Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-11 / 19. szám
Thursday, May, 11. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 SCHAFER EMIL: EGY MAGYAR HŐS AZ AMERIKAI FORRADALOMBAN Az amerikai forradalmi háború, amely 1776-ban Anglia ellen kitört, több idegen származású katonai vezért vonzott a forradalom szolgálatába. A franciák LAFAYETTE-t, a németek von STEUBEN-t, a lengyelek PULASKI-t és KOSCIUS- KO-t, a magyarok KOVÁCS ezredest adták az amerikai függetlenség elnyeréséhez. Kovács ezredes Amerika ünnepelt hőse vitéz tetteivel és élete feláldozásával járult az Egyesült Államok megalapításához. E legendás hősről írunk a következőkben. KOVÁCS MIHÁLY Karcag-Ujszálláson született 1724-ben. Mint fiatal ember nagy hatással volt rá a katonai fegyelem és általában a katoha-élet és elhatározta, hogy azt a pályát választja élethivatásának. Huszár lett belőle az osztrák hadseregben, de sorsa Poroszországba vitte és ott Nagy Frigyes császár szolgálatába állott. Szerette a katona-életet és igy természetesen példás katona volt. Tudományos alapon is tanulmányozta a hadászatot és Frigyes rövidesen egy légió vezetésével bízta meg, amit el is neveztek Kovács Légiónak. Tizenhat évig ette Nagy Frigyes kenyerét, amikor az osztrák-porosz háború kitört és mivel a porosz hadseregben szolgált,kénytelen volt saját királynője, Mária Terézia ellen harcolni. A harcban hadifogságba esett, de mivel tudott magyarul beszélni, a fogságból kibeszélte magát és minden baj nélkül visszakerült Magyarországba. KOVÁCS HÁZASSÁGA Szinyére került, ahol 1763. májusában feleségül vette MERSE ZSIGMOND legkisebb leányát Franciskát. Szinyei-Merse Pál (1845-1920) világhírű festőművész a Merse család leszármazottja volt. A házasságból egy gyermek született, de már 3 éves korában meghalt. Kovács Szinyén töltött éveiről nagyon keveset jegyzett fel a krónika. Nyugtalan természete és helyzetével való elégedetlensége ismét a katonasághoz vitte, ez alkalommal ismét az osztrák hadseregbe. (Annak idején a hadseregben szolgáló tiszteknek volt valamelyes mozgási szabadságuk. Elhagyhatták a hadsereget, ha nem volt háború.) AZ AMERIKAI FORRADALOM Kovács hallott az amerikai forradalomról és pa- gyon egyetértett a kolóniák szabadságharcával. Elhatározta, hogy segíteni fog a forradalmároknak az angol uralom alóli felszabadulás küzdelmében. Engedélyt kért, hogy elhagyhassa Magyarországot és mehessen Amerikába. " A budai katonai parancsnokság a következő sorokkal emlékszik meg Kovács őrnagy eltávozásáról: “BUDAI PARANCSNOKSÁG. Kovács őrnagy elhagyta Budát 1776 augusztusában, hogy a francia- országi Bordeaux kikötőben hajóraszállva az amerikai forradalmi hadsereghez csatlakozzon.” Idézet a “Hungarian Quarterly,London”-ból.— Kovács először Velencébe, majd Genoába, onnan Bordeaux-ba ment. Bordeaux-ba érve levelet irt BENJAMIN FRANKLIN-hoz, aki akkor az új amerikai kormány nagykövete volt Franciaországban, és Parisban tartózkodott. A latinul irt levél eredetije a Philadelphia-i Philosophical Society könyvtárában van elhelyezve. A levél angol fordítása a New York Public Library-ban megtalálható. A levelet lefordítottuk magyarra, reméljük visszaadjuk a gondolatot, amit Kovács őrnagy eredetileg magyarul akart kifejezni. KOVÁCS ŐRNAGY LEVELE BENJAMIN FRANKLIN HOZ “Excellenciás Uram! Az aranyszabadságot nem lehet sárga arannyal megvenni. Mikor e levelemet Excellenciád kezébe ajánlom, ugyanakkor követem a haza atyjának hivó szavát is, ahogyan azt a szabadságért harcolók mindig tették. Magyar származású független ember vagyok. Ami katonai értékemet illeti, a porosz királyi hadseregben lettem kiképezve, ahol közkatonából huszárkapitányi rangra emelkedtem, nem a véletlen szerencse, hanem a legerősebb önfegyelem és katonai fel- készültségem eredményeként. A véres háborúk amikben résztvettem, megtanítottak, hogyan kell katonákat nevelni, felfegyverezni, hogyan kell képessé tenni őket a legszentebbre, a haza védelmére, bármilyen körülmények között. Nehéz utazás után saját akaratomból vagyok itt. Készen állok hűséges szolgálatra, ha kell, életem feláldozására, ahogy az elvárható a háború