Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-07-06 / 27. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 6. 1972 Növés kívánság szerint — Doktor úr, szeretnék nagyobbra nőni. Kérem segítsen! Olyan kérés ez, amellyel gyakran fordulnak a páciensek az orvoshoz, aki az egyikkel re ménytkeltően közli, hogy majd megkísérli a kérés teljesítését, a másiknak viszont azt mondja: Ez lehetetlen. Milyen indítékok alapján mondja az orvos az egyiknek ezt, a másiknak pedig azt? Milyen jelekből ítéli meg, hogy az egyiknél mód van a testmagasság növelésére, a másiknál pedig nincs? Általános vélemény szerint az ember a 25 életévéig nő. Igaz-e ez? Igen vagy nem? Az igazság az, hogy a növés felettébb bonyolult folyamat, amely magába foglal két összetevőt: Az egyik a test méreteinek növekedése, a másik pedig a szervezet szöveteinek érettségi foka. Ez két oldala ugyanannak a jelenségnek, szabályozásuk azonban más-más módon történik. Az ember szövetei már akkor elérhetik a teljes érettség fokát, amely lehetetlenné teszi a további növést, amikor a termet még alacsony, vagy fordítva: magas termet esetében is lehetséges, hogy a szövetek még hosszú ideig, esetleg évekig nem érik el a teljes érettség fokát, olyanok, mint a gyermeknél. Ilyen esetben a további növés képessége még fennáll. Ez olyan személyeknél fordul elő, akik még nemileg is éretlenek. A növés legfontosabb szabályozói a központi idegrendszer és a belső elválasztáséi mirigyek, amelyek szoros kapcsolatban állnak egymással. Az agyalapi mirigy elülső része hormonokat termel, amelyek serkentik egész sor e- gyéb belső elválasztású mirigy működését: a pajzsmirigyét, a nemi mirigyekét és a mellékveséét. Az agyalapi mirigy termeli a növés hormoniát is. Ez a hormon segíti, elő a febériék aktív termelését is a szövetekben, a fehérjék viszont a szervezet alapvető építőanyagai: az új sejtek alapanyagai. A fehérjék tulajdonságainak tökéletesebb érvényre jutásához szükség van a közvetítő hormonokra: a tiroksinra és az inzulinra. Fontos szerepet, játszanak még a növésben a nemi hormonok is. Az egészséges szervezetben harmonikusan halad egvütt a növés és a nemi érés. Húszéves korra befejeződik ez a fejlődés, és az egészséges ember eddig az életkorig eléri végleges testméreteit, testmagasságát. Az életerő gyűjtögetése és a belső szervek tökéletesedése még ezután is folytatódik. Sok egészséges embernél is elfordul azonban, hogy a növés már fiatalabb korban — 15—17 éves korban.— befejeződik. Ezt rendszerint nagyon gyors növekedés, megnyúlás e- lőzi meg, ami a nemi éréssel füg össze. A nemi hormonok két módon hatnak a test fejlődésére: nemcsak meggyorsítják a növést, hanem kihatnak a szövetek megérésére, meggyorsítják a növési időszak befejeződését a csontokban, mire a csontok további megnyúlása, növekedése lehetetlenné válik. Minél e- lőbb következik be a nemi érés, annál előbb fejeződik be a növés folyamata is. Annak megállanításához, hogy valaki képes-e még a további növésre, az orvosnak ismernie kell a páciens csontjainak érettségi fokát, a csontnövés lehetőségeit. Ugyanis az a helyzet, hogy Tninden növési szakasznak a velejárója a csontszövetek érettségének megfelelő foka. Erről röntgenfelvételek útján tájékozódik az orvos. Ha a növés valamely betegség következtében maradt abba. a csontszövetek fejlődése általában elmarad a normális fejlődés mögött. A pajzsmirigy működésének hirtelen zavara már a tizedik életévben gátolhatja a csontok növését. Ugyancsak lemaradás állapítható meg a csontok érettségi fokában olyan esetben is, amikor a nemi mirigyek nem működnek kielégítően. Ha az ilyen páciensnek pajzsmirigy hormont adagol az orvos, a növés jelentősen fokozódik. Vannak esetek, amikor nemcsak a gyermekkorúaknái sikerül ezzel a hormonnal serkenteni a növést, hanem még a 20-—22 éves korúaknái is olvan esetben, ha egészségesek, de növésük leállt. A szervezet különleges növési hormont is termel. Kihasználható-e ez? Ehhez a hormonhoz még nemrégen is sok reményt fűztek az orypsok, később azonban kiderült, hogy csak olyan pácienseknél érhető el vele a kívánt hatás, akiknek a szervezete nem termel elegendő mennyiséget belőle. A hormon hatása még ilyen esetekben is csak korlátozott. Ez a hormon azonban csak azonos felépítésű szervezetben alkalmazható. Az állati eredetű növekedési hormonnak, tehát nincs semmilyen hatása, ha embernél kísérleteznek vele. Az utóbbi években nasrvobb arányú klinikai használatra előállították az úgynevezett a- naboliíikus szteroidhormon készítményt, amely kedvezően hat a fehérieképződésre a szövetekben, valamint a növési hormonra. A felnőtt ember