Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-04 / 18. szám
Thursday, May, 4. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Szinte hihetetlen a csodálatos rejtély Elém tárult a tv képernyőjén egy kétcsillagos amerikai tábornok arca, amint igy szólt: “MEGÖLÖM MINDANNYIUKAT, MIELŐTT KAMBODIÁBA ÉRNEK... AZUTÁN ÉSZAKRA MEGYEK, KIHASZNÁLOM AZ AN LOC NÄL ELÉRT GYŐZELMET. . Ezt követően az amerikai tábornok, aki Hollingsworth névre hallgat, igy folytatta: “NAGY ÖRÖM RÉSZEMRE KIÖLNI A KOMMUNISTÁKAT (killin’ the hell out of Communist).” A texasi tájszólással beszélő tábornok úr e kijelentései tiszta képet adnak az amerikai hadsereg vezetői (reméljük) egy részének gondolkodásáról. Ö a szabadságért, önállóságért és függetlenségért harcoló vietnamiak mindegyikét kommunistának tekinti és mindannyiukat ki akarja irtani és eme legbensőbb óhaja kivitelezésében “nagy örömöt” talál. Sajnálatos azonban Hollingsworth tábornok részére, hogy mindeddig nem érvényesíthette legbensőbb óhaját. E tömegmészárlási hajlamnak a tábornok úr április 14.-én adott hangot An Loc tartományi fővárosban. Azóta még mindig ott van, nem mehetett északra, nem könyvelhetett el győzelmet a “kommunisták” fölött, nem sikerült legyilkolnia a kommunistákat. . . . sőt a Thieu kormány csapatai még ma is a szabadságharcosok vasgyürújében vannak és e sorok írásakor kérdéses, hogy a saigoni seregek, vagy a hazafias front csapatai uralják-e An Loc városát?? Hollingsworth tábornok fent idézett kijelentéséből azonban egy holtbiztos következtetés vonható le: olyan hadsereg, melynek élén ilyen szellemmel áthatott vezetők állnak. . . . képtelen egy háborút megnyerni. A történelem időről időre bebizonyította: a háborút nem szükségszerűen az a hadsereg viszi győzelemre, mely legjobban van fölfegyverezve. Hitler hadseregének több páncélkocsi, hadi repülőgép és egyéb hadfelszerelés állt rendelkezésére, mint ellenfelének, de a fasiszta hadsereggel olyan nemes emberi eszmékkel átitatott hadsereg állt szemben, melynek erkölcsi gerince sokkal kitartóbbnak bizonyult, mint a korrupt, embertelen, fajgyűlölő Hitler hordáé. Szinte hihetetlen, hogy az az ország, amely a földkerekség legnagyobb demokráciájának vallja magát, megtűr hadseregében olyan vezető személyeket, mint Hollingsworth tábornok úr. L. I. (§)@®(§)(§)(§)(§)(§)(§)®(G)(©)(©)(g)(§)(g)(g)®(g)(§) ISMÉT OROSZ FILMEK NEW YORKBAN Artkino Pictures, Inc. jelenti, hogy a new yorki Regency Theatre (Broadway és 68. St.) teljesen új programot nyújt május 18-tól kezdve a new- yorki közönség részére. Különlegesen magas színvonalú orosz filmeket fognak bemutatni. Az első Andrei Mikhalkov — Konchalovsky filmje. Anton Csehov “Ványa Bácsi”- ja, Innokenty Smoktunovsky és Sergei Bondarchuk, hires filmszínészekkel. Bondarchuk a hires “Háború és Béke” c. filmben szerepelt itt utoljára. GONDOLATOK A BARTÓK KÓRUS NEW YORKI SZEREPLÉSÉRŐL “Mirabile Mysterium”, jelezte a műsor a program első számát. Magyarul: Csodálatos Rejtély, Jacobus Gallus német zeneszerző müve, akit itt Amerikában inkább, mint Handl Jakabot ismernek. Jakab bátyánk az év minden napjára irt egy-egy ihletett,, mélységes érzelmektől áthatott zsolozsmát. Akár tudta, akár nem, a “Mirabile Mysterium”-ot nekünk irta, amerikai magyaroknak. Persze, amikor ezt a “Csodálatos Rejtély”-t irta, nem volt még magyar Amerikában. Nem volt akkor még angol sem, holland sem, német sem Manhattan szigetén. A tenger bősz hullámai vadon, őserdőktől szegélyezett partokat mostak, ahol még az indiánok is csak időnként mutatkoztak. De Jakab bátyánk megálmodta, hogy valamikor egy civilizáció lesz varázsolva Manhattan szigetére és azon túlra, hogy e civilizáció örvényébe elárvult, hazájuktól messze taszított magyarok fognak jönni, akik szeretik a dalt, a vidámat, de még inkább a szomorút. A dalt, amely hazájukra, gyermekkorukra, ifjúságukra, ifjúságuk misztériumára emlékezteti okét. És irt számukra egy dalt, abban a meggyőződésben, hogy ezt a dalt valamikor egy szép tavaszi napon, 39 szépséges, fiatal magyar fiú és leány fogja ezeknek a magyaroknak a Washington