Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-09-14 / 35. szám
Ért, as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXVI. No. 35.Thursday, Sep. 14. 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 VESSIIK VÉGET ÉRDEKES HASONLATOSSÁG Érdemes tanulmányozni Kanada egyik tartományában, British Columbiában lezajlott választási kampányt. Két párt jelöltje állt egymással szemben: az uralmon lévő Social Credit Párt és a hatalomra törekvő Új Demokrata Párt. Az első a maradi álláspontot képviselte, főleg a nagyvállalatok érdekeit tartotta szem előtt. A második, az Új Demokrata Párt, a tartomány dolgozóit, középosztályát és az uralkodó tőkés rendszer “liberális” szárnyát, mely a kanadai tőkések érdekeit istapolja a betolakodó amerikai nagytőkével szemben. W. C. Bennett, aki húsz éven át töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, vadabbnál vadabb vádakat hozott fel ellenfele, az Új Demokrata Párt jelöltje, David Barrett ellen. “Szocialista hordák vannak kapuinknál” — kiáltotta Bennett úr. Ilyen és hasonló rémkiáltásokkal óhajtotta eltántorítani a szavazókat az Uj Demokrata Párt jelöltjétől. Bennett úr taktikája azonban visszafele sült el. Csak 32 százalék szavazott Bennett urra es ellenfelet nagy többséggel választottak meg. Jellemző, hogy minden közvéleménykutató intézmény Bennett újraválasztását jósolta. Az Új Demokrata Párt ígérte, hogy az amerikai vállalatok adóját emelni fogja és az igy szerzett nagyobb jövedelmet a közoktatás nívójának emelesere, a nyugdíjasok járulékának havi minimum S 200.-ra emelésére, és egyéb népjóle’ti célokra fordítja. A fentiekből világos az amerikai Republikánus és Demokrata Párt, és a kanadai pártok választási kampánya közti hasonlatosság. A Demokrata Párt jelöltje a kanadai Új Demokrata Párt programjához hasonló változásokat igér: munkalehetőséget a munkanélkülieknek, adőenyhi- tést a kis- és középkeresetüeknek, magasabb adót a monopóliumok és dúsgazdagoknak, egyenjogúságot a feketéknek és más kisebbségeknek, stb. Ez azonban nem gátolja meg a Republikánus Párt szószólóit, hogy ne zúdítsák a legalaptalanabb vadakat McGovern szenátorra. Ugyancsak az amerikai közvéleménykutatok egyre másra jósolgatják Nixon nagy népszerűségét és újraválasztási esélyeit. Lehetséges, hogy az amerikai közvélemenykuUjabb tragédia rázta meg az emberiséget. Arab terroristák behatoltak az Olimpiai Faluba, betörtek az izraeli sportolók épületebe és az ezt követő események következtében 11 ártatlan sportoló, öt arab terrorista és egy nemet rendőr, összesen 17-en halálukat lelték. Még sok részlet homályos, a jelentések ellentmondók. Csak egy tény bizonyos: 11 ártatlan sportoló életet vesztette. A tragédia annál megrázóbb, mert ott történt, a- hol 122 nemzet sportolói barátságban mérték össze erejüket, képességüket, mely hivatva volt szorosabbra fűzni a nemzetek közti barátságot. Nincs kétség aziránt, hogy az arab terroristák elítélendő tettükkel egy lépéssel sem viszik előbbre ügyüket. Ellenkezőleg. Ilyen és ehhez hasonló terror akciók felzúdulást és a legélesebb elitélést váltják ki minden becsületes emberből. A legnagyobb bűnt követnők el azonban az izraeli es arab népek ellen, ha ezt a terror akciót elszigetelt eseményként könyvelnénk el. Olvassuk csak, mit ir egy haladó szellemű demokrata