Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-10-26 / 41. szám

Ert. as 2nd Cla« Matter Dec. 31, 1952. under the Act of March 2, 1879. it the F.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXVI. No. 41. Thursday, Oct. 26. 1972. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 KÉT ARCULCSAPÁST MÉRT A KONGRESSZUS NIXONRA IZRAEL IGAZ ÉRDEKE » A , A téma nem uj. De a te'ma, még mindig beszéd tárgya. Államférfiaké, politikusoké, az arab millióké es .. . Izrael minden lakójáé. Mi a konfliktus kezdete óta mondottuk: az arab terroristák támadásait csupán az ALAP-OK KIKÜ­SZÖBÖLÉSÉVEL LEHET FELSZÁMOLNI. Sokan e magatartásunk miatt antiszemitának, Izrael-ellenesnek bélyegeztek bennünket. Kezünkbe került a New York Times e hó 18.-i szama, melyben “Izrael új taktikája” címmel vezér­cikk jelent meg. Csak a vezércikk utolsó paragrafusát idézzük, mert az beszél önmagáért: “A palesztinaiak bombázása nem oldja meg a palesztmai kérdést. A Közel-Keleten jelenleg új, hajlékony politikai atmoszféra látszik kibontakoz­ni: Sadat elnök Moszkvába küldte miniszterelnö­két, hogy helyrebillentse az Egyiptom—Szovjet-Szö­vetséget. Izrael önérdekét szolgálná, ha megragadná úgy a politikai, mint katonai kezdeme'nyezést, lépé­seket tenne a palesztinaiak sérelmének rendezésére, mely az arab-izraeli konfliktus egyik alap-problémá­ja” íme igy ir a New York Times. Ki mondaná a New York Times-ra, hogy antiszemita? Ki monda­na, hogy a New York Times Izrael ellensége? Az ország ezen legtekintélyesebb polgári napilapja, MA — 1972-ben — ugyanazt Írja, amit mi írunk 1967 óta. 1967 novemberében az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsa határozati javaslatot fogadott el; az ebben foglalt pontok meghatározzák az arab- izraeli konfliktus békés felszámolását. Ismételjük, Izrael igaz érdekét szolgáltuk, amikor következete­sen és elvi szempontból ragaszkodtunk ahhoz, hogy Izrael haladjon az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghatározott úton. Ez képviseli az arab népek érdekét. Ez képviseli Izrael érdekét. Ez képviseli a békére törekvő emberiség érdekét! Mindazoknak, akik a közel-keleti kérdés békés megoldására törekszenek, azon kell szorgoskod- niok, hogy mind az arab államok, mind Izrael fo­gadja el és ültesse életbe az ENSZ Biztonsági Taná­csának 1967. novemberi határozati javaslatát. WASHINGTON, D. C. Nixon elnök megvétózta a kongresszus által elfogadott javaslatot, mely 24 milliárd dollárt irányzott elő a következő eszten­dőkre az ország vizeinek és a szennyezett környe­zetnek a megtisztítására. Vétóját azzal magyarázta, hogy ez “feleslegesen túlzott kiadás”, ami elenged­hetetlenül magasabb adót igényel. A törvényhozó testület mindkét háza halogatás nélkül leszavazta Nixon elnök vétóját és ezzel az eredeti javaslatot törvényerőre emelte. A képviselöház 247 szavazattal 23 ellenében, a szenátus 52 szavazattal 12 ellenében foglalt állást Nixon elnökkel szemben. Amikor tehát Nixon elnök azt mondotta: “Min­den jel arra mutat, hogy vannak szenátorok és kép­viselők, akik hajlandók az én vétóm ellen szavazni, és ezzel bizonyítják, hogy nem érdekli ókét a maga­sabb adó elleni harc” — süket fülekre falait nem csak a demokrata, hanem a republikánus törvény­hozók részéről is. A 92. kongresszus, üléseinek berekesztése előtt elvetette Nixon elnök azon javaslatát, hogy korlá­tozza az ez évi költségvetést 250 milliárd dollárban és szabad kezet kapjon bármely programra előirány­zott összeg csökkentésére — tetszése szerint. Henry Kissinger, Nixon elnök külügyi tanácsadó­ja visszatért Saigonból, ahol 5 napig tartózkodott és többször tárgyalt Thieu elnökkel. Utazását megelőzően Kissinger Parisban tárgyalt Le Due Thoval; a híresztelések szerint megállapo­dásra jutottak a vietnámi háború felszámolására, A hiresztelt megállapodás fő pontjai: 1. / Tűzszünet egész lndó-Kin'aban. 2. / Hat hónapon belül kivonják az amerikai csa­patokat Indo-Kina területéről. 3. / Szabadon bocsátják az amerikai hadifoglyo­gukévá tették 221 szavazattal 163 ellenében. A szenátorok azonban nem követték a képvise­lők példáját. A szenátus megkötötte az elnök ke­zét és előírta, hogy 20 százaléknál nagyobb költ­ségvetéscsökkenést nem foganatosíthat és ha bár­mely programra előirányzott összeget bármilyen mértékben levág — a jelzett kereteken belül —, ugyanolyan arányban kell minden más programot is csökkenteni. Ez azt jelentette, hogy ha Nixon elnök levágja a népjóléti, vagy a közoktatási célokra előirányzott összeget, akkor köteles a hadi kiadásokat is csök­kenteni. Ezt Nixon visszautasította és miután nem jött létre egyezmény a képviselőház és a szenátus között — a javaslatot nem emelték törvényerőre. A 92. kongresszus bezárult. Mind a szenátorok, mind a képviselők hazatértek választási kerületük­be, hogy kampányt folytassanak újraválasztásuk érdekében. Most a képviselők, akiknek mindegyike újra­választás előtt áll, kénytelen a választók előtt iga­zolni álláspontját a fenti két kérdésben. így a re­publikánus szenátorok és képviselők többsége, akar­va, nem akarva Nixon elnökkel ellentétes álláspont­ra kell, hogy helyezkedjék. 4./ Koalíciós kormányt alakítanak, amelynek Összetétele: a jelenlegi kormány, a semleges erőket képviselők és az Ideiglenes Forradalmi Kormány megbízottai. Kissinger állítólag azért utazott nagy kíséretével Saigonba, hogy megnyeije Thieu elnök hozzájárulását a fent jelzett egyezményhez. Ehhez természetesen nem volt Kissinger úrnak ót napra szüksége. Egy perc is elég lett volna. Csupán azt kellett volna mondania: Mr. Thieu, ha Ön nem egyezik meg velünk, megvonjuk Öntől kát. (folytatás a 12. oldalon!) KIRE SZRVnZZUIIK ? A MAGYAR TÁRSASKÖR VÁLASZTÁSI FÓRUMOT RENDEZ VASÁRNAP, október 29-en DÉLUTÁN 2 órai kezdettel A YOUNG WOMEN CHRISTIAN ASSOCIATION 300. SZÁMÚ HELYISÉGÉBEN ( 51 St. és 8th Ave. NEW YORK CITY ) . A DEMOKRATA PÁRT C 0 Ili Jl D VI IMI PII w 1 - A REPUBLIKÁNUS PÁRT 11)1111 niUCUIMDT Fortune Magazin programját tIMTAnll HUM k'p™el° programját JUHN UAVtNrUnl v»» AK0Z=rT LOUIS WEINSTOCK Szakszervezeti vezető ismerteti. MINDENKIT SZÍVESEN LÁTUNK ­Ezt a javaslatot pár nap előtt a képviselők ma­BÉKE,-VAGY VÁLASZTÁSI TRÜKK?

Next

/
Oldalképek
Tartalom