veszélyeivel szembenálló becsületes katonától. Egy — a kolóniák igaz ügyével szimpatizáló — bordeaux-i kereskedő, Mr.Faedevill segítségével sikerült a CATHERINA nevű darmouthi hajóra helyet szereznem. A hajó parancsnoka Captain Whippy. Kérem Excellenciádat, kegyeskedjék részemre útlevél kiadását engedélyezni és a jóindulatú kongresszushoz egy ajánló levelet adni. Több baj társamat is várom ide, akik még nem érkeztek meg. Excellenciád nagyban segítené a szabadság ügyét, ha felhatalmazást adna Mr. Faedevill- nek, hogy ideérkezésük után baj társaimnak is biztosíthatná a kolóniákba való utazást. Végezetül írhatom — várva kegyes válaszát — hogy legnagyobb vágyam minél előbb ott lenni, ahol szükség van rám, törhetetlen engedelmességgel szolgálni Excellenciádat és a kongresszust. Hűen mindhalálig MICHAEL KO VATS DE FABRICY Bordeaux, Január 13, 1777.” Hogy e levélre kapott-e választ, arról a történelem nem ir. De hogy a levelet Franklin megkapta, az bizonyos, mert a levél a múzeumba került. Kovács 53 éves volt, mikor Amerikába érkezett, 33 évi katonai múlt volt mögötte. Amint megérkezett 1777-ben, azonnal összejött Pulaski Kázmérral, akin keresztül felajánlotta szolgálatait Washingtonnak. Pulaski 1778 január 9-én Washington-hoz irt levelében írja: “. . . a tervbevett lovassági csapatok megszervezéséhez Kovács őrnagy közreműködése feltétlenül szükséges. Biztos vagyok, hogy Kovács mint kikepzotiszt meg fog felelni hivatásának es kérem Ont, hogy ezt a kiváló megbízható tisztet a hadsereg kötelékébe vegye fel. Minél hamarabb kapom az igenlő választ, annál nagyobb lehetősége lesz a lovasság megszervezésének.” Az ismeretes, hogy az angol hadsereg nem volt lovasságra felépítve. Washington mint volt angol tiszt nem ismerte a lovasság szervezetét, Pulaszki lengyel tábornok volt az, aki az új amerikai hadseregben a lovasság megszervezését ajánlotta. Washington elvileg beleegyezett, de nem tettek semilyen határozott lépést a terv kivitelére. Kovács őrnagy jelenléte alkalmat adott Pulaszki-nak, hogy most már a tervet valóra váltsa. Pulaszki levelét Washington megválaszolta. RÉSZLET GEORGE WASHINGTON PULASZKI TÁBORNOKHOZ IRT LEVELÉBŐL. “Minthogy oly sokat hallottam már KOVÁCS ezredesről, jelleméről, és képességeiről, nincs kifogásom az ellen, hogy néhány hónapra mint kiképző- mester alkalmaztassék. Egyúttal azonban óvatosságra intem külföldi tisztek alkalmazása iránt való hajlandóságában: az ország nyelvének, valamint a nép géniuszának, szokásainak nem-ismerése gyakran okoz nehézséget és kellemetlenséget, melyek kockázatát nem szabad elvállalnunk, kivéve rendkívüli tehetség és képesség esetében,” — irta Washington. A KONGRESSZUS HATÁROZATA A Légió megszervezésére rövidesen kijött a rendelet. A 68 lovas és 200 gyalogosból álló katonai szerv a PULASKI LÉGIÓ nevet kapta. 1778 április 18-án a Continental Congress, a katonai bizottság és Washington tábornok ajánlatára kinevezte a magyar származású KOVÁCS MIHÁLYT a Pulaski Légid ezredes parancsnokává. A légió katonáit a lakosság mindenütt a legnagyobb szeretettel vette körül, akármelyik helység közelében gyakorlatoztak. A Maryland Journal és Baltimore Adviser 1778 augusztus 4-iki számban Írja, hogy Pulaski tábornok csapatszémlét tartott és a légió harci kedve és fegyelme elárulta, hogy a legkiválóbb vezetés alatt állnak. Kovács ezredes büszke is volt a csapatra. Az köztudomású volt, hogy a magyar katonák és katonatisztek a legudvariasabb magatartást tanúsították a lakossággal szemben mindenütt. Salem, So. Carolina-i Protestant Diary megírja, hogy a “légionisták nagy tisztelettel vannak a lakosság iránt, nem részegeskednek és mindent készpénzzel fizetnek.” Kovács ezredes érdeme volt, hogy céltudatos, jó katonákat nevelt ki. A Légió már megalakulása évében, 1778-ban re'sztvett az Egg Harbor-i ütközetben, ahol 30 embert veszített, majd az Osborn Island-nál lefolyt csatában 22 embert. De a Légió legnagyobb ellensége a ragályos betegség volt, a himlő, ami miatt rövid időn belül 150 embert veszítettek el. Nehéz tél után a csapat összeszedte magát és készen volt további harcokra. ( folytatás all. oldalon ! )
