Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-10-26 / 41. szám
Thursday, Oct. 26. 1972 . AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD PMinSZKODIMK H BÚzniERIüELŐK Öt közül négy amerikai államban termelnek kereskedelmi célokra búzát, de a fő búzatermelő vidékek Texastól kezdve északfelé, Oklahomán, Kansason és Nebraskán keresztül, egészen a Dakotákig húzódó, u.n. “búza-öv”-ben vannak. A búzatermelés, még modern felszereléssel és tudományos eljárásokkal is mindig sok kockázattal jár. Jégverés vagy rovarpusztitás, a modern technológia ellenére, sokszor az egész évi termelést tönkreteszi. Az idén azoi ban a szokásosnál jóval több panaszolni valójuk van a búzatermelő farmeroknak. A farmerek elkeseredetten panaszkodnak és azzal va’dolják a földművelésügyi minisztériumot, hogy a Szovjetunió részéről nagymennyiségű búza felvásárlásáról bizalmasan előre tudatta a nagy búza- exportálókat; ezek a vállalatok jó áron adták el a bu zát és busásan kerestek a nagy üzleten. A mit sem sejtő farmerek legtöbbje már korábban, alacsony piaci áron adta el idei termékét. A Michigani Egyetem Társadalomkutatási Osztálya tanulmányt végzett a hitelkártyák használatáról és a kővetkezőket állapítja meg: — Az amerikai családok 50 százaléka használ hitelkártyát. Minél nagyobb a család jövedelme, annál nagyobb a valószinüség, hogy legalább egy családtagnak van hitelkártyája. A 20 ezer dollárnál nagyobb jövedelmű családoknál több, mint öt közül négy esetben van valamelyik családtagnak kártyája. — Leginkább ruházati cikket vásárolnak a hitelkártyákkal, amelyeket áruházak adnak ki. Az ilyen kártyákkal többet vásárolnak, mint minden másfélével. 90 százalékban a kártyát ruhanemű vásárlására használják fel. A bank-hitelkártyával rendelkezőknél öt közül három szintén ruhaneműt vásárol a kártyával. A “talált pénz” A Committee for National Health Insurance nevű polgári szervezet, amelynek tagjai között olyan jólismert személyek, mint U.A.W.-elnök Leonard Woodcock és Dr. Michael Debakey szivspecialista is szerepelnek, egy tanulmányban azt a vádat emelte, hogy a kormány bér-ár-ellen'órző politikájának következtében a hat legnagyobb biztositó vállalat 96 millió dollárt kitevő “talált pénz”-hez jutott, és egészség-biztositásokból még ennél nagyobb profitot is szerezhetnek. A bizottság megnevezte a hat legnagyobb vállalatot, amelyek a privát egészségbiztosítások 50 százalékának ügyeit intézik. Ezek az Aetna, a Travelers, a Metropolitan, a Prudential, a Connecticut General és az Equitable of New York biztositó társaságok. A tanulmány kimutatta, hogy ezek a vállalatok 1971- ben, sőt egyesek 1972-ben is olyan biztosítási dijakat számítottak, amiket az árszabályozás előtti, minden évben égig emelkedő kórházi és orvosi költségekre alapoztak, holott a bér-ár-rögzités ezeket a költségeket hirtelen redukálta. Közben az is bekövetkezett, mint a tanulmány kimutatta, hogy a nagy munkanélküliség és a szűk munkaalkalom következtében sok bizonytalan állású alkalmazott nem mert halasztható operáción átesni, attól félve, hogy a kórházból elbocsátva, nem mehetnek vissza régi állásukba. “Mindezeknek az lett az eredménye,” folytatja a tanulmány, “hogy a vállalatok a vártnál kevesebb sebészeti-kórházi javadalmazást fizettek ki és csoportbiztositásaik révén 96 millió dollár talált pénzhez jutottak.” A bizottság azt is kimutatta, hogy az ár-ellenörzö bizottság egészség-biztosításra vonatkozó szabályai olyanok, hogy azok révén a biztositó társaságok 1972- ben még további sokszáz millió dollár profittöbbletet zsebelhetnek be. ******** — Az amerikai családok háromnegyed