polgári lap — a Patent Trader — e kérdéssel foglalkozó vezércikkében: “A helyzet megváltoztatására szükséges segítség már régen esedékes. “A mai tragédiának magvait 1948-ban szórták el, amikor körülbelül egy millió arab hagyta el Izrael területét es a nemzet határain kivül ‘telepedett le’. Itt maradtak azóta, alamizsnán tengetve életűket és ' nem olvadtak be az uj nemzet életébe. “A civilizált világ szenvedi el generációkon keresztül a nemtörődömség átkát. Embereknek, akiknek semmijük nincs, nincs veszteni valójuk. Nincs semmi érdekük menteni azt a társadalmat, amely kizárta okét. Nem ösztönzi őket semmi, hogy e társadalom törvényeit tiszteletben tartsák. “ Ilyen emberek nem félnek a megtorlástól: a kimert büntetés nem lehet rosszabb mindennapi éle- tüknél. tatók jóslata éppen úgy tükrözi vissza a helyzetet, mint a kanadaiaké. Ez főleg McGoverntól függ: betartja-e Ígéreteit; valamint a nép tömegszerveze- teitol; tudnak-e McGovemre elég nyomást gyakorolni, hogy ne tegyen engedményeket a monopóliumoknak. “Az Olimpián elkövetett gyilkosságból erkölcsi következtetést kell levonnunk. Egy nemzet sem, a világ sem engedhet meg olyan fertőzést, mely a társadalom kitagadottjai között terjed.” A tragédiát követően a Zsidó Védelmi Liga (Jewish Defense League), az izraeli kormány es az e— gyének sokasága megtorlási akciót követelt, — mintha ez volna a probléma megoldása. Nem véletlen, hogy Arthur J. Lelyveld rabbi, a fiatal David R. Berger temetésén búcsúbeszédében mondotta: a Zsidó Védelmi Liga megtorlási ajánlata “eppen azon a bestiális szinten van, mely olyan általános ellenszenvet váltott ki a Fekete Szeptember szervezet ellen.” Hogyan vessünk véget tehat az egyik terror akciónak, mely a másikat követi? Ez a probléma magva. Ez kell, hogy' foglalkoztassa nemcsak az államférfiakat, de minden gondolkodó embert. Úgy véljük, a meggyilkolt David R. Berger apja, Dr. Berger, fia sírjánál adta meg erre a kulcs kérdésre a választ: “A legméltóbb emléktábla az lenne a mártírok részére, ha megteremtenénk Izrael es a zsidó nép biztonsagát és ezt csak a béke létrejöttével tudjuk elérni. ” Majd igy folytatta: “A senkit sem képviselő szélsőségesek, akik megtorlást követelnek, visszatükrözik ugyanazt az embertelenséget és bűnt, amitől borzadunk.” Alig hangzottak el Dr. Berger szavai, amikor jött a hir: Izraeli repülők behatoltak Szíria és Lebanon térségébe és a bombák ezreit zúdították a palesztinai menekültek táborának közelében lévő terroristákat kiképző táborokra. A támadás 18 arab életét — köztük több gyermekét — oltotta ki. A sebesültek száma ennél sokkal nagyobb. Izrael ezen lépését épp úgy elitéljük, mint az arab terroristákét. Visszacsapás visszacsapást hoz maga után... és ez csak újabb háború kitöréséhez vezethet, mely káros , sőt végzetes lehet nemcsak Izrael és az arab nép részére, de az egész' emberiségre. Ismételjük Dr. Berger szavait: “ CSUPÁN BÉKE HOZHAT MEGOLDÁST.” Ezt a békét az Egyesült Nemztek Biztonsági Tanácsa 1967. novembereben hozott határozati javaslatában foglalt pontok alapján kell megvalósítani. LEGYEN MINDENKI A Los Angelesi NAGY SZÜRETI MULATSÁGON! 12S1 S. St. Andrews Place alatt. 1972 SZEPTEMBER 24.-én VASÁRNAP SZŐLÖLOPÁS - FINOM MAGYAROS ÉTELEK - SOK SZÓRAKOZÁS - SORSOLÁSOK. Mindenkit szívesen lát a RENDEZŐSÉG.
