Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-07-13 / 28. szám
Thursday, July 13. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Százarcú Magyarország Magyarország az élvonalban halad az európai országok között, ami az idegen- forgalom és az üdülés terén tíz év alatt elért eredményeit illeti. Nagy szeretetreméltósággal fogadja a külföldről jött vendégeket, akik évről évre nagyobb számban keresik fel. Minden látogatásukkor meglepetéssel tapasztalják a fejlődést a művészeti kincsek tálalásában és az úthálózat gyorsütemű kiépítésében, ami megkönnyíti az ország szép"tájainak megközelítését. Csodálják népművészetét, konyhájának kitűnő ízeit, szellemi életének magas színvonalát, szépen rendezett múzeumait és ötletesen megvilágított műemlékeit. Budapest változatlanul lüktető forgalmú város, elegáns, hosszú, de sajnos gyakran zsúfolt villamosaival. Megépült a kényelmes utazást biztosító látványos metró, márványdíszű megállókkal, világító órákkal, amelyek percről percre jelzik a szerelvények érkezését, mozgólépcsőkkel. Micsoda haladás a korábbi földalatti vasúthoz képest, amely az első volt Európában és még mindig működik — és micsoda különbség, ha a párizsi metróval hasonlítjuk össze. Buda közeli hegyvidékén nyitott ülőszékekkel drótkötélpályát létesítettek, amelyet „Libegő”-nek neveznek. Valóságos tünc'érálom leereszkedni a hegyről, szemben az öreg fővárossal, virágos kertjeivel, jobbról és balról őszi színekben pompázó fák között, a háttérben a Dunának a napfényben csillogó ezüstszalagjával. A Parlament palotája előtt a legimpozánsabb a folyam. Ez az óriási épület, 268 méteres frontjával, tornyocskáinak erdejével és csúcsban végződő kupolájával, 96 méter magasságban vörös csillagot hordoz, amely éjjel, kivilágítva, messzire ragyog. Nem ismerek még egy parlamentépületet, amely ilyet) gazdag volna márványdíszítésekben, finoman faragott oszlopokban, aranyozott csillárokban, történelmi jeleneteket ábrázoló képekben és falfestményekben. Az ülésterem méltóság- teljes előkelősége nagy hatást tesz a szemlélőre. Élvezet az elegáns kirándulóhajók valamelyikén lassan felfelé haladni a néha szinte mozdulatlannak tetsző Dunán a Duna-kanyar felé, egészen Esztergomig. .Közben elandalít a cigányzenészek hegedűjátéka, amit ütemesen kisér a zengő cimbalom. Csendes, zöldellő tájak követik egymást a két parton, néhol százados fák ágai hajlanak a vízbe, bokrok és nádasok váltakoznak; másutt gondosan megművelt földek és csinos faluk mentén halad hajónk. Esztergomnak, ennek a primási városnak olasz stílusú székesegyháza, a budapesti Szent István bazilika mellett, az ország legnagyobb temploma. Érdemes lemenni az altemplomba, ahol a székesegyház felbecsülhetetlen értékű kincsei láthatók. Mátyás király kálváriája és a koronázási kereszt .különösen érdekesek. A balatoni út Pestről kiindulva, a szépen újjáépített Erzsébet-hídon keresztül, a budai partra tér át, és a külvárosokon áthaladva, hamarosan a gyümölcsösök és hétvégi házak övezetében folytatódik. A Balatonhoz vezető úthálózatot célszerűen építették ki: könnyen lehet megtenni 110 km-t, amely a fővárost a „magyar tenger"-nek becézett Balatontól elválasztja. Ez a tó 77 km hosszú, szélessége 5 és 15 km között váltakozik; legkeskenyebb részén, a tihanyi félszigetnél csak 1,5 km. Partjait évről évre újabb szállodák, üdülőházak népesítik be. Az egész tóvidéken mindenütt nyaralóhelyek létesültek, ahol a pihenés és a sport úgyszólván kötelező. Érdekes, hogy a Balaton vize milyen kellemesen langyos a vulkanikus eredetű meleg források következtében, úgy hogy a tó valóságos termálmedencének tekinthető, ahol a víz hőmérséklete nyáron gyakran meghaladja a 20—24° Celsiust, is. Helyenként a víz a strandok felöli oldalon oly sekély, hogy i gyerekek is bátran lubickolhatnak benne, míg kissé beljebb az úszást kedvelők hódolhatnak kedvenc sportjuknak. Sok a vitorlás és gyakran rendeznek versenyeket. Termálforrások buzognak fel körös-körül a. tó mentén. (Egyébként a fővárosban, Budapesten, 123 forrás fakad: naponta 40 millió liter forró és 10 millió liter langyos vizet szolgáltatnak.) A Balaton fővárosa, Siófok erősen látogatott fürdőhely, nagy stranddal, amelyet a fürdőzők ezrei vesznek igénybe. A nemzetközi rangú szállodák saját stranddal rendelkeznek. Sok a camping'és színes sátrak élénkítik a zölden pompázó környezetet. Lehetetlen az összes fürdőhelyet felsorolni. A vulkánikus eredetű talaj következtében a szőlőhegyeken híres borok teremnek. A szőlőkerteken keresztül kóstolásukra indulunk, mint Csopakon, kis csárdákban, ahol a tóban frissen fogott halat készítik el, például a remek süllőt. Résztvenni egy szüreten a balatonboglári állami gazdaságban lehetőséget ad annak megállapítására, hogy Magyarország egy évtized alatt mennyire korszerűsödött. Ebben a 3000 hektárnyi gazdaságban, amelyből a szőlők 950-et foglalnak el, füzéres szőlőművelés folyik. A hatalmas szőlőtőkék két méter magasra nőnek. A sorok távol esnek egymástól, úgyhogy a traktorok közöttük vontathatják a kádas kocsikat, amelyekbe a szüretelők beleürítik a bőlevű szőlővel teli vedreket. A traktor azután rakományát egy ultramodern préshez viszi el, amely semmiben sem hasonlít őséhez, sajnos, nem is olyan festői. Ezzel szemben Egerben még láthattam egy régi, „klasszikus” prést; jól illik Egerhez, a híres vörös bor, az Egri Bikavér hazájához. Ez a bor a nemes burgundi borokhoz hasonlítható: ugyanolyan tüzes és zamatos. Balatonfüreden, a legrégibb, nemzetközi hírnevű balatoni fürdőhelyen, a parkban látható az a fa, amelyet Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő ültetett el, hálából a füredi gyógyvíznek köszönhető gyógyulásáért. Egyike a legcsodálatosabb kilátásoknak a tóra a tihanyi apátságból nyílik, az 1055-ben I. Endre magyar király által alapított templom karcsú tornyai mellől. Az altemplom, ahol ez az egykori király nyugszik, a XI. századból való. Történelmi nevezetességű hely ez: innen vonült végleges száműzetésbe Habsburg Károly, Magyarország utolsó királya. A barokk templomban remek orgona áll, és egy hangverseny ebben az arannyal és drágakövekkel ékes szentélyben felejthetetlen élmény. Két puszta van Magyarországon: a bugaci, 90 km-re Budapesttől, a Duna és a Tisza közt, ahol a megműveletlen síkságon ménesek száguldoznak. Először is a hatalmas üstökben készült ízletes gulyást fogyasztjuk el a bugaci csárdában, ahonnan útun- kat a puszta felé kis izmos lovak vontatta szekéren folytatjuk. Az út eléggé rázós, de a lovasmutatványok annál megraga- dóbbak. Ha azonban egy teljesen új világot óhajtunk megismerni, akkor induljunk el Budapestről a Hortobágy felé (220 km), nagy síkságokon keresztül, ahol megművelt földek terülnek el, ameddig csak a szem ellát. Ezt az utat kitűnően tartják karban, semmiben sem marad el Nyugat-Európa útjai mögött. A hortobágyi puszta Debrecen városa és a Tisza folyó között terül el, mintegy 200 000 holdon. A Hortobágy folyócskán épült kilenclyukú hídon áthaladva, egy kétszáz éves csárdához érkezünk, a tetején gólyafészekkel. Régi, magyar stílusú bútorokkal rendezték be a csárdát és nagy cserépkemence fűti. Szemben szép épület: ebben helyezték el a pusztai múzeumot, amely a vidék ősi pásztorromantikájának emlékeit őrzi. Itt láthatók a lovasbravúrjaikról híres csikósok különböző öltözékei. Megtudjuk, hogy a pásztorok között valóságos rangsor állt fenn, és az egyes kategóriákhoz tartozó pásztoroknak megvolt a sajátos viseletűk. A csikósok alkották a puszta arisztokráciáját. Sajátos növényzetével, faunájával, madaraival a puszta külön világ. Két szép pejló húzta a szekeret, amelyben elmentem megnézni a ménest és a gulyát. Itatásra bizonyos órákban összegyűlnek a kutaknál. Őrzőik gyakran nagyon magányos életet élnek, lovukkal és kutyád jukkái. A faluba csak vásárkor mennek, vagy ha búcsú van, amikor is egész ökröt sütnek, a,környék borait iszogatják és a messziről jött tömeg táncol a csikósokkal.
