Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-08-10 / 30. szám

Thursday, Aug. 10 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 McGovern lerántja a leplet.............. (folytatás az 1. oldalról!) “ÁTSZERVEZZÜK AZ ADÓRENDSZERT” “Az adórendszer átszervezése elkerülhetetlen”, — mondotta McGovern. “Jelenleg a nagy vállalatok vezetői levonhatják keresetükből, mint ‘üzleti kiadást’ a rendelkezésükre álló jet-repülö, pompás helyen töltött vakáció, a konferenciákon való résztvétel kiadásait, a legjobb és legdrágább éttermekben elfogyasztott ebédeiket, de a gyári munkás még a déli étkezésre vitt szendvics csomagoló papírjának az árát sem vonhatja le.” “A Nixon féle adórendszer engedményeket ad a nagy keresetűeknek és a teher nagy részét a kis emberekre hárítja. Ezt fogjuk megváltoztatni.” Majd a munkanélküliségre terelte McGovern a fi­gyelmet: “Nixon elnök gazdasági politikája öt millióval növelte a munkanélküliek számát.” » “Es amilyen gyorsan adja a Nixon-adminisztráció a nagy vállalatoknak az engedményeket, épp olyan gyorsan vonja meg a munkanélküliektől a meghosz- szabbitott munkanélküli biztosítást.” “Mi olyan gazdasági politikát helyezünk érvény­be, amely minden dolgozni óhajtó egyénnek mun­kát biztosit megélhetésre elegendő bérezés mellett.” ÁT KELL SZERVEZNI A KÖZSEGELYT “A közsegély rendszer teljesen zűrzavaros. Még Nixon elnök is elismeri, hogy minden egyén jogosan elvárja a tisztességes megélhetéshez szükséges jö­vedelmet. Ö azonban nem javasolja ennek életbe léptetését. Az ország javainak egyenlőbb elosztásá­nál figyelembe kell venni, lépéseket kell tenni, hogy azok, akik nem kapnak munkát, vagy képtele­nek dolgozni, kellő részesedést kapjanak.” “NIXON A MONOPÓLIUMOK BARÁTJA.” McGovern élesen ostorozta Nixon monopóliumo­kat támogató politikáját. Példaként hozta fel a gyógyszergyárak további egyesülését. “Nixon adminisztrációja nem tartja be az ország monopolellenes törvényét. Példa erre Richard G. Kleindienst igazságügyminiszter döntése, mely jó­váhagyta a Warner-Lambert és Parke-Davis gyógy­szergyárak egyesülését. Ez magyarázza a gyógysze­rek drágaságát.” Tudott tény az, hogy Elmer Bobst, a Warner- Lambert gyár igazgatója személyes barátja Nixon elnöknek; többször meglátogatta öt a Fehér Házban. VÁLASZOL A “FEHÉR ZÁSZLÓ” VADRA Melvin Laird, Nixon hadügyminisztere azzal vá­dolja McGovern szenátort, hogy hadiköltség csök­kentési javaslata egyet jelent a “fehér zászló” kitű­zésével: megadjuk magunkat az ellenségnek. McGovern ezzel kapcsolatban mondotta: “Az egyetlen fehér zászlót a katonai-ipari komp­lexum kell, hogy kitűzze, mert a szükségtelen fegy­verekre elpazarolt milliárdokat sokkal jobb célokra lehet és kell felhasználni.” “Nixon gazdasági programja tehát — mondta McGovern szenátor — szabad kezet nyújt a nagy vállalatoknak az árak emelésére és a munkanélkü­liek szabadon kereshetnek munkát (eredmény nél­kül), a nagy vállalatok gyorsan levonhatják adójuk­ból a gépekre befektetett összeget; a munkanélkü­liek gyorsan elveszítik a meghosszabbitott munka- nélküli biztosítást; az infláció csak növeli a munka- nélküliséget, a szegényeket további nélkülözésbe taszítják és az adófizetőket még jobban megterhe­lik; engedményeket adnak a gazdagoknak és na­gyobb terhet rónak mindenki másra.” ÖRÖK SZÉGYEN A Magyar Zsidók Világszövetségének elnöke, Nánási Miklós, a hidrogén bomba “atyja”, Teller Ede és egy Heller György névre hallgató egyén alá­írásával felhívás jelent meg a cionista Menora 1972. julius 15.-i számában, melyben megkezdték az amerikai zsidók mozgósítását Nixon elnök űjra- választási kampányára. A felhívásban a következőket olvashatjuk: “Kötelességünk, hogy mi is kivegyük részünket a Nixon elnök újraválasztását célzó kampányban. Kötelességünk ez, mint amerikaiaknak, mint magya­roknak, mint zsidóknak.” Azok az amerikaiak, akik nem vetkőztek ki em­beri mivoltukból, megvetéssel tekintenek Nixon elnökre, aki megszegte Ígéretét, hogy befejezi a vietnámi háborút és a hadviselésben példátlan ke­gyetlenséggel folytatja Vietnám bombázását. Jane Fonda,a világhírű amerikai színésznő, nem­rég tért vissza a Vietnámi Demokratikus Köztársa­ságból és a helyszínen készített filmekkel bizonyí­totta, hogyan bombázzák az amerikai pilóták az or­szág gátjait, zsilipéit, ami veszélyezteti a lakosság életét és élelmezését. Mind az Egyházak Világtanácsa, mind Kurt Waldheim,az Egyesült Nemzetek Szövetsége főtit­kára fölemelte szavát a vietnámi nép barbár bom­bázása ellen. “Ha az amerikai nép látna és tudná, mit müvei­tek az amerikai bombázók a vietnámi nők, gyerme­kek és öregek ellen, minden további nélkül véget vetnének a vietnámi háborúnak es soha többé nem nyúlnának terror eszközökhöz problémák megoldá­sára.” Ezt mondotta a svéd lapoknak adott sajtónyilat­kozatában Ramsey Clark, Johnson elnök volt igaz­ságügyminisztere, aki e sorok írásakor Stockholm­ban van, útban a V.D.K.