Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-03 / 5. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Feb. 3 1972 Schafer Emil: BÉLYEGVILÁG AZ ELSŐ AMERIKAI FOGAZOTT BÉLYEGEK A BENJAMIN FRANKLIN-t ábrázoló első amerikai fogazott bélyeg. tek hetenként. így a bélyegkészitésnél dolgozó nők le $ 8,000,000, a kiadás $ 11,500,000 volt. Az Egyesült Államok 1847-ben adta ki az első hivatalos postabélyeget 5 és 10 centes névértékben. E bélyegek nem voltak fogazassál ellátva s mikor a közönség a postahivatalban bélyeget vásárolt, a hivatalnok ollóval vágta ki a bélyeglapból a kívánt mennyiséget. Csak 10 évvel később, 1857-ben vezették be a fogazott bélyegek használatát, ami nagyban segítette a postahivátalok munkáját. Itt jegyezzük meg, hogy Ausztria, amely 1850-ben adta ki az első bélyegjét — megtiltva Magyarországnak, hogy saját bélyeget nyomtasson — azt szintén fogazatlanul adta ki és csak 1858-ban kezdte el a fogazott bélyegek gyártását. Az akkori bélyeget csak úgy számíthatjuk a magyar bélyeg előfutárja- ént, ha azt Magyarországon használták és magyar városok vagy helységek lebélyegzését viseli. Az első amerikai fogazási módszer eléggé kezdetleges volt. Akkoriban indult meg az ipar gépesítése, már voltak öntödék, esztergapadok és prések, amikkel kezdetleges gépeket tudtak gyártani. Gőzerő már volt, de azt csak nagyobb gépek, mint hajók, mozdonyok és malmok hajtására tudták felhasználni, mint most napjainkban az atomerőt még nem tudják kis gépek működésére beállítani. A villanyt is ismerték már, de ipari munkára még nem tudták felhasználni és igy kisebb gépeket emberi erővel működtettek. Ilyen volt a bélyegfogazó gép is. A gépet Angliából importálták aWm. Bemrose & Sons, Derby gyárból 1855-ben és az amerikai Toppan Engraving Co. vásárló cég több újítást végzett rajta. Később az American Banknote Co. is készített fogazó gépeket, ami nagyon hasonlított a Toppan-féle géphez. Egy varrógépszerű állványra volt ráépítve a tűkkel ellátott henger, amit lábbal hajtott áttétellel forgattak. A tűk kilyukasztották az alájuk tett, már beenyvezett lapokat. Nagyon nehéz volt a tűket a bélyegek között egyenes vonalban irányítani és igy gyakran a fogazás belevág a bélyegekbe. Erre a munkára lányokat alkalmaztak, férjes nőket nem vettek fel. Az ügyes lányok egy óra alatt 250 lapot tudtak fogazni. Érdekes, hogy ennél a munkánál alkalmazott nők a férfiakkal egyenlő fizetést kaptak, ami ritkaság- számba ment a múlt század Amerikájában. Az 1850- es években egy jólkereső munkás fizetése heti 5 dollár volt, de a nők ennek csak a felét, $ 2.50-t keresszerencsések voltak. Ha az akkori élelmiszerárakat nézzük, azok nagyon alacsonynak tűnnek, de a keresethez mérve nagyon is magasak. Pl. 1 font vaj 12 cent, sajt 9 cent 1 font marhahús 10 cent, csirke fontja 8 cent. A heti 2.50 dolláros keresetből kevés maradt lakásra, ruházkodásra, orvosra és szórakozásra. AZ IPARI FORRADALOM A múlt század közepén Amerikában megindult az ipar és a földmivelés gépesítése. A gőz lehetővé tette a lovaskocsik lassú kiküszöbölését, vasutpá- lyák szelték már keresztül-kasul az országot a Rocky Mountains-ig. A Rocky Mountains-on keresztül csak expedíciók mentek, mint pl. a FREEMONT expedíció. A postát és személy-teherszállitást igy részben Nicaraguán és Panamán át, vagy Dél-Ame- rikát megkerülve lehetett lebonyolítani Californiá- val, ahol az aranyláz tetőfokát érte. A kormány tárgyalásokat folytatott a Butterfield Overland Mail Company-val, hogy egy éven belül szervezze meg a kocsiposta — járatot a Rocky Mountains-on keresztül San Francisco-ba, mely célra 600,000 dollárt szavazott meg. A szerződés aláírása után egy évvel és egy nappal a postaszolgálat megindult Kelet és Nyugat között. A postára óriási feladatot rótt a megnövekedett ipari és kereskedelmi fejlődés. A felemelkedett forgalom lehetővé tette a dijak leszállítását. 1857-ben 26,000 postahivatal működött 8000 postavonalon. Ezenfelül a posta 6,500 magánvállalatot is alkalmazott levelek és csomagok továbbítására, de már akkor is deficittel dolgozott. BevéteLapunk Bélyegvilag rovatvezetője, SCHAFER EMIL a Budapesten tartott Nemzetközi Bélyeg- kiállitáson az 1919-es magyar bélyeggyűjtemény- nyel vett részt. A Bíráló Bizottság, amely nagyrészben ismert külföldi gyűjtőkből állott, a kiállított gyűjteményt bronz éremmel tüntette ki. A gyűjtemény a Tanácsköztársaság bélyegeit mutatta be különféle változatban, fogazott és vágott Ugyanabban az időben angol hajók már hetenként vittek postát New Yorkból Liverpoolba. Az export-import üzlet óriási módon fejlődött a nemzetközi posta megszervezésével. Az úgyszintén megnőtt belső ipar és kereskedelem és a rabszolgaságra épített déli földmivelés nagy vagyonokat teremtett. Az 1857-es év egyébként is sok változást hozott az amerikai életbe. 5000 új találmányra adták szabadalmat. Pl. biztonsági gyufát, Bordens-féle kondenzált tejet, cukorral vegyitett koncentrált kávét, stb. szabadalmaztak. Modernizálták a varrógépet. Importálták Franciaországból az első ruganyos Box Spring-et. Acéltoll helyettesítette a ludtollat. Gáz- és vízvezetéket vezettek be a házakba. írógép már szalaggal működött, a Trans-Atlantic kábelt lefektették. A fényképezés, amelyet már 1839-ben vezettek be, új találmányokkal bővült, az 1857-ben kifejlesztett AMBRO type már határozott képet adott. SAMUEL COLT ezidőben tökéletesítette a fegyvereket, a pár évvel később kitört polgárháborúban már ezeket a mordern fegyvereket használták. Ugyancsak 1857 volt az az év, amikor a Legfelsőbb Bíróság a DRED SCOTT határozatot hozta, mely szerint az északi szabad területen fekete nem lehet polgára az Egyesült Államoknak. Ilyen különleges esztendő volt 1857, ami még az időjárásban is más volt, mint a többi. Ugyanis olyan hideg volt, hogy a folyók befagytak, a Hudson-on kocsival lehetett átkelni. ÉRMET NYERT formában, különböző viznyomasokkal, azonkívül a bélyegeket rajzoló művészek tervezeteit, megnagyobbított, szines nyomásban, a művészek saját aláírásával. A gyűjteményben szerepelt még két nagyobb, számozott emlékiv, amit az 1919 junius 12-én összeült első tanácsülés emlékére a tanácstagok részére készített a Magyar Posta.
