Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-09-28 / 37. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD %i/ svájci kastély arm Sherlock Holmes emlékeit Sir Arthur Conan Doyle, Sherlock Holmes megteremtője, egy idő után megunta a sorozat folytatását és komolyabb dolgokat akart imi. Naplójában megelégedetten irta, hogy “kivégeztem Holmest, annak ellenére, hogy vele együtt a bankbetétemet is eltemethetem.” A népszerű es sok nyetvre lefordított sorozat állandó, biztos jövedelmet jelentett Doyle-nak, de a “Sherlock Holmes Emlékiratai” cimü könyvében az iro a hires detektívet, Moriarty professzorral együtt, “halaiba küldte”. Svájcban, Meiringerhez közel, mindketten lezuhantak egy szikláról. Sherlock Holmes-t azonban nem lehetett ilyen egykönnyen kivégezni; a közönség és a könyvkiadók a sorozat folytatását kivonták. Conan Doyle végül engedett a nyomásnak és 1902-ben “The Hound of the Baskervilles” címen Sherlock Holmes újabb, izgalmas kalandjáról irt azzal a magyarázattal, hogy az események még Holmes halála előtt történtek. De a Sherlock Holmes kultusz már annyira elhatalmasodotthogy nem lehetett többé abbahagyni és igy 1905-ben megszületett a “Sherlock Holmes Visszatérte” és utána meg több más, Holmes detektív regény. Legutolsó munkájához Doyle a következő előszót irta: “Attól felek, hogy Sherlock Holmes is olyan lesz, mint egyes hires tenoristák, akik bár már túlélték tehetségük tetőfokát, még mindig megjelennek a közönség előtt búcsúelöadásokra. Ennek meg kell szűnni és el kell múlni, mint minden más, valóságos vagy képzelt dolognak. . .így hát, kedves olvasók, mondjunk búcsút Sherlock Holmesnek.” Sir Conan Doyle 1930-ban halt meg, de Sherlock Holmes-nek és barátjának,Dr. Watson-nak emlékét hűségesen őrzi Svájcban a Chateau de Lucens, nem messze Lausanne-töl és a Genfi-tótól. A kastélyt az iró egyik fia és vagyongondozója, Adrian Conan Doyle 1965-ben megvásárolta; halála után 1970-ben múzeummá alakították. Itt latható, eredeti helyreállításban, a bizarr természetű detektív nappali szobája: szivarjaival a szeneskannában, perzsa papucsába tömött dohányával és a falon, a lövésnyomokkal kirajzolt, hazafias “V.R.” monogrammal (Victoria Regina, vagyis Viktória királynő).Terme - szetesen a pipatórium is helyén van, úgyszintén a Stradivárius hegedű, a fogason a vadászsapka, a körgalléros köpönyeggel. A szobában mindenütt Holmes hires eseteinek relikviái láthatók. A nappali szobán kívül itt van a Conan Doyle Foundation tartalmas emlekgyüjteménye, eredeti illusztrációkkal, fényképekkel és a Holmes történetekről készített filmekkel. MŰKINCSEKET CSEMPÉSZNEK LATIN AMERIKÁBÓL Louis Echeverria Alvarez, mexicöi elnök 1970- ben egy “kulturális örökségi” törvényt irt alá, amely megtiltja mind a Columbus előtti, mind a spanyol hódítás idejéről eredő műkincsek kivitelét, amelyek Mexico kulturális örökségét képezik. A törvény megszegői 30 évi börtönbüntetést kaphatnak. Veszedelmes foglalkozás Mexicóból, vagy Guatemalából műkincseket kicsempészni. Habár a csempészek közül sokat letartóztatnak, a többiek tovább folytatják az üzelmet, mert a vele járó haszon megéri a kockázatot. A csempészetet lehetetlennek látszó összekötte- tesek segítségével hajtják végre. New-yorki és európai szakértőkkel működnek közre, indiánokat és más helyi lakosokat keresnek, akik ismerik a leg- elrejtettebb helyen lévő Maya romokat és mesterembereket bérelnek fel a nagy tárgyak