Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-13 / 15. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SIÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, April, 13. 1972 Jogaikért harcolnak az amerikai indiánok Az elnyomott kisebbségek között az országban az indiánok vannak a legkisebb számban és olyan szétszórtan élnek, hogy mindössze néhány nyugati államban képesek valamennyi politikai nyomást gyakorolni. Az amerikai öslakók leszármazottai, számban megfogyatkozva, a legnagyobb kisemmizettség- ben és siralmas nyomorban élnek. De közöttük több mint 300-an otthagyták a rezervációt és a városok legnyomoriiságosabb vidékein találtak új otthont maguknak. A városi indiánok fiataljai az utóbbi időkben militáns harcokkal próbálnak népük számára egyenlő jogokat, elismerést és jobb életkörülményeket kivivni. Bátor fellépésükkel már valamennyi eredményt elértek és ez az egész indián lakosságot reménnyel tölti el. A fiatal indiánok szervezkednek, hogy emberibb lakásokat szerezzenek és véget vessenek a munkában és iskoláztatásban velük szemben gyakorolt megkülönböztetésnek. Egyre gyakrabban azzal hívják fel a figyelmet elnyomottságukra, hogy megszállnak elhagyott kormányépületeket és ezeken a helyeken hosszabb időre berendezkednek. Az ilyen megmozdulások nemcsak a városi, de még a rezer- vációkban élő indiánokat is fellelkesitik. A városokban élő indiánok között a legtöbben Los Angelesben, Chicagóban, Minneapolisban, Milwaukeeben, Phoenixben, Albuquerqueben, Tulsában, Oklahoma Cityben, Seattleben és New Yorkban laknak, de sehol sem tesznek ki többet a lakosság 3 százalékánál. Sokat vándorolnak egyik városból a másikba, vagy a rezervációkba és vissza, igy a népszám-- lálás nem nyújt megbízható adatokat számukról. Súlyos problémájuk egyre jobban felkelti a figyelmet, úgy hogy még Nixon elnök is elismerte 1970- ben a kongresszushoz küldött üzenetében, hogy a városi indiánok nem részesülhetnek ingyenes egészségügyi és oktatási szolgálatokban, mint a rezervá- ción élók. Ezért az elnök hét városi indián központ részére szövetségi segítséget Ígért. Az indiánok küzdelmének eredményeképp tavaly indián fiatal aktivistákat helyeztek el a Bureau of Indian Affairs washingtoni irodájában. Ennek a hivatalnak a tevékenysége csakis a rezerváción élő indiánokra vonatkozik, de az indián aktivisták hivatalba helyezése megtette hatását a városi indiánokra is. Egyre öntudatosabb megmozdulásokban fejezik ki ellenállásukat a diszkriminációval szemben. Milwaukeeban például, ahol a 3300 főnyi indián lakosság az összlakosságnak mindössze 1 százalékát teszi ki, az American-lndian Movement tagjai megszállták a Partörségnek egyik elhagyott laktanyáját a Michigan-tó partján és múlt év augusztusa óta még most is megszállva tartják. Jogosnak minősítik ezt a megszállást, egy régi szerződésre hivatkozva, amely szerint az elhagyott szövetségi ingatlanok az indiánok tulajdonává válnak. A szövetségi hatóságok meg sem kísérelték, hogy kilakoltassák az indiánokat, akik a régi laktanyában iskolát, a mellette lévő épületben alkoholista elvonó intézetet állítottak fel. Ezután minden eddigi szokástól eltérő en, a Bureau of Indian Affairs magának kérelmezte az ingatlan tulajdonjogát és ott indiánok számára különböző szolgálatokat létesitett. Egyik pedagógusát is kiküldte, hogy a rögtönzött indián iskolának segítséget nyújtson. Az emeleti szobákat osztályoknak rendezték be és kulturális aktivitásokat is létesítettek. Az óvódás kortól kezdve a középiskolás korig a gyermekek zajos hada tölti most meg az épületet, a konyhában pedig jóizü indián kukorica süteményt készítenek