Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-10-12 / 39. szám

6

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

Thursday, Oct. 12. 1972

SZIfiETVÁR

Ötszáz évv&l azelőtt létesült

&&§ sprerszági kSnyinyomda

• Kereken ötszáz éves Magyarországon a könyv- nyomtatás. Erre a dátumra méltán lehetünk büszkék, mert a nyomdászat feltalálása után már húsz évvel későbben, 1472-ben Budán nyomda volt. Ezzel Magyarország a könyvnyomtatás meghonosításában — Német-, Francia- és Olaszországot kivéve — minden európai államot megelőzött. A nyomda vezetőjének, Hess Andrásnak emlékét a róla elnevezett tér idézi a budai Várnegyedben.

Hess András, az első magyarországi könyvnyomtató — ma már bebizonyitottan tudjuk — Karai László budai prépostnak, Mátyás király alkancellár- jának hívására jött hazánkba. A budai prépost valószínűleg a Swejnheim és Pannasz római könyvnyomtató cégtől hozta magával Hess Andrást, midőn pápai követségéből hazatért. Az első magyar- országi nyomtatvány, amely Hess András budai nyomdájában készült, a latin nyelven irt úgynevezett Budai Krónika: Chronica Hungarorum Rudae, amelynek kolofonja 1473. január 5-töl van keltezve.

A XVI. és XVII. században semmit se tudtak róla. Csak a XVII. századi könyvleltározás során fedezték fel a maga szolgáltatott adatokat. Később Fraknői Vilmosnak sikerült új adattal gazdagítani a Hess Andrásra vonatkozó tudást, amennyiben a vatikáni levéltár oklevélmásolataiból megállapította Hess pártfogójának, “László tisztelendő úrnak” nevét Karai László budai prépost, egyúttal Mátyás király alkancellárjának személyében. Karai László 1470-1471 telén Rómában tartózkodott és elég gazdag volt, hogy a nyomdaalapitás költségeit viselje.

Hess András budai műhelye csakhamar megszűnt, mert azoknak, akiknek abban az időben Magyarországon szükségük volt nyomdára, inkább a külföldön jól felszerelt officinákhoz fordultak és külföldön dolgoztattak a legrégibb magyarországi könyvkereskedők is, akik ezidőtájt kezdtek fellépni. 1484-töl 1526-ig, a mohácsi vészig Budán már tizenhárom könyvkereskedő működött.

Hess András budai próbálkozása után ötven-száz éven belül azonban már jó néhány virágzó könyvnyomtató műhely működött az országban.

Ismét fellobbant az emlékláng Zrínyi varának romjain: megidézi a történelmi múltat,Szigetvár eles- tének évfordulóját.

Négyszázhat esztendeje már, hogy Európa rettegett szultánja, Nándorfehérvár, Mohács és Buda le - győzője, II. Szulejmán, 1566 forró nyara utóján tábort vert százezres seregevei az Almás patak környéki dombokon. Tiv évvel korábban ugyan már megkísérelték a törökök a szigeti erőd bevételét, de kudarcot vallottak. Annál elszántabban készült hát az agg nagyvezér félévszázados hóditó uralkodásának megkoronázásara: személyesen irányította az ostromot. Hogy mi történt a maroknyi védórség és a támadó janicsár hadak között az egy hónapon át tartó elkeseredett öldöklésben, azt még iskolai tanulmányainkból tudjuk. Van viszont egy kőműves ember, aki a történészeknek is dicséretére váló alapossággal, részleteiben is jól ismeri a szigeti veszedelmet. Molnár András, Zrínyi egykori várának mai “felrakója” ez az amatőr történész, aki ha kell, a helyszínen a turistákat is útbaigazítja, elmagyarázza, hogyan zajlott le az ostrom, honnét rohant ki, hol rogyott le a három török tarack golyójától Zrínyi, a várkapitány. András bátyánk ugyanis a romok istápolója, o ragasztja vissza cementes malterral a meglazult köveket, borítja be fagyálló téglasorral az eredeti falmaradványokat. Tavasztól késő őszig dolgozgat a várudvaron a bástyák tövében. Szuli- man községben lakik. Ez a település csakúgy, mint a szomszédos Turbék, a szultán emlékét őrzi. Itt találta el Szulejmánt egy ágyúgolyó. Ide emelték a sir emlékét a túrbét — erről kapta a község a magyarosított helységnevet.

1566. szeptember 5-én levegőbe repült a Nádasdy bastya. Ekkor mar a vár belső épületeire is átteijedt a tűz. Állítólag ekkor halt meg Szulejmán, de ezt a törökök titokban tartották. Amikor pedig végképp bebizonyosodott, hogy a lángok es a romok közé szorult magyarok nem számíthatnak külső segítségre — szeptember 7-én — Zrínyi Miklós katonáival lerohant az omladozó várból.

