Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-11-02 / 42. szám

Thursday, Nov. 2. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 noRrnnn roreil Ötezer éves a fogamzásgátló pirula Norman Norell Norman Norell az amerikai divattervezés nagy öregje 72 éves korában New Yorkban meghalt. Egy nappal megbetegedése előtt a Metropolitan Museum of Art kiállítást rendezett, ahol 50 éves munkájának eredményeit mutatták be. Norell legendáshiruen szerény volt. Nagyon rit­kán lehetett látni azok között a gazdag hölgyek kö­zött, akik ruháit hordták. Amikor meghívásokat kapott, visszautasította azzal, hogy nincs rá ideje. 1941-ben tűnt fel első modelljével. Ebben az idő­ben az amerikai divatot is a párisi divat diktálta. Ez a II. Világháború alatt megszűnt. A Traina— Norell cégnek ekkor már neve volt, mert egyedi munkákat készített és a Hetedik Avenuen kezdte meg műkö­dését, ahol az üzlet ma is áll. Az elmúlt évtizedek alatt sokan utánoztak ruhái­kat, azonban akik az eredeti modelleket hordták, ragaszkodtak azokhoz, mert úgy éreztek, hogy elő­nyös a számukra. Praktikusak és divatosak voltak mindig. Egy Minneapolis-i nb nemrég meg is je­gyezte, hogy egy 11 évvel ezelőtt készült Norell ru­hában ment a koncertre és mindenki azt hitte, hogy új ruhában van, mert egyszerűségével mindig divatos maradt. Norell megreformálta a divatot, különösen a nyakkivágásnál hozott nagy változásokat. Egyszer meg is jegyezte, hogy nem szereti, szinte gyűlöli a díszes nyakkivágásokat. “Mindig azt gondoltam, hogy öregiti a nőket, tehát egyszerűvé tettem, és gömbölyű nyakkivágást csináltam. Azt hiszem, hogy ez nagyon sokat változtatott a ruhákon.” De nemcsak az egyszerűségével volt hires, hanem a gyönyörűen szabott kabátjaiért, kosztüméiért és drámai hatású estélyi ruháiért, ezek közül is különö­sen a gyönggyel diszitettekért. Ezekből az estélyi ruhákból egy-egy darabnak 4.000 dollar volt az ára. A kabátok és a kosztümök 1.600-2.100 dollá­rig keltek el. Egy egyszerű jersey ruhát 500 dollár­ért lehetett megkapni nála. Ezek voltak azonban a legkedveltebb ruhák, amelyek évröl-évre nem sokat változtak. Szakmunkásait nagyra értékelte, nála soha nem volt probléma a megfelelő szakmunkás, mert jól megfizette és megbecsülte őket. Nagyon figyelme­sen készítette a ruhákat. Még a technikai fejlődés korában is megkövetelte a nagymennyiségű kézi munkát. Pl. egy szabó egy egész hétig dolgozott ná­la egy kosztümkabáton. Az elve az volt, ha egy mun­kás megkezdi a ruha készítését, annak kell azt be is fejeznie. Mindig bent volt az üzemben, b ma­ga vezette, szinte úgy, mint egy művész, aki figye­lemmel kiséri elképzeléseinek formába öntését. Nagyon sértve érezte magát azoktól, akik lemásol­ták a ruháit. Ez azonban csak művészi érzékét bán­totta, mint üzletember nem törődött vele. Pld. 1961-ben kezdte el a gloknis szoknyákat gyártani. Ezt nagyon sok gyáros lemásolta fiatal lányoknak készült ruháiknál. De a kettő között olyan óriási volt a különbség, mintha két különböző fazonú ru­ha lett volna. Bevezette a nőknek a szoknyanadrá­got, hogy könnyen utazhassanak. A mintát felaján­lotta bármelyik gyárosnak azért, hogy az eredeti modellt ne rontsak el. 1960-ban vette át társától Traina-tól az üzletet, amikor az nyugdíjba ment. 1900-ban született Noblesville, Ind.-ban. Apjának férfiruha üzlete volt. 1915-ben New Yorkban a di- vatillusztráciöt tanulta az egyik iskolában. A szín­házat nagyon szerette és ezalatt több időt töltött a szinhában, mint az iskolában. A szakmát a Pratt Intézetben tanulta. Ebben az időben érdeklődési köre a színházi ruhatervezés körül mozgott. Meg a nevét is ekkor változtatta Norell-ra. Legtöbb idejét a new-yorki főkönyvtárban töltötte, ott tanult, ez volt az igazi iskolája. 22 éves volt, amikor az első kosztümöt tervezte Rudolph Valentino és Gloria Swanson részére, valamint több hírességnek, akik akkoriban a némafilmekben játszottak. 1924-ben kezdte a nagybani üzletet. 