részének — meg azoknak is, akik nem használnak hitelkártyát — az a véleménye, hogy a pénzt helyettesitő SfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiirimiuiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE I SOBEL OVERSEAS CORR J = lirim FÄhAVUÄVPpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = IrAH rOllUTnOAdEU - TELEFON: (212) 535-6490 I UTAZÁSI IRODA-IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E IKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába s 3llllllllllllllllllllllllllllllllllllll||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||irT _7_ plasztik kártyák “arra csábítják az embert, hogy többet vásároljon, mint kellene.” A hitelkártyák a nyugati államokban a legnépszerűbbek, itt a családok 67 százalékánál van valamelyik családtagnak kártyája. A városközeli lakóvidékeken élők sokkal több hitelkártyát hordanak zsebükben, mint a városiak. Itt az arany 70, ill. 43 százalék. A legtöbb hitelkártyával havonta legalább egyszer vásárolnak. A bolti hitelkártyák után gazolin hitelkártyákat használnak leggyakrabban és majdnem olyan gyakran bank által kiadottakat. Feltételezték, hogy a hitelkártyákkal vásárlók kevesebb csekket állítanak ki, de ez nem felel meg a valóságnak. Sót, a hitelkártyát használó családok havonként egy vagy két csekkel többet Írnak, mint ugyanolyan jövedelmű, készpénzért vásárló csaladok. A LAKOSSÁG FELE HITELKÁRTYÁRA VÁSÁROL Kansasban, ahol az 1.5 millió bushel évi búzatermelés egyötödét termelik, már véget ért az aratás, mikor a kormány a nagy búza üzletet bejelentette. Kansas délnyugati vidéken, a Kinsley község melletti farmerek több mint a fele már eladta a búzát, amikor a bejelentés történt. Az egyik farmer panaszolta: “Ha annyit kaptam volna, mint amennyit ma adnak a búzáért, jóformán minden adósságomat kifizethettem volna.” Ez a 950 akeres farmer, 11,000 bushel búzát $ 1.35-jével adott el és ma már $ 1.91-et kaphatott volna érte. Barátja, aki szintén becsapva érzi magat, megjegyezte: “Ha Washington ebből politikai tökét akar csinálni ( a gabona-exportáló nagyúzleteknek kedvezve, Szerk.) akkor én is játszom politikát. A szavazatomat még nem adtam le/ A farmerek legtöbbje az 50-es, 60-as korosztályba tartozik. Nyugalomba menésre nem gondolhatnak, hanem arról beszélnek, hogyan termelhetnének többet, vagy milyen másfajta termékkel foglal- kozhatnak,hogy a számításukat valahogyan megtalálják. Uj gazda csak az lehet, akinek nagyon gazdag az apja, mert legkevesebb 175,000 dollár kell a búzatermelés megkezdéséhez. A föld akerenként 200-300 dollárba kerül,egy kombájn 25 ezerbe és a traktorok, más mezőgazdasági gépek is igen költségesek. Ha szerencséje van, az új farmer befektetése után elér évi 4 vagy 5 százalék hasznot, ugyanannyit, mint amennyi kamatot kapna, ha a pénzt bankba helyezne el. Nem csoda, ha a fiatalokat nem csábítja a farmer élet. A Kinsley High School-ból múlt júniusban érettségizett tanulók legtöbbje nem a gazdálkodást választotta. A városokba mennek, Kinsleyben csak a faradt,agyondolgozott öregek maradnak. Még a szubvencióval is pórul jártak a kansasi i- farmerok. A szubvenciót a kormány a búza évi átlagára szerint allapitja meg. Az idén a szubvenció bushelenkent $ 1.25 körül lesz. De akik $ 1.27-ért, vagy $ 1.35-ért korán adtak el a búzát, még a szubvencióval is jóval kevesebbet keresnek, mint akik később, közel klet dollárért adták el. Sok farmernek felnyitja a szemet a kormány magatartása, politikai játszmája a nagy búza-exporttal kapcsolatban. Várható, hogy a novemberi választásokban megmutatják nagy csalódásukat a Nixon- kormányban.