számukra. Használt iskolakönyvek allnak garmadában, amelyeket először indián oktatok vizsgálnak felül és kicenzuráznak belőlük minden olyan tételt, ami a “vad indiánok kegyetlenségéire vonatkozik. Ma már elfogadott ténynek tekintik, hogy a telepesek és az indiánok között vívott harcokban a vérontást mindig a fehér telepesek kezdeményeztek, vagy provokálták ki. Kezdetben az indiánok békés és barátságos néptörzseket alkottak, melyek szívesebben kötöttek békét, mint harcoltak. Az iskola vezetője mondotta, hogy minden hagyományos tantárgyat tanítanak — de indián szemszögből nézve. “Ez a megoldás az indiánok tanítására,” mondotta, “indiánok által vezetett iskola indiánoknak. Azt akarjuk, hogy büszkék legyenek származásukra.” A San Francisco öbölben indiánok 19 hónapig tartották megszállva a kiürített Alcatraz börtönt és csak erőszakkal lehetett őket onnan eltávolítani. Minneapolisban, egy elhagyott tengerészeti repülő állomásról is erőszakkal lakoltatták ki az indiánokat és Chicagóban, többszöri kísérlet után még mindig nem adták föl a reményt a Chicago Indian Village nevezetű szervezet tagjai, hogy az Argonne National Laboratory elhagyott épületeit elfoglalhassák. Minneapolis az indián szervezkedés központja. A város nyomorvidékén több mint 8000 indián lakik, legtöbben a Sioux és Chippewa törzsek tagjai. Az országban a legrosszabb körülmények között élnek és a munkanélküliség soraikban 60 százalékot ér el. Véget vetni ezeknek a körülményeknek és egyenrangú, tisztességes életet biztosítani az indián lakosságnak, a megindult szervezkedés célja. Mint Dennis Banks, az országos indián mozgalom vezetője mondotta: “Lesz még sok elkeseredés és harag. Eljön majd az idő, hogy az indiánok tettlegességhez folyamodnak. Egy szép nap az amerikaiak majd ráébrednek arra, hogy túlsók pénzt költenek és túlsók időt pazarolnak Vietnámra, az ország szégyenére és hogy nagyon sok probléma vár itthon elintézésre.” HAWAII Vágó Klára SÜLLYED A Csendes-óceán különböző pontjain hosszú é- vek óta végzett tengerszintmagassági mérések alapján megállapították, hogy a Hawaii-szigetcsoport két keleti aktív vulkánokkal rendelkező tagja, Hawaii és Maui-sziget lassan süllyed. A süllyedés annál nagyobb méretű, minél közelebb vagyunk Hawaiiszigetének középső részéhez, ahol a napjainkban is működőképes Mauna Loa és Kilauea tűzhányók vannak. Az ugyanezen a szigeten lévő Hilo városában a süllyedés 4,8 milliméter, Mau szigeten 1,7 milliméter évenként. Oahu-szigete — úgy látszik — nyugalomban van. A jelenlegi felfogás szerint a süllyedés a földkéreg behajlására vezethető vissza. Ez a behajlás 400 kilométer átmérőjű területet érint, amelynek a középpontja egybeesik a Mauna Loa Kilauea vulkáni csoporttal. Megjegyezendő, hogy Hawaii tenger alatti talapzatának átmérője éppen ugyanakkora vagyis 400 kilométer. Feltehető, hogy az észlelt süly- lyedést — legalábbis részben — az említett vulkánok tevékenysége miatt, a felszínre kerülő magmatíkus anyagok súlya okozza. A süllyedés előidézésében azonban valoszinüleg még más is szerepet játszik. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllic: I SOBEL OVERSEAS CORP. | E Ili|f A FAÜAVIlÄIfCrA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = = I ft A A 8 UUUf IluAOCU - TELEFON: (212) 535-6490 _ 1 UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | , SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS = = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = * = IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába 2 =ÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!llllllllllllllllllllllll|||||||||||||||||tlllllÍf ,