Irving High School nagytermében elénekelni. Hát igy történt. Máskép nem is történhetett, hogy ez a szépséges, édes csoda megtörtént a múlt szombat délutánján. Azt persze csupán szerencsés csillagzatunknak tudhatjuk be, hogy Gallus szerzeménye mellett a Bartók Kórus a párját ritkító zenei élmények egész sorozatával ajándékozott meg ben- nühket. A zenei impressziók olyan skálájával, amely magában foglalta a reményt /“Hozsanna Dávid fiának”/, a háború borzalmaira és agóniájára való emlékeze'st (Shostakovich: Elhalt az ágyuk szava), a vidámságot (Debussy: Saltimbanques) és végül a magyar népdal egész csodálatos világát (Bartók, Kodály, Balázs és Bárdos dalok). A NY Times zenekritikusa, Raymond Ericson nem magyar, de azért ö is megérezte, hogy amikor ez a kórus énekel, akkor többről, mint zenéről van szó. “Varázslatosának nevezte éneklésük hatását. Köszönjük nektek, Bartók Kórus a feledhetetlen délutánt. Köszönjük, Dr. Baross Gábor, a vezénylést; köszönjük Dr. Molnár József a szervezést e’s végül köszönet a Magyar Társaskörnek, amely szinte csodával határos módon tette mindezt lehetővé. Deák Zoltán Több, mint háromszázan élvezték a Bartók Kórus nivós előadását szombaton, április 29-én a Washington Irving High School nagytermében. A koncertről lapunk következő számában írunk részletes jelentést. KÖZLEMÉNY Értesítjük olvasóinkat, hogy a Magyar Társaskör szervezésében és kezelésében a Magyar Szó Kiadó- hivatala épületében (130 East, 16th Street IIL emelet) többszáz kötetes könyvtárat nyitottunk, amely Május 1-től kezdve, hetenként két napon át, az olvasni vágyó közönség szolgálatára all. Könyvtárunkban megtalálhatók a régi és az új magyar irodalmi alkotások, valamint a külföldi irodalom remekműveinek műfordításai. Lapunk hasábjain bemutatunk egy-egy könyvuj- donságot, — kivonatos ismertetéssel, — s reméljük azt, hogy mindenki megtalálja az ízlésének és igényeinek megfelelő jellegű és teijedelmű olvasnivalót. 1972 Nemzetközi Könyvév. Szeretnénk) ha könyvtárunk igénybevételével olvasóink is hozzájárulnának a könyvév jelszavának sikerre viteléhez: “Könyvet mindenki kezébe!” Bennünket is ez a cél vezetett könyvtárunk megszervezésében. Keressék fel könyvtárunkat, barátaikkal, ismerőseikkel. NYITVATARTÁSI IDŐ: Szerda: 12 - 2 óráig. Péntek: du. 3 — 4 óráig. MAGYAR TÁRSASKÖR MEGHALT FENYŐ MIKSA A magyar irodalom második virágkorának utolsó munkása életének 95. évében Becsben meghalt; hamvait szeretett Budapestjére vitték. Fenyőt tehetsége, bölcsessége és kedves modora alkalmassá tette rá, hogy minden oldalon megbecsüljék. Fontos szerepe volt a magyar gyáripar fejlesztésében, szimpátiát élvezett a munkásmozgalom részéről, s a haladó magyar irodalom élvonalában harcolt, amikor e század elején Osvát Ernővel és Ignotus Hugóval megalapította a Nyugat folyóiratot (1903), mely maga köré gyűjtötte az irodalom legnagyobb tehetségeit, mint Ady, Babits, Móricz, Kosztolányi. Fenyő’ nem csupán értékes munkatársa volt a lapnak, hanem a legtöbbet tett a kiadáshoz szükséges pénz megszerze’sében;egyik legnagyobb érdeme volt Ady Endre nagyságának elismertetése. Számos könyvet és ezernyi cikket, tanulmányt irt az irodalomról, művészetről és politikáról. A háború után irt “Elsodort ország” könyve a szomorú magyar korszakról szól. Majd New Yorkba költözött, honnan szeretett Olaszországába utazgatott feleségevei, kinek érdeme, hogy majdnem élete végéig testi-szellemi frissességet élvezett; még nemrégiben amikor már alig látott, ragyogó stilusu cikkei jelentek meg. Megkapta Róma város nagydiját mint az Itáliáról legszebben irö külföldi és értékes beszámolót adott ki a Nyugat történetéről. 1971. októberben, amikor már nem birt járni, Budapestre vitték, hol öt mint a magyar irodalom nagy Öreg emberét ünnepelték s hol a Nyugat-ünnepélyen utolsó erejét összeszedve remek beszédet tartott. Alapjában konzervatív-liberális ember volt, de szimpátiával viseltetett a US magyar baloldali mozgalma iránt is. M. NEW YORK, N.Y. A New York Times kapta meg a Pulitzer dijat, a “Pentagon okmányok” közléséért. 'o"o"o"o Újítsa meg előfizetését!
