Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-29 / 26. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 29. 1972 Vandalism in New York City Schools GLASS BREAKAGE UNLAWFUL ENTRIES FIRES ___ _ No. of Panet Replacement No. of Damage No. of ________ TEAR__________________Coit______Incidenti______or Lost_____Firei______Damage TOTAL COST . 1971 248,296 $1,241,480 3,926 $2,050,499 214 $399,637 $3,691,616 1970 259,880 $1,299,090 2,811 $1,371,053 249 $266,166 $2,936,314 1969 274,506 $1,372,530 3,001 $1,437,630 330 , $455,865 $3,266,025 1968 243,652 $1,218,260 2,757 $1,219,912 196 $278,585 $2,716,757 Mi 1967 I 202,712 $1,013,560 I 2,359 $787,301 I 199 $154,404 | $1,955,265 | lesz a bűnöző bandákkal a nyári szünidő alatt New York-ban, mint sok más amerikai városban, egyre szaporodnak az ifjúkori bűnöző bandák. Aggodalommal tölti el a városi hatóságokat, valamint a közszolgálati, társadalmi intézményeket, mi lesz ezekkel a bandákkal, ha majd az iskolai szünidő megkezdődik? A városi Youth Services Agency-nek 1 millió dollár áll rendelkezésére nyári ifjúsági programok kidolgozására 10 városkörnyéken, de ez a tizfelé osztott összeg beismerten nagyon kevés ahhoz, hogy komoly eredménye legyen. A tíz környék közül öt a Bronx délkeleti részén van, ahol a 110 különböző bandából a legtöbb van. A tervbevett programok minden fiatalkorúnak hasznára válnak, de egyes helyeken a biztonság kedvéért a bandák vezetőivel is megbeszélik, hogy ott milyen programot dolgozzanak ki. Vannak helyek, ahol sportra és más egészséges szórakozásra helyezik a hangsúlyt, más helyeken szakképzésre, tanfolyamokra és a vidék szépítésére. Társadalmi munkások járják az utcákat és próbálják a bandák tagjait a már meglévő programokhoz terelni. Olyan komoly a helyzet, hogy a Bronxba, ahol a legtöbb banda van, a kerületi ügyész, a bandák 70 tagja ellen folytat eljárást 27 különböző vád, közöttük gyilkosság, eroszakolás, gyújtogatás és más súlyos bűntények alapján. Sokan kifogásolják, hogy egyes bandavezérekkel a televizibn tartanak interjút; azt mondják, ezzel népszerűsítik a rossz szándékú bandák szervezését. “Ne csináljunk se hőst, se bűnbakot belőlük,” mondotta a bronxi ügyész. A megelőző programhoz o- lyan sok helyen kellene a pénz, hogy a rendelkezésre álló összeg egy csepp a tengerben. EGYRE GYAKORIBB AZ ISKOLÁK BOMBÁZÁSA Februárban a Jackson, Miss.-i Central High School-ban bomba robbant. Öt nappal később az Utah-i Granger-ben, egy kora reggeli bombarobbanás és tűz 7000 dollár kárt okozott, a J.F. Kennedy Junior H.S. épületében. Milwaukee-ban, február 8-an, valaki egy házilag készített cső-bombát helyezett a Jefferson elemi iskola falához este féltizenegykor, mely a falat megrongálta és az ablakokat betörte; február tizedikén pedig egy égő gyújtó- bombát találtak a kaliforniai Stanford University fő könyvtárának ablakpárkányán. Ezek csak szemelvények abból a 27, iskolákban és egyetemeken előforduló bomba gyújtogatásból és robbanásból, mely egyedül február havában az országban történt. Újszerű mindebben az, hogy ilyesmi már nemcsak az egyetemeken, hanem high,junior-high, sőt elemi iskolákban is egyre gyakrabban előfordul. Illetékes hivatalok 364 ezer dollár kiutalását kérik a minisztériumtól az iskolai bizottság kérdésének tanulmányozására és evvel kapcsolatban tervek kidolgozására. A kérvényben kifejtették: “Elmúltak azok az idők, amikor iskolai ‘bűnöket’ csupán kihágásnak tekintettek, mert nem álltak másból, mint elkésés- ból, iskolai vécén dohányzásból, gumirágásból, a rossz lépcsőn felmenésböl, vagy legfeljebb ablaktö- résböl. Manapság, amikor a hírlapok rablótámadásról, vandalizmusról, késés támadásról, nemi erőszakolásról imák, nem gengszter alvilágra gondolnak, hanem iskoláinkra, a gyermekeinkre.” Iskolai adminisztrátorok négynapos konferenciát tartottak áprilisban, amelyben felhívták figyelmüket arra, hogy 1970 második felében naponta átlagban 4.15 bombázás fordult elő az országban, de 1971-ben ez az arány 5.64 lett. New York városban, Harvey B. Scribner az iskolatanács vezetőjének jelentése szerint a harminc iskolakörzet közül huszonhatban 1400 betörés fordult elő szeptembertől január végéig. Egyik