-ból, az Egyesült Államok­ba. De a fent nevezett három magyar zsidó Nixon elnök támogatására hívja fel az amerikai magyar zsidóságot. Minden becsületes, az erkölcstelen vietnámi há­borút ellenző amerikai polgár Nixon ellenfelere ad­ja szavazatát novemberben. Ügy véljük, hogy minden tárgyilagos amerikai magyar, beleértve az 1956-ban idejötteket is, külö­nösen azokat, akik időközönként ellátogatnak Ma­gyarországra, látta a szülőhaza gazdasági és kultu­rális fejlődését, a magyar nép életszínvonalának emelkedését. A régi Magyarországon milliók éltek koldus sors­ban. A mai szocialista Magyarországon nincs senki koldus sorsban. A régi Magyarországon a földmunkások milliói szinte jobbágyi sorsban dolgoztak a nagy földesurak birtokain. Ma a Termelőszövetkezetekbe tömörült földmi- veset jólétben: szép házakban, kellő orvosi és kor­házi kezelésben, biztonságban élnek. A régi Magyarországon az ipari munkások éhbér­ért dolgoztak és a munkanélküliségtől rettegve ten­gették életüket. Ma minden dolgozni óhajtó építő munkában ve­het részt és munkájáért teljesítményéhez viszonyít­va kapja a megélhetéshez szükséges ellenszolgálta­tást. A régi Magyarországon milliók laktak nyomor­tanyákon. Ma a lakások ezrei épülnek: egyre többen költöz­nek be az új lakásokba. De miért is folytassuk és említsük a dolgozok egészségügyi helyzetét, a tanulási és üdülési lehető­ségeket, — amint mondtuk: minden tárgyilagosan gondolkodó amerikai magyar elkerülhetetlenül arra a következtetésre jut, hogy a mai Magyarországra büszkék lehetünk, mert szabad és független és nincs szükség arra, hogy — amint azt a fentnevezettek felhívásukban említik: — “Békés, de mégis határo­zott politikával kell segíteni a kommunista elnyo­más alatt lévő országok — köztük Magyarország — szabadságának és függetlenségének visszaállítását.” Nixon elnök nem segítette szülőhazánk fellendü­lését. Éppen ellenkezőleg mindeddig hatalmas vám­mal szinte kitiltotta a magyar árúkat az amerikai piacról. Éppen ezért, reméljük, hogy minden becsületes amerikai magyar a választás napján Nixon ellenfelé­re adja szavazatát. MINT ZSIDÓ Időről időre kihangsúlyoztuk, hogy Izrael igaz barátja nem az, aki fegyverrel látja el az országot, hanem az, aki az arab országok és Izrael között a békés helyzet létrehozásán szorgoskodik, ami lehe­tővé tenné mind Izrael, mind az arab államok békés fejlődését. Ez a törekvés képviseli Izrael igaz érde­két. A Szovjetunió bebizonyította az emberiség irán­ti felelős magatartását, amikor megtagadta az Egyesült Arab Köztársaság támadó fegyverek irán­ti kérését. A Szovjetunió e lépésével kristálytisztán a világ közvéleményének tudomására hozta, hogy az Izrael- Arab ellentétet nem háborúval, hanem békés politi­kai eszközökkel óhajtja rendezni. Úgy véljük, hogy a Szovjetunió ezen álláspontja mind Izrael, mind az arab államok érdekét szolgai­ja Ezzel szemben Nixon elnökre hárul a felelősség az Izrael és az arab országok közti 1967-es háborút követően fennálló ellentétekért. Reá hárul a fele­lősség, mert nem használta fel befolyását arra, hogy Izrael teljesítse az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsa által, 1967. november 22.-én elfoga­dott határozati javaslatot. Ezért úgy véljük, hogy Izrael igaz érdekét szol­gáló, szivén viselő minden amerikai magyar zsidó Nixon ellenfelere adja szavazatát november 7.-én. A fent nevezett három magyar zsidó felhívását örök szégyenként könyveli majd el az amerikai magyar zsidóság történelme.----------------------------------- ------------*---------------------11----------------: Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Oldalképek
Tartalom