1939-től már 100 dolláros ruhákat tervezett, ami akkor bi­zony nagyon drága volt. Ezt megelőzően 1924-ben Európába küldték, erről igy vallott: “Ebben az időben nem tudtam meg semmit, de elküldték Európába. Gombokat és egyéb kellékeket, valamint művészi ‘vackokat’ vásároltam”. Európából vissza­térve került a Hattie Carnegie céghez. Itt dolgo­zott 1940-ig. Amikor erről az időről kérdezték azt mondta Miss Carnegie-röl: “az a kicsi nő, aki egyáltalán nem tudott tervezni, de aki mindent tu­dott a ruhákról, — nagyon sokra megtanított, sokat tanultam tőle az elegánciáról. Azt is megengedte, hogy tanulmányozzam azokat a ruhákat, amelyeket Párisbol hozatott, sokszor 200 is volt egyszerre.” Amig azonban Miss Carnegie hires lett, addig Norell csendben a háttérben mükődó'tt, de az ipar bennfentesei nagyon jól tudták, hogy ő kicsoda. Mikor elhagyta a Camegie céget Mr. Trainá-hoz ment, aki nagy fizetést ajánlott neki, de csak akkor, ha nem használja a nevét, vagy kisebb összeget, ha nevet is akar. 0 a kisebb összeget választotta, de soha nem volt tagja a cégnek, mindig fizetésért dolgozott. A világ leggazdagabb és legelegánsabb asszonyai számára készítette a ruhákat, szabadide­jét azonban a modellekkel töltötte, akik imádtak és ragaszkodtak hozzá. Esténként otthon magányosan olvasott, dolgozott és televíziót nézett. Egyszóval egyszerűen élt, ahogy mondták róla hamburgeren és burgonyán. Nagyon sokat dohányzott, de 1962- ben abbahagyta, amikor felfedezték a torokrákjat. Nem voltak asszistensei, úgy hisszük talán azért, mert nem akarta, hogy az üzlet halála után tovább menjen nélküle. Mielőtt meghalt, meg elkészített egy kis kollekciót a nyári szezonra. A fogamzásgátló tabletta nem a modem tudo­mány vívmánya. Amerikai kutatók véleménye sze­rint ausztráliai bennszülött lányok mar 5000 evvel ezelőtt használtak “progesteront”, hogy elejét ve­gyék a terhességnek. A kökorszakbeli körülmények között élő fekete bőrű szépségek azonban nem tablettát szedtek. Olyan növényeket használtak, amelyeknek anyaga biztosította számukra a gondtalan nemi életet. Ilyen, és hasonló témákkal foglalkozott dr. Edwin Dale nőgyógyász egy atlantai családtervezési konfe­rencián tartott beszámolójában.Dale hivatkozott azokra az orvostortenészekre, akik felfedezték, hogy a nők évezredekkel ezelőtt már használták az édesburgonyát fogamzásgátlóként. 1938-ban Russel Marker progesteront talált egy mexikói e'desburgonya-fajtában. Ezt megelőzően ebből az anyagból kb. 28 gramm kétezer dollárba került. Marker professzor felfedezése után lehetővé vált, hogy nagy mennyiségben es olcsón állítsák elő a fogamzásgátló pirulák alapanyagát. <xxxxxxxxxx SOKAN SÜTNEK HÁZI-KENYERET Mint minden mas, a kenyér ára is rohamosan emelkedik; egyrészt ezért, másrészt azzal indokol­va, hogy egészségesebb, tartósitö szerek nélkül ké­szült kenyeret akarnak enni, sokan letűnt generáció szokásait elevenítik fel; házi kenyeret sütnek. Se szeri, se száma az újságokban, a családi hetilapok­ban a különböző házikenyér recepteknek és társa­ságban is igen gyakran a beszélgetés tárgyát képezi. “Divatba jött” kenyeret sütni és még olyanok is megpróbálják, akik soha életükben kezükkel tész­tához nem nyúltak. Azt állítják, hogy kis gyakorlat­tal, nem nehéz a kenyérsütés tudományát elsajátí­tani és a finom, egészséges házi kenyér ize kárpótol a kis fáradságért. Házi sütésre alkalmas sok jó kenyér-recept áll rendelkezésünkre és szeretnénk tudni, érdekelné-e olvasóinkat ezeknek sorozatos közlése, általános, bevezető útbaigazítással. Ha igen, úgy a receptek közlését hamarosan megkezdjük. Vágó Klara fí KAPHATÓ Ét ß ß Horváth Ilona: ® I Magyar Szakácskönyv <g (@) 388 oldalas terjedelemben (§) ß Ára: $ 2.50 ® ^Megrendelhető: a Magyar Szó Kiadóhivatalában W Ip ^ 130 E. 16 St. New York, N.Y. 10003g| HORMONVIZSGÁLATRÓL A San Francisco-i egyetem hormonkutató intézete két tudományos munkatársának sikerűit mestersé­ges növekedési hormont előállítania. Tudományos körökben azt tartják, hogy ezek az eredmények hathatos segítséget nyújtanak majd a rák, az elhí­zás, a törpenövés stb. vizsgálatához. Segítségükkel feleletet kapunk az olyan kérdésekre, mint például mi az oka annak, hogy az ember egy bizonyos ideig nő, majd megáll a fejlődésben? Mi az oka annak, hogy egyesek elhízásra hajlamosak, mások soványak? Mi az oka egyes sejtek rákos elburjánzásának? És még számos olyan kérdésre, amelyre az orvostudo­mány nem tudott választ kapni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom