Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-07-13 / 28. szám

Thursday, July 13. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Százarcú Magyarország Magyarország az élvonalban halad az európai országok között, ami az idegen- forgalom és az üdülés terén tíz év alatt elért eredményeit illeti. Nagy szeretetreméltósággal fogadja a kül­földről jött vendégeket, akik évről évre nagyobb számban keresik fel. Minden látogatásukkor meglepetéssel tapasztal­ják a fejlődést a művészeti kincsek tála­lásában és az úthálózat gyorsütemű ki­építésében, ami megkönnyíti az ország szép"tájainak megközelítését. Csodálják népművészetét, konyhájának kitűnő ízeit, szellemi életének magas színvonalát, szé­pen rendezett múzeumait és ötletesen megvilágított műemlékeit. Budapest változatlanul lüktető forgalmú város, elegáns, hosszú, de sajnos gyakran zsúfolt villamosaival. Megépült a kényel­mes utazást biztosító látványos metró, márványdíszű megállókkal, világító órák­kal, amelyek percről percre jelzik a sze­relvények érkezését, mozgólépcsőkkel. Micsoda haladás a korábbi földalatti vas­úthoz képest, amely az első volt Euró­pában és még mindig működik — és micsoda különbség, ha a párizsi metróval hasonlítjuk össze. Buda közeli hegyvidékén nyitott ülőszé­kekkel drótkötélpályát létesítettek, ame­lyet „Libegő”-nek neveznek. Valóságos tünc'érálom leereszkedni a hegyről, szem­ben az öreg fővárossal, virágos kertjeivel, jobbról és balról őszi színekben pompázó fák között, a háttérben a Dunának a nap­fényben csillogó ezüstszalagjával. A Parlament palotája előtt a legimpozán­sabb a folyam. Ez az óriási épület, 268 méteres frontjával, tornyocskáinak erde­jével és csúcsban végződő kupolájával, 96 méter magasságban vörös csillagot hordoz, amely éjjel, kivilágítva, messzire ragyog. Nem ismerek még egy parlament­épületet, amely ilyet) gazdag volna már­ványdíszítésekben, finoman faragott osz­lopokban, aranyozott csillárokban, tör­ténelmi jeleneteket ábrázoló képekben és falfestményekben. Az ülésterem méltóság- teljes előkelősége nagy hatást tesz a szem­lélőre. Élvezet az elegáns kirándulóhajók vala­melyikén lassan felfelé haladni a néha szinte mozdulatlannak tetsző Dunán a Duna-kanyar felé, egészen Esztergomig. .Közben elandalít a cigányzenészek hege­dűjátéka, amit ütemesen kisér a zengő cimbalom. Csendes, zöldellő tájak követik egymást a két parton, néhol százados fák ágai hajlanak a vízbe, bokrok és nádasok váltakoznak; másutt gondosan megmű­velt földek és csinos faluk mentén halad hajónk. Esztergomnak, ennek a primási városnak olasz stílusú székesegyháza, a budapesti Szent István bazilika mellett, az ország legnagyobb temploma. Érde­mes lemenni az altemplomba, ahol a szé­kesegyház felbecsülhetetlen értékű kincsei láthatók. Mátyás király kálváriája és a koronázási kereszt .különösen érdekesek. A balatoni út Pestről kiindulva, a szépen újjáépített Erzsébet-hídon keresztül, a budai partra tér át, és a külvárosokon áthaladva, hamarosan a gyümölcsösök és hétvégi házak övezetében folytatódik. A Balatonhoz vezető úthálózatot célsze­rűen építették ki: könnyen lehet megtenni 110 km-t, amely a fővárost a „magyar tenger"-nek becézett Balatontól elválaszt­ja. Ez a tó 77 km hosszú, szélessége 5 és 15 km között váltakozik; legkeskenyebb részén, a tihanyi félszigetnél csak 1,5 km. Partjait évről évre újabb szállodák, üdülő­házak népesítik be. Az egész tóvidéken mindenütt nyaraló­helyek létesültek, ahol a pihenés és a sport úgyszólván kötelező. Érdekes, hogy a Balaton vize milyen kellemesen langyos a vulkanikus eredetű meleg források kö­vetkeztében, úgy hogy a tó valóságos termálmedencének tekinthető, ahol a víz hőmérséklete nyáron gyakran meghaladja a 20—24° Celsiust, is. Helyenként a víz a strandok felöli oldalon oly sekély, hogy i gyerekek is bátran lubickolhatnak benne, míg kissé beljebb az úszást ked­velők hódolhatnak kedvenc sportjuknak. Sok a vitorlás és gyakran rendeznek ver­senyeket. Termálforrások buzognak fel körös-körül a. tó mentén. (Egyébként a fővárosban, Budapesten, 123 forrás fakad: naponta 40 millió liter forró és 10 millió liter langyos vizet szolgáltatnak.) A Balaton fővárosa, Siófok erősen láto­gatott fürdőhely, nagy stranddal, amelyet a fürdőzők ezrei vesznek igénybe. A nem­zetközi rangú szállodák saját stranddal rendelkeznek. Sok a camping'és színes sátrak élénkítik a zölden pompázó kör­nyezetet. Lehetetlen az összes fürdőhelyet felsorolni. A vulkánikus eredetű talaj kö­vetkeztében a szőlőhegyeken híres borok teremnek. A szőlőkerteken keresztül kós­tolásukra indulunk, mint Csopakon, kis csárdákban, ahol a tóban frissen fogott halat készítik el, például a remek süllőt. Résztvenni egy szüreten a balatonboglári állami gazdaságban lehetőséget ad annak megállapítására, hogy Magyarország egy évtized alatt mennyire korszerűsödött. Ebben a 3000 hektárnyi gazdaságban, amelyből a szőlők 950-et foglalnak el, füzéres szőlőművelés folyik. A hatalmas szőlőtőkék két méter magasra nőnek. A sorok távol esnek egymástól, úgyhogy a traktorok közöttük vontathatják a kádas kocsikat, amelyekbe a szüretelők beleürí­tik a bőlevű szőlővel teli vedreket. A trak­tor azután rakományát egy ultramodern préshez viszi el, amely semmiben sem hasonlít őséhez, sajnos, nem is olyan festői. Ezzel szemben Egerben még lát­hattam egy régi, „klasszikus” prést; jól illik Egerhez, a híres vörös bor, az Egri Bikavér hazájához. Ez a bor a nemes burgundi borokhoz hasonlítható: ugyan­olyan tüzes és zamatos. Balatonfüreden, a legrégibb, nemzetközi hírnevű balatoni fürdőhelyen, a parkban látható az a fa, amelyet Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő ültetett el, hálából a füredi gyógyvíznek köszönhető gyógyulásáért. Egyike a legcsodálatosabb kilátásoknak a tóra a tihanyi apátságból nyílik, az 1055-ben I. Endre magyar király által alapított templom karcsú tornyai mellől. Az altemplom, ahol ez az egykori király nyugszik, a XI. századból való. Törté­nelmi nevezetességű hely ez: innen vonült végleges száműzetésbe Habsburg Károly, Magyarország utolsó királya. A barokk templomban remek orgona áll, és egy hangverseny ebben az arannyal és drága­kövekkel ékes szentélyben felejthetetlen élmény. Két puszta van Magyarországon: a bugaci, 90 km-re Budapesttől, a Duna és a Tisza közt, ahol a megműveletlen síkságon mé­nesek száguldoznak. Először is a hatalmas üstökben készült ízletes gulyást fogyaszt­juk el a bugaci csárdában, ahonnan útun- kat a puszta felé kis izmos lovak vontatta szekéren folytatjuk. Az út eléggé rázós, de a lovasmutatványok annál megraga- dóbbak. Ha azonban egy teljesen új vi­lágot óhajtunk megismerni, akkor indul­junk el Budapestről a Hortobágy felé (220 km), nagy síkságokon keresztül, ahol megművelt földek terülnek el, ameddig csak a szem ellát. Ezt az utat kitűnően tartják karban, semmiben sem marad el Nyugat-Európa útjai mögött. A hortobágyi puszta Debrecen városa és a Tisza folyó között terül el, mintegy 200 000 holdon. A Hortobágy folyócskán épült kilenclyukú hídon áthaladva, egy kétszáz éves csárdához érkezünk, a tete­jén gólyafészekkel. Régi, magyar stílusú bútorokkal rendezték be a csárdát és nagy cserépkemence fűti. Szemben szép épület: ebben helyezték el a pusztai mú­zeumot, amely a vidék ősi pásztorromanti­kájának emlékeit őrzi. Itt láthatók a lovas­bravúrjaikról híres csikósok különböző öltözékei. Megtudjuk, hogy a pásztorok között valóságos rangsor állt fenn, és az egyes kategóriákhoz tartozó pásztorok­nak megvolt a sajátos viseletűk. A csikó­sok alkották a puszta arisztokráciáját. Sajátos növényzetével, faunájával, mada­raival a puszta külön világ. Két szép pejló húzta a szekeret, amelyben elmen­tem megnézni a ménest és a gulyát. Ita­tásra bizonyos órákban összegyűlnek a kutaknál. Őrzőik gyakran nagyon ma­gányos életet élnek, lovukkal és kutyád jukkái. A faluba csak vásárkor mennek, vagy ha búcsú van, amikor is egész ökröt sütnek, a,környék borait iszogatják és a messziről jött tömeg táncol a csikósokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom