Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-20 / 16. szám

Thursday, April, 20. 1972

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGÁRIÁM V/ORD

1

A vietnámi háborút ellenző kanadaiak tüntetnek Nixon ellen

Uj politikai szelek fújnak

Nem enyhült a viszony

Kanada és USA között

Nixon elnök kanadai látogatása nem enyhítette a feszült viszonyt Kanada és az Egyesült Államok között, még pedig azért, mert az alapvető okok, melyek szítják a kanadai polgárokban az ellenszenvet,továbbra is megmaradtak;

1. / Amerikai bankárok, nagyvállalatok 35 milliárd dollárt fektettek be Kanada nemzetgazdaságába.

2. / Az autó, olaj- és gumi-ipar az amerikaiak kezében van.

3. / Rossz hatással van a kanadaiakra Connolly pénzügyminiszter magatartása, aki engedményeket kér Kanadától, hogy a kereskedelmi mérleget a USA j .ára billentse.

196V óta Kanada többet ad el USA-nek, mint air annyit az Egyesült Államoktól vásárol.

4. / A kanadaiak attól tartanak, hogy a társadal- r i forrongások, a fajok közti villongások átcsapnak a határon és megbontják az ország viszonylagosan csendes életformáját.

5. / A kanadaiak ügy vélik, hogy az amerikai kormánykörök nem ismerik a szomszéd ország lakóit és nem sokat tőrödnek azok jólétével.

Egyetlen “eredménye” Nixon kanadai látogatásának egy közös nyilatkozat aláírása, mely a Nagy Tavak vizének megtisztítását irányozza elő.

Barnett J. Danson képviselő, Trudeau parlamenti titkára mondja: “Minket nagyon, de nagyon aggaszt az Egyesült Államok minden lépése, mert félünk, hogy milyen hatással lesz az ránk?”

A kanadaiak még nem felejtették el, hogy a közelmúltban az amerikai kormány önkényesen 10 százalékos pótvámot vetett ki a behozott árukra és ezzel igyekezett egyensúlyba hozni nemzetközi fizetési mérlegét.

Connolly pénzügyminiszter kihangsúlyozta, hogy meg akarja változtatni a jelen helyzetet. Kanada ugyanis egy milliárd dollárral több árút ad el az

E. A.-nak, mint amennyit vásárol a USA-tól.

Amikor Trudeau miniszterelnök Washingtonban volt tavaly decemberben, kihangsúlyozta, hogy e kereskedelmi többletre szüksége van Kanadának, hogy képes legyen az amerikai befektetések utáni kamatot fizetni.

Connolly pénzügyminiszter “követeli”, hogy Kanada több fegyvert vásároljon és engedélyezze a kanadai turistáknak a vámmentességet az amerikai áruk után. Jelenleg kanadaiak csak 25 dollár értékű árut vihetnek be vámmentesen.

Már hónapok óta folynak a tárgyalások a két ország megbízottai között, de eddig nincs eredmény.

A kanadai parlament egy bizottsága javasolja, hogy a külföldiek által kontrollált üzemek részvényeinek 51 százaléka a kanadaiak kezében legyen.

Nemzeti erők, minden téren korlátozni akarják az amerikai befolyást.

Robin Mathews, az Ottawa-i Carlton Egyetem tanára javasolja: Ne fogadjanak fel amerikai professzorokat. Az egyetem tanulói követelik, hogy kanadai vonatkozású tantárgyakat tanítsanak.

Érdemes kihangsúlyozni, hogy Trudeau miniszterelnök elutasítja az amerikaiak felbecsülését a nemzetgazdaságra vonatkozóan, mely azt veszi figyelembe, hogy egy ország mennyi árut termel és mennyi szolgalatot ad. Javasolja, hogy a nemzet- ga/,uasagot aszerint becsüljek fel, hogy az milyen előnyt nyújt a társadalom tagjai részére.

Trudeau 50 %-kal csökkentette NATO-seregét, 5000-re, diplomáciai kapcsolatot tart fenn Kubával es a Kínai Népköztársasággal.

Kétségtelen, hogy az Egyesült Államokban új politikai szelek fújnak. Ezt az az egyre szélesebb körökben tért hóditó tudat okozza, hogy néhány egyén és szervezet kezében nagy hatalom összpontosul és a legtöbb egyén és szervezet kezében semmi hatalom nincs. Ezt az egyenlőtlenséget kell politikai eszközökkel elsősorban helyrebillenteni.