testmagasságának növelésére ez idő szerint nincs lehetőség, a gyerekek esetében pedig be kell tartani néhány tanácsot, amelyek segítségével elérhető a növés és javítható a testi állapot általános képe. Ezek a tanácsok: Mindenekelőtt osszuk be helyesen az időt. Mindennap végezzünk testi munkát, Iegvünk minél többet a szabad levegőn, és ü- gyeljünk a nyugodt alvásra. Nagyon fontos a helyes étkezés. Az élelemnek változatosnak és kalóriadúsnak kell lennie. Elegei alszunk-e? |_T ogy a föltett kérdésre felelhessünk, elő* * szőr azt kell tudnunk, mennyit kell aludnunk. Persze ez esetenként változó. Kleit- man amerikai fiziológus szerint, aki kimondottan az alvással és a veié kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, a keveset alvó emberek általában nagyon kíváncsi természetűek. Azért fekszenek le olyan későn, mert sok minden érdekli őket. Azt állítja, hogy az intelligens embernek a normálisnál kevesebb alvás is elegendő. Erről persze lehetne vitatkozni. A fiatalok aránylag keveset alszanak, mert még rugalmasak, nem fáradnak ki a mindennapi munkában. Ezt bizonyítja, hogy az egyetemisták nagy része a vizsga előtt egész éjjel tanul, de utána gyorsan kialussza magát. Ám hogy válaszoljunk végre a föltett kérdésre: az ember maga is meghatározhatja, mennyit kell aludnia, csupán néhányszor föl kell jegyeznie, hány órakor ébred (természetesen ébresztő nélkül), és frissnek érzi-e magát napközben. Ily módon mindenki megtudhatja, mennyi alvásra van szüksége. Az átlagérték meghatározásakor figyelembe kell venni a napi munkaidőt, mert kimerültségünk fokától függ, hogy milyen álmosak vagyunk. Aki nem alussza ki magát, ingerült, munkaképtelen lesz, s ezzel kockáztatja állását, házasságát, életét. Az ilyen embereket nem szabad azonosítani az álmatlanságban szenvedőkkel, akik aludnának, de nem bírnak. Mindenki talál valamilyen kifogást arra, miért fekszik le olyan későn. Egyiknek moziba kellett mennie, a másik éppen azt a műsort akarta nézni a televízióban, amelyet késő éjjel közvetítettek vagy különmunkát végez otthon, némelyik ember szereti a társaságot, kávéházba jár, kártyázik stb. Csoda aztán, ha nincs minden rendben egészségével? Mik a krónikus álmatlanság következményei? A krónikus álmatlanság következménye leginkább a reflex romlásában nyilvánul meg, azaz az izmok nem teljesítik olyan megbízhatóan és gyorsan az idgrendszer központjából kapott parancsokat, mint kellene. Ez különösen kellemetlen például a sofőrnek, sebésznek, a gép mellett dolgozó munkásnak, vagyis azoknak, akiknek gyorsaknak és ügyeseknek kell lenniök. Tapintási és hallászavarok, esetleg a meleg érzékelésének zavarai járhatnak együtt az álmatlansággal, s néha a látás is gyöngül. Ezek az emberek nem tudják pontosan meghatározni a tárgyak nagyságát, alakját, és rosszul becsülik föl a távolságot, ami végzetes következménnyel járhat. Ha például a sofőr azt hiszi, hogy a szembejövő gépkocsi négyszáz méterre van tőle, holott a távolság csak száz méter, későn veszi észre, nem tudja kikerülni a másik járművet, s nem is csoda, hogy ha szerencsétlenül jár. Amerikában nemrég kísérletet végeztek, hogy megállapítsák, milyen következménnyel jár az álmatlanság. Kísérleti alanynak egy húszéves fiú jelentkezett. Hetvenkét óra hosz- szat nem csukta le a szemét, de már a második napon kábult és apatikus^ volt. »Cserbenhagytak az érzékszerveim«, mesélte később. »A harmadik nap úgy rémlett, hogy a falak felém hajlanak, majd ismét fölegyenesednek, a padlót hol sötétebbnek, hol világosabbnak láttam. Mikor sétálni kezdtem, úgy éreztem, hogy a fák velem együtt mozognak, néha pedig minden ok nélkül nevetni kezdtem.« Ilyenfajta reakció jelentkezik — természetesen enyhébb formában — akkor is, amikor az alvásidőt hónapokig nem tartjuk be. Miért nem alszanak az emberek eleget? Sokan valószínűleg anyagi okok miatt, mások azért, mert szeretnek szórakozni, vagy mert idegesek. »Az álmatlanság olyan, mint a fejfájás: jelzi, hogy az illetőnél valami nincs rendben« — mondja egy pszichológus. »Meg kell találni az álmatlanság okát. A minden este szórakozni járó emberek lehet, hogy csák életkörülményeik elől menekülnek, amelyeket nem tudnak megoldani, vagy meg akarnak szabadulni félelmüktől, idegfeszültségüktől.« VÁMMENTES IKKA-CS0MA60K FoiíGYNÖKSÉGE KÜLÖNBÖZŐ CIKKEK ÉS SZABAD VÁLASZTÁS VAGY KÉSZPÉNZFIZETÉS MAGYARORSZÁGI CÍMZETTEKNEK Csehszlovákiában lakók részére is felveszünk TÜZEX csomagokra rendeléseket MINDENFÉLE GYÓGYSZEREK IS RENDELHETŐK U.S. RELIEF PARCEL SER VICE INC. Phone: LE 5-3535 — 245 EAST 80th STREET—NEW YORK, N.Y. 10021 BRACK MIKLÓSNE, igazgató Bejarat: 1545 2nd Áve.