Romhalmaz, 25 ezer halott, ez lett a török győzelem “eredmenye” s egyben Szulejmán uralkodásának vege.

— Tanulságos romok ezek — jegyzi meg András bácsi, és gondosan visszailleszti a kilazult téglát a loportorony megmaradt alapján —, vigyázni kell rájuk.

ünnepelt Szigetvar, nehez időkre, nagy eseményekre emlékeztek a környék lokálpatriótái.

>'"TrPTl ¥ ¥ ♦» » v"** ww * ív * * .

29-től 45 napot kirándulás Magyarországba

! JET REPÜLŐVEL. «

'■■úc' öldjön az új leszállított árak felől, ]

( úgyszintén a különleges olcsó árak felől, ,

► fiatalok részére. *

' Hajóutazások V

' IKKÁ és TUZEX CSOMAGOK <

► megbízható és gyors elintézése *

CHELSEA TRAVEL SERVICE :

I 222 West 23rd Steet,

► New York, N. Y. 10011 ;

' Telefon: WA 4-4500

ék 4 sie e e a a

A svédek már 1559-ben ittak tokajit

A “királyok borának” és a “borok királyának” történetéről, Hegyalja szőlökultürájáról, néphagyo- mányairol és fejlődéséről borolvasókönyvet ir a tokaji helytörténeti múzeum igazgatója. Az első tokaji borolvasókönyv készítéséről tudomást szerzett dr. Anton Haulik magyar származású koppenhágai orvos is, aki segítséget nyújtott a 250 oldalra tervezett könyv dokumentumanyagának összegyűjtéséhez. Felkereste a svéd és dán levéltárakat, és kijegyezte azokat az adatokat, amelyek a tojaki borral kapcsolatosak. A Dániában élő magyar orvos feljegyzéséből kiderült, hogy Svédországban már

Meghalt RÉVÉSZ JÓZSEF

Rövid betegség után, 48 éves korában meghalt Révész József újságíró, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa.

Olvasóink közül is bizonyára sokan emlékeznek e kedves emberre, aki részt vett a 70. éves jubileumi banketten is, mint az ENSZ munka - társa.

Október 3.-án a Farkasréti temetőben családtagok, munkatársak, a rádió és televízió sok munkatársa vett végső búcsút Révész Józseftől, a Televízió Híradó elhunyt felelős szerkesztőjétől, külpolitikai kommentátorától.

A hamvait tartalmazó urnánál Varga József, a Tv Híradó fömunkatársa méltatta munkásságát, s többek között kiemelte azt, hogy fáradhatatlan ember lévén a szocialista tájékoztatás ügyét élete utolsó órájáig is hiven szolgálta. A Magyar Újságíró Szövetség nevében Pethő Tibor alelnök búcsúzott az elhunyttól.

Mi pedig ezúttal fejezzük ki őszinte részvétünket feleségének Magdának és egyetlen fiának.

1559-ben ismerték és fogyasztották a tojaki bort. A hegyaljai borok azonban igen drágák voltak. Egy 1860-ból fennmaradt levél szerint III. Napoleon 200 fiaskó, 1811-ben termett úgynevezett “üstökös évjáratú” tokaji bort vásárolt — fiaskónként 50 frankért. Összegyűjtötte a tokaji bor gyógyitó- hatásáról az északi országokban megjelent írásokat is. Ezek között van az alábbi idézet: “Feltűnően hat ez a bor a szellemi vagy fizikai tuleröltetéstöl kifáradt izom- és idegrendszerre. Fogyasztása után az elme újabb munkára képes.” A továbbiakban közli, hogy a tokaji bort milyen betegségek gyógyítására használták. A koppenhágai orvos adatait a szerzők felhasználják. A borolvasókönyvet a tervek szerint 1973-ban jelentetik meg.

’■■■■■■■■■■■■■■■■as»■■■■■■■■■■■■■

Magyar szőnyegek harminc országban

A keleti országokon kívül Magyarország a klasz- szikus úgynevezett keleti szőnyegek egyik légy i- gyobb exportőre a világon. A szőnyegeket négy kontinens harminc országában kedvelik és vásárolják, Kanadától Japánig. Évente átlag 15 százalékkal emelkedik az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat fcr. galma. A múlt esztendőben több mint 2 milliós forgalmat bonyolított le. Évről evre nagyobb az érdeklődés a kézzel szőtt és csomózott szőnyegek iránt; a klasszikus keleti mintájú perzsa olyannyira ismert a világ minden táján, hogy magyar perzsaként emlegetik. Mind több modem mintázatú szőnyeget is rendelnek a külföldi cégek és vállalatok. Olaszországban a modem, Amerikában a hagyományos minták iránt nagyobb az érdeklődés.