. , # i

Az uj népmozgalom és követői úgy vélik, hogy a helyzet orvoslására akkor kerül majd sor, ha elegen fogják felismerni, hogy a nép érdekét sérti, ha a hatalom kevés egyén, vagy szövetségi kormány kezében összpontosul.

Az új népmozgalom hívei rámutatnak arra, hogy

1. / a lakosság egy százalékának kezében van a nemzeti vagyon 40 százaléka;

2. / a felnőttek 1.6 százaléka kezében van a nagy- vállalatok részvényeinek 82.4 százaléka;

3. / a hatalmas acél, autó, hírszolgálati vállalatok vezetői döntenek milliók életére kiható kérdésekben;

4. / a kormányközegek, akár csak a nagyvállalatok vezetői hoznak döntéseket a nép érdeke ellen.

A jelenlegi politikai rendszer védelmébe veszi, támogatja a vagyon és hatalom képviselőit.

A. ) A jelenlegi adótörvény lehetővé teszi, hogy a Texaco olajvállalat 1970-ben 1.1 milliárd dolláros jövedelme után 6.4 százalék adót fizessen. Egy dolgozó munkás kis keresetének több, mint 14 százalékát fizeti szövetségi adóra, több, mint kétszeresét annak, amit e hatalmas vállalat fizet.

B. ) A trösztellenes törvényt nem érvényesítik az ország leghatalmasabb vállalataival szemben. /Lásd

I.T.T./

C. ) A szövetségi és állami kormányközegek (Interstate Commerce Commission, Public Utility Commission, stb.), a bankok, a biztositási vállalatok érdekeit szolgálják a polgárok millióinak érdekével szemben.

Tragikus az, hogy minden előnyt a nagy vállalatok kapnak a lakosság rovására.

A legnagyobb tragédia azonban az, hogy a nincstelenek, a milliók, akik szenvednek ebben a helyzetben, nem tudtak egységesen fellépni saját érdekük védelmében.

Mennyi piketvonalat láttunk, ahol a fekete és portorikói munkások követelték, hogy munkát adjanak részükre.

Sajnálatos, hogy az ország munkásmozgalma mindeddig nem dolgozott ki programot, mely egyesítené a dolgozó milliókat és követelné a munkanélküliek munkába állítását, egyenlő jogokat a nemzeti és faji kisebbségeknek, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt.

A tragédia az, hogy az ország munkásmozgalma a nemzet többi haladó elemeivel egyesülve nem dolgozott ki átfogó programot, mely megoldást nyújtana a 80 millió dolgozó problémáira; nem fejlesztett ki népmozgalmat, mely követelné a nép sérelmeinek orvoslását.

FENNÁLL AZ A VESZÉLY IS, HOGY A DEMAGÓG GEORGE WALLACE NAK SIKERÜL MEGGYŐZNI AZ ELÉGEDETLENEK EGY RÉSZÉT, AKIK KÖVETIK FAJGYŰLÖLŐ POLITIKÁJÁT.

Wallace nagyon ügyesen kihasználja azt az elégedetlenséget, amelyet a sorozatos botrányok a lakosság millióiból kiváltottak. Egyik feladatunk tehát, hogy felvilágosítsuk Wallace követőit a való helyzetről, hogy tisztán lássák, milyen hamis próféta ö. Wallace demagóg mozgalmát olyan népmozgalommal lehet csak ellensúlyozni, mely magában foglalja a fehérek és feketék nagy többségét. E mozgalom követelje, hogy

1. / mindenki részesüljön díjmentes orvosi, kórházi ellátásban és orvosságban;

2. / szüntessék be az adókibúvókat, mely egyedül 65 milliárd dollár többlet-jövedelmet jelentene a kormány részére, amit lakások, iskolák, kórházak építésére fordítanának;

3. / helyezzenek munkás képviselőket a nagy vállalatok igazgatóságába.

Korunk nagy megmozdulásai — a polgárjogokért, az erkölcstelen vietnámi háború ellen, a nők egyenjogúságáért — először megváltoztatták az emberek gondolkozását, majd új törvények beiktatására vezettek és változásokat hoztak létre az emberek szokásaiban.

Az új, igazi népmozgalom akkor valósulhat meg, ha az emberek nagy része felismeri, hogy az a döntő, kinek a kezében van a gazdasági és politikai hatalom.

*

Szerkesztő’ megjegyzése: A fent leirt program a “Populist Manifesto” c. könyv írójának, Jack Newfieldnek és Jeff Greenfield-nek az elgondolása, melyre érdemesnek t. rtottuk olvasóink figyelmét felhívni.