dél- bronxi iskolában egyedül 55 betörés volt. Ennek, a P.S. 30-nak, igazgatónője mondotta, hogy iskolafelszerelést e's éttermi élelmiszert, szállításuk után majdnem azonnal ellopnak. Ellopták a lemezjátszót, a vetítőgépet és már csak két Írógépük van, a harmadikat kölcsönbe kapták. Jellegzetes, hogy nagyon sok élelmiszert lopnak el az iskolákból. A rossz gazdasági viszonyok és munkanélküliség miatt éhezők úgy segítenek magukon, ahogy tudnak. Most riasztó berendezést szerelnek fel az iskolákban, több lámpát állítanak fel az iskolák körül és arról is beszélnek, hogy privát detektivekkel figyeltetik iskolai órákon kívül az iskola épületeket. Ä mellékelt ábra szemléltetően mutatja a vandalizmust a new-yorki iskolákban. 3iiiiiiiiiiiiiTiiiiiiiiiiiiiiriTfiíiiiiiiiiiiiiiiiíi^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiisiiis?§iiiiiiiaiii£j I SOBEL OVERSEAS CORP. [ E g|f|f Jf rÄiiAVIlÄIfCrf* 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = E InhH lUllUVllUIVdtu - TELEFON: (212) 5354490 I UTAZÁSI IROPA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY VIZUMSZERZÉS = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK E IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 2 “Madarat tollar0l...,,> A MIAMI KUBAIAK NIXONT PÉNZELIK Junius első vasárnapján jómódú kubai menekültek Nixon újraválasztására garden-partyt rendeztek. A gazdag kubaiak, kiknek Castro politikája nem tetszett és az alkalmasabb légkörrel rendelkező Miamiban ütötték fel tanyájukat, a hajnali órákig ettek-it- tak és táncoltak egy gazdag kubai ügyvéd kertjében. Ezért a szórakozásért Nixon javára házaspáronként 100 dollárt fizettek. Nixonék ekkor a nem messze levő Key Biscayne- i birtokukon pihenték ki utazásuk fáradalmait és megüzenték, hogy “ legnagyobb sajnálatukra”, nem lehetnek jelen. De a Fehér Ház két magasrangu képviselője jelen volt. A vendégek — sokan amerikai polgárok — megtapsolták a Nixont dicsérő lelkes beszédeket és megfogadták, mindent megtesznek Nixon újraválasztásáért. Azzal buzdították egymást, hogy “ majd még visszamegyünk Kubába”. Ők persze olyan Kubába szeretnének visszamenni, amilyen a “regi jó” időben volt és ezt Nixon segítségével remélik elérni. Az egyik díszvendég, Henry M. Ramirez, a vándormunkások életének megjavítására kinevezett bizottság elnöke volt, aki másnap körüljárta a Miamitól délre fekvő chicano és portorikói vándormunkások telepeit és nyilatkozatban megdöbbenését fejezte ki az ottani állapotokról. Állítólag 6 maga is valaha vándormunkás volt. Azt mondta, hogy a táborokban “ szörnyű nyomor, kizsákmányolás, reménytelenség” uralkodik. “ A táborok nagy gyű- mölcs-és főzelék-termelő tulajdonosai a munkásoknak is rabszolgatartoi.” Elmondta, hogy a va'ndor- munkás-családok heti $ 25.-t fizetnek a vállalatnak viz-és csatornázás nélküli viskókért, minden élelmet es mast a vállalati üzletből kell megvenniük és sokszor fizetésül nem készpénzt, hanem hitelutalványt kapnak. úgy Ramirez, mint Nixon ujraválasztási bizottságának vezetői beismerték, hogy azon a környéken a republikánusok nem a spanyol nyelvű lakosok szá- vazata után járnak, hanem a gazdagok között gyűjtenek a kampányra. A gazdag kubaiak Floridában azért támogatják Nixont, mert egyetértenek politikájával és üzleti elveivel, s mert remélik, hogy a republikánus Nixon- kormany továbbra is ellenséges szemmel tekint Fidel Castro szocialista Kubájára. 6,000 EN ÍRTAK ALA A PETÍCIÓT St. LOUIS’ Missouriban több, mint 6000-en Írták alá a Kommunista Párt választási petícióját annak' ellenére, hogy a rendőrség az aláírások szerzőit próbálta megfélemlíteni. Júniusban több letartóztatás volt, de miután nem volt alap vád emelésére, kénytelenek voltak az aláírás szerzőket szabadon bocsátani. Hershel Walker, a Kommunista Párt allami elnöke, éli tél te a kísérletet a Kommunista Part alkotmányos jogának megsértésére. • WASHINGTON, D. C. A képviselők törvényjavaslatot fogadtak el, mely, ha törvényerőre emelkedne, a következő öt esztendő alatt 30 milliárd dollárt juttatna az államok és városok közegei részére, a szövetségi pénztárból. WASHINGTON, D. C. Nixon elnök Creighton W. Abrams tábornokot nevezte ki a vezérkari főnöki tisztségre.