feldarabolására. Szélhámosokkal tartanak fenn összeköttetést, akik a határőröket megvesztegetik. E műkincsek new-yorki, párizsi és londoni galériákban találhatók, ahol egy sokezer éves műkincs gyakran 500,000 dollárért kel el. Az Egyesült Államok 1970-ben egyezményt kötött Mexicóval az ilyen becsempészett műkincsek visszaszolgáltatására A Mexicóval kötött egyezménynek nincs sok eredménye. Csupán annyi, hogy egyes múzeumok, mint a new-yorki Metropolitan és a Brooklyn Museum egyes műkincseket az eredeti országnak visszatérített. Egy törvényjavaslat van a kongresszus előtt, hogy az Egyesült Államok nem fogad el Columbus előtti műkincseket az illetékes kormányok helybenhagyása nélkül. A helybenhagyási dokumentum nélküli műkincseket elkoboznák és az országoknak, ahonnan erednek, visszaadnak. PUS27ULÓBM /) BÓDÉM ló A Nyugat-Németország- gal, Svájccal és Ausztriával határolt Bodeni -tó, többet “öregedett” az u- tóbbi két évtized alatt, mint az elmúlt 12 ezer év folyamán. A tó, amely kb. 3 millió főnyi lakos- ság legfőbb vízellátója, látszólag “egészséges”-nek tűnik: fodros hullámú felülete szép időben kékén túndöklik és izes halak is még bőven tenyésznek benne. Sekélyes ágait is még csak ritkán lepi el a lebegő, nyálkás moszat. De a Bodeni-tó sokkal rosszabb állapotban van, mint gondolnánk. A bele ömlő foszfátok, nitrátok és más tápérték'ú vegyszerek “robbanásszerű” biológiai változást hoztak letre, megbontottak a tó életfolyamatát. Elszaporodtak az algák és a plankton, — a vízben lebegő apró szervezetek tömege. (Ugyanez a baja az Erie- tonak is.) A Bodeni-tavat körülvevő országok elnépesedésé- böl az ipari fejlődésből kifolyólag, a tó foszfát tartalma, amely 1935-ben zéró volt, jelenleg köbméterenként 40-50 milligrammra emelkedett. Dr. Rudolf Zahner, nyugatnémet biológus reméli, hogy a szűrőállomások építésének elterjedésével, amelyek a tóba ömlés előtt a szennyvízből kiválasztják a foszfátokat és más veszedelmes anyagokat, legkésőbb 1975-80-ban a tó további romlását megakadályozzak. A környéki nagyvárosok 1976-ban már szennyvíz feldolgozó és tisztitó üzemekkel lesznek felszerelve. Állítólag törvényt hoznak az olajat kibocsátó motoros hajók és csónakok betiltására. Jó időben jelenleg közel 20 ezer ilyen motorral ellátott hajó cirkál a tavon, egyre több olaj szennyeződést adva a tófeneken már eddig lerakodott 600 metrikus tonna petróleum termékhez. A folyam-szennyeződéssel ellentétben, a tavak biológiai egyensúlyának elrontása megváltoztathatatlan, de talán még mindig van esély a Bodeni-to- ban az ilyen katasztrófa elkerülésere. Városépítés a sztyeppéken Az észak-kazasztáni szűz földek feltörésének kezdetétől — 1954 tavaszától — számítva a városok száma megketszerezodótt a Szovjetunió ezen vidékén. Különösen gyors fejlődés előtt all Celinograd, Kusztanaj és Pavlodar. Tizenöt-husz év múlva e városok lakóinak száma 300—350 ezer lesz, kétszerese a jelenleginek. Ezt a fejlődést az iparosodás indokolja. Pavlodarban például traktorgyár és alumi- niumkombinát, vegyikombinat es olajfinomító épül, Celinograd a gépgyártás, Kusztanaj a könnyűipar fellegvára lesz. A városokat erdősávok védik a sztyeppéi por - fellegektol. A kutatók — a legszigorúbb egészség- ügyi követelményeket kielégitó — vizet találtak a városok számára, elegendő mennyiségben. Jelenleg a szűz földi városokban egymillió ember el, az összlakosságnak mintegy egynegyede. Thursday, Sep. 28. 1972
