michigan demokrata képviselőjének javaslatát, mely megvonna minden további költségvetést a vietnami háború folytatására és követelne az amerikai hadsereg 30 napon belüli visszavonását. Katolikusok tüntettek New York-ban a Szent Patrick katedralis előtt. Számos békeszervezet tüntetésre szólította fel tagjait es támogatóit, hogy januar 3.-án legyenek Washingtonban a kongresszus megnyitásakor. Ugyancsak Washingtonban lesz nagyobb méretű tüntetés januar 20.-án Nixon elnök felesketése napjan. Követelték a bar bar bombázás befejezését a Washingtonban ülésező amerikai tudósok. Tiltakoztak a Toronto-ban ülésező amerikai közgazdászok és átiratban követeltek a bombázás azonnali beszüntetését. Szamos szakszervezet országos vezetősége elítélte Nixon terrorbombazásat. Köztük az International Association of Machinist. A szenátus es a képviselőhöz külügyi-bizottsága beidezte Kissinger tanácsadót és Rogers külügyminisztert, hogy adjanak információt Nixon tetteiről. Mindketten visszautasították a meghívást. A VDK szószólója kijelentette: addig nem tárgyalunk amíg Nixon elnök be nem szünteti Hanoi e's Haiphong körzetének bombázását;most miután követelésünket teljesítette hajlandók vagyunk tárgyalni, de ragaszkodunk az október 20.-Í egyezmény aláírásához. Le Duc Tho es Kissinger január 8.-an hétfőn folytatják targyalasaikat Párisban. MIKÖZBEN A BOMBÁK GYILKOLJAK AZ ÁRTATLAN GYERMEKEKET INDO-KINA TERÜLETÉN Nixon elnök nagy ceremóniával adja át az autogra- fált futballt George Allen- nek, a “Washington Redskins” csapat edzőjének, a Fehér Ház rózsakertjében. A futballt 1969-ben kapta Nixon elnök Allen edzőtől Ki hinné, hogy mielőtt e képet felvették, Nixon elrendelte a Vietnámi Demokratikus Köztársaság deli részének az ujrabom- bázását! ÁRA 20 CENT
