Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-09-21 / 36. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 21. 1972 Mediterranean Sea Atlantic Ocean Cotonou NIGER Bonkoukou »Tahoua ^..^NiamevM A nigeri Szaharában, ahol a vakító napfény egész napon át tűz le emberre és állatra, s éjjel csak a csillagok tájékoztatják a teveháton utazókat, Amar Zakara, a tuareg nomád törzs főnöke, fején a hagyományos fehér és indigókék turbánnal, tevén járja be a sivatagot. Karcsú, 17 éves fia, Alkassoum azonban már nadrágban és fehér trikóban jár, és csak arról lehet megtudni, hogy ö is a tuareg törzshöz tartozik, hogy rojtos, türkizkék börtarsolyt hord a vállán. Kis korában egy vándor elemi iskolába járt Bonkou- kou-ban és most Niamey-ban a mezőgazdasági középiskola tanulója. Az iskolában a tudományos, modem állattenyésztést tanulja. Amar törzsfőnök ősei Bonkoukou-t az alföldi dyermákkal váló harcokban foglalták el. Amint Amar fonok mondotta, “mikor a franciák fegyvereikkel megérkeztek és az erődítmények sorait állították fel, tudtuk, hogy nincs esélyünk ellenük.” A volt francia területek Afrikában 1960-ban nyerték el függetlenségüket, közöttük a nagy, sivár területű Niger, , amelyet a Libyából és a Szudánból Timbuktuba és Marokkóból és Algériából Nigériába vezető hagyományos karavánútak szelnek át. Niger lakosainak többsége a hausa népfajhoz tartozik, ugyanezek lakják észak Nigéria területeit is. Ezeken kívül a dyermák, akik a hausákkal együtt letelepedtek és a nomád peulok. A 300 ezer főnyi tuareg vándoréletet él, sivatagban, az oázisok között, tevéikkel és kecskéikkel és csak a téli száraz időszakban mennek délre, a megművelt vidékekre. A világosbó'rü tuaregek az algériai és marokkói berberek leszármazottai és sokan Maliban, Mauritániában e's Algériában élnek. Saját, ősi tuareg nyelvükön imák és beszélnek. A vándor tuaregek Nigerben élnek. Diori Hamani nigeri elnök, volt iskolai tanár, a nomád és nem nomád lakosságú országból egységes nemzetet próbál teremteni, de az asszimilációt nem kényszerrel akarja elérni. Igyekezetét megkönnyíti, hogy az ország lakosai az Izlám valláshoz tartoznak és vallási viszályok nincsenek. A kormány nem kényszeríti a nomádokat, hogy letelepedjenek, hanem elsősorban a nehéz életkörülményeiket próbálja megjavítani. Széleskörű programot vezetett be a vízellátás terén. így amikor egyik helyen a legelők kiszáradnak, a nomádok más területeken friss legelőt találnak. Nagy szárazság idején, mint például 1968-ban, sok teve elpusztult és a tuaregek a mérsékelt éghajlatú szaharai területeken telepedtek le, ahol egyide- ig földművelést folytattak. Ott dolgoztak 2-3 évig. Mások, amint elég pénzhez jutottak, állatokat vettek. A kormány iskolarendszert is bevezetett, amelyben a karavánokhoz egy-egy tanítót küldenek ki, aki a gyermekeket írásra, olvasásra tanítja. Az idősebb gyermekeket központi iskolákban szállásolják el. A kormány a népművelés terén mindezt csak kezdetnek tekinti. Agadestól északra, Arlitnál, óriási változások mennek végbe. Tíz évi geológiai tanulmányok után megállapították, hogy a terület rendkívül, gazdag urániumban. A Francia Atomenergiai Bizottság, nyugat-német és olasz érdekeltségekkel együtt felszíni bányát nyitott és a helyszínen finomítót épített az uránérc feldolgozására. Mindezekhez kutakat fúrtak, villanytelepet létesítettek és rövid időn belül 5000 lakosú város épült a bánya mellett, a sivatag közepén. Tavaly 750 tonna urániumércet termeltek és szállítottak teherautón és vonaton Dahomeyba, 1200 mérföldre. A tuareg lakosoknak annyi hasznuk van a bányából, hogy jó, új vízellátást kaptak és munkaalkalom nyílt számukra. A kormánynak anyagilag mégnem kifizetődő a külföldi tőkések vállalkozása. De a fejlődés változásai nyomot hagynak az ősi népszokásokban. Mint Zakara miniszter mondotta: “Mi, tuaregek nem ellenezzük a haladást, de ugyanakkor meg akarjuk tartani azt a lehetőséget, hogy bármikor, amikor akarjuk, nyeregbe ugorhassunk és útra kelhessünk.” Vago Klara A Canadian National vasúttársaság Super Continental vonalja három nap alatt, 3000 mériöldes utat tesz meg Montreáltól vagy Torontótól Vancouverig. A vonat minden nap megáll az ontariói Sioux Lookoutnál személyzetet váltani. Az utasok közül nagyon sokan kihasználják ezt a várakozási időt is, hogy bemenjenek a városba, ahol az indián népművészeti cikkekben gazdag üzletekből ajándéktárgyakat vásárolnak.Ez a város Nyugat Ontario legszebb helyén fekszik, lakossága gyér, de a termeszét tavakban, folyókban és erdőségekben bővelkedik. A vonat ablakaiból egész napon át az utazó az ontariói vadon szépségeiben gyönyörködhet. Amint a vonat elhagyja Montreali vagy Torontó népes vidékeit, több mint ezer mérföldön át vadnyugati vidéken halad el. A menetrend szerint kevés állomás van Winnipeg előtt, de előzetes kérelemre a vonat a legkisebb helységeknél is megáll. Az utazás második napján Saskatchewan mezó- ségeit szeli át az acélszalag észak felé. Késő délután hagyja el Edmontont és este a csodálatos Canadian Rockies hegység között halad el. Másnap, a partvidéki hegyeken keresztül érkezik rendeltetési helyére, Vancouver-be. Kanadában a vasúti szolgálat kitűnő, ezért sokan veszik igénybe. Az utazás élvezetes, a vonat tiszta, az ellátás kitűnő és a kiszolgálás is elsőrangú. A napi háromszori étkezéshez csak a hálókocsi jegyet kell felmutatni. Az újabb szolgálatok között az utazó saját autóját is szállíthatja a vonaton. Az őszi hónapokban nagyon szép es kellemes utafeás kínálkozik a kanadai Super Continental vonaton. HANT EMBER EL A FÖLDÖN ? Földünk lakosságának lélekszáma állandóan emelkedik. A falvak lakossága a városokba vándorol. E két tendencia jellemzi a világ demográfiai alakulását. Az ENSZ legújabb demográfiai évkönyve adatai szerint, Földünknek 3632 millió lakosa volt 1970- ben. A Föld lakosságának az egyes földrészek szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Ázsia 2056 millió (56,6 százalék), Európa 462 millió (12,7 százalék), Afrika, 344 millió (9,5 százalék), Eszak-Amerika, 321 millió (8,8 százalék) Az elmúlt 20 évben az emberiség száma egy teljes milliárddal növekedett. VONATTAL A VADONBAN
