Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-13 / 2. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Jan. 13, 1972 Mt 7ökTéNtt(*z Óhajban-....................................................................... - - -------------------------------------------------------------------------------------—“ FODOR ERNA: Fogyasztási szövetkezetek vii. kongresszusa Budapesten Az Altalanos Fogyasztási-és Értékesítő Szövetkezetek, a Takarékszövetkezetek és a Lakásszövetkezetek több mint 2 millió tagot képviselő 700 küldött részvételével 1971. december 14-16 között tartották meg a Fogyasztási Szövetkezetek VII. Kongresszusát. Ugyancsak az idén ünnepelték negyedszázados jubileumukat. Voltaképpen nem ez volt az első szövetkezési mozgalom Magyarországon. Már a XIX. században — 1863-ban — is felbukkantak első formái. Majd alakult egy Gazda Szövetség 1905-ben, 1904-ben életre kelt a Budapesti Munkásság Általános Fogyasztási Szövetkezete, az ÁFOSZ , de ennek tevékenységét gazdasági és politikai nyomással össze- roppantja a Horthy-rendszer. A szövetkezeti eszme teljes kibontakozása is csak a felszabadulással érkezhetett a magyar gazdasági életbe. Már a debreceni kormány elrendelte az első földmüvesszövetkezetek alakítását, hogy a földreform következtében létrejövő új gazdák ne legyenek védtelenek a beszerzés és értékesítés terén. A fogyasztási szövetkezetek külön utón fejlődtek ki a termelőszövetkezetektől. Az egységes szövetkezeti törvény parlamenti tárgyalásakor mondta el Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, hogy a Fogyasztó- és Értékesítő Szövetkezetek az ország kiskereskedelmi és vendéglátó- ipari forgalmának egyharmadát, illetve a falvak jórészében 100 %-át bonyolítják le. Az AFESZ-ek gazdasági tevékenysége az 1967-ben megtartott VI. Kongresszus óta 60 %-kal emelkedett. Idei összbevételük várhatóan eléri az 55 milliárd forintot. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK ÁGAZATAI A szövetkezetek működési területén végbement kedvező változások: a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának eredményessége a parasztság és a munkásság közti jövedelemkülönbségek megszűnése; a vidéki iparosítás eredményeként végbement stukturális átrétegezödés és családi jövedelem - változás az életszinvonal és korszerű igények fejlődése — kedvező körülményeket teremtett a szövetkezetek fejlődéséhez. A szövetkezetek tevékenységi köre kiszélesedett. Legjelentősebb águk az ellátási tevékenykedés. Kiskereskedelmi és vendéglátőipari forgalmuk 1971ben 47,9 milliárd forintot tett ki, s 58 %-kal haladta meg az 1967 évi forgalmat. Erőteljesen növekedett a feldolgozott élelmiszer és élvezeti cikkek forgalma. Az elmúlt négy év alatt rendkívül gyorsan bővítették ruházati választékukat, a divatos cikkek elterjedtek és a vidéki öltözködés színvonala megközelítette a városit. Legjelentősebb volt az emelkedés a vidéki lakosság háztartási és lakáskultúrájának színvonalában. A vidéki lakások korszerűsítése és a lakás építés gyors fejlődése mennyiségi követelmények mellett új épületanyagok, szerelvényárúk értékesítésének bevezetését is megkövetelte a szövetkezetektől. Az éttermek, kisvendéglők, cukrászdák, eszpresszók, falatozók számának növekedése és ezzel összefüggésben az ételforgalom a szövetkezeti vendéglátó ipar legdinamikusabban fejlődő eleme lett. Ezek 1967-ben 36,2 százalékát adták a szövetkezeti vendéglátóipar forgalmának, mig 1971-ben 52 százalékát. Növekedett a szövetkezeti vendéglátás szerepe az idegenforgalomban is. AZ ARÚBESZERZÉSI TEVÉKENYSÉGÜK FEJLŐDÉSE Az Általános Fogyasztási- és Értékesítő Szövetkezetek eredményes ellátó tevékenységének különösen fontos feltétele volt a beszerző tevékenység fejlesztése. A szövetkezetek szélesítették szállítóik körét és erősítették piaci pozíciójukat, amihez nagymértékben hozzájárult az árúházak, élelmiszerüzletek és nagy szaküzletek -széles hálózatainak kiépítése. Kapcsolatokat építettek közvetlenül is a termelőkkel piaci helyzetük erősítésére, megyei beszerző társulatokat hoztak létre. Alig egy évi működés alatt, mintegy 1.5 milliárd forint árúalapot biztosítottak a szövetkezetek számára. Árucsere forgalmat indítottak valamennyi szomszédos állammal is. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek jelentős tevékenysége tagjainak, (közel 1 millió) házkörüli kisgazdaságában részben segítséget nyújtani szükséges bevásárlásaikban (magvak, tenyészállatok, stb. ),másrészt pedig termékeik felvásárlásában és értékesítésében. Negyven keltető állomásuk elláthatja tagjaikat napos-állatokkal (302 gépegységük van) 1250 elárusító helyen mérik az ipari takarmányt, ma már sok helyen házhoz is szállítják. A szövetkezetek értékesítik a hizott-és sovány baromfit, a tojást, tollat, nyersbőröket, de ipari feldolgozó helyeket is létesítettek. Segitik az ország exportját a méhészet, a gyógynövények terén , valamint a zöldség és gyümölcs forgalom növekedésével. Az ipari termelés és szolgáltatási tevékenység 1971-ben mintegy 3 milliárd forintot jövedelmezett, különösen a sütő- és húsipar terén fejlődtek lendületesen. A TAKARÉKSZÖVETKEZETEK Az eredményes gazdaságpolitika következményeként folytonosan emelkedik a lakosság életszinvona- la, ezáltal lehetővé vált a takarékossági mozgalom hatékonyabb kibontakozása és elterjedése. A társadalmi igény nyilvánult meg a termelőszövetkezetek rendszeres és bővülő pénzügyi szolgáltatásai iránt, a tagság és a lakosság részéről. A takarékszövetkezetek betétállománya 1971. junius 30-án, 4.200 millió forint volt, amely az ország teljes betétállományának mintegy 10 %-a. E takarékszövetkezetek a tagság minden indokolt igényeit minden kölcsönfajtában kielégítették. A takarékszövetkezeti hálózat oly gyors ütemben fejlődött, hogy jelenleg 387 takarékszövetkezet, ugyanannyi központi üzletházban 451 kirendeltségben, 267 betétgyűjtő pénztárban összesen 1.105 szolgáltató egységben áll tagjai rendelkezésére. LAKÁSSZÖVETKEZETEK Ezek nagyobb számban 1959-től kezdték meg működésüket. A lakásépítő mozgalom az ország egyik legnagyobb társadalmi célja. (A IV. ötéves terv célja 400.000 lakás megépítése.) A lakásfenntartó szövetkezetek száma 1971-ben 500 volt. Lakásvagyonuk értéke 14 milliárd forint, lakásaik javítási, karbantartási és felújítási feladatait maguk látják el. Építkezéseikben hatalmas segítséget kaptak az államtól. Tervük, hogy az ötéves tervben 30.000 lakást építsenek az országban az eddigiek mellé. Emellett üdülőket és garázsokat is építenek. A szövetkezeti dolgozók munkafeltételei is egyre javulnak. Az utóbbi négy évben mintegy 340 millió forintot fordítottak erre a célra. Megjegyzendő, hogy dolgozóik 60 %-a nő. A SZŐ VOSZ VII. Kongresszusára, Angliából, Svédországból, Olaszországból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Norvégiából, Dániából, és a szocialista országokból is jöttek küldöttek és felszólaltak a kongresszuson. A kongresszuson részt vett és felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A kongresszus valamennyi küldötte részt vett az egyes bizottságok munkájában, amelyeken az ágazati választmányok tagjait is megválasztották. Az új Országos Szövetkezeti Tanács 99 tagját a megyékben választották meg, további 34 tagot pedig a Kongresszuson. 15 tagú elnökségét és 9 tagú ellenőrző- és felügyelő bizottságot választottak, {valamint országos nöbizottságot, és első ízben országos tanács ifjúsági bizottságot is. Az Országos Fogyasztási Szövetkezeti Tanács elnökéül ismét Molnár Frigyest választották meg. A fogyasztási szövetkezetek kongresszusa alkalmából 251 szövetkezeti dolgozó részesült kitüntetésben, 90 tag pedig az ágazati minisztériumok kitüntetését kapta. Befejezésül a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának Elnöksége a Duna Intercontinental Szálló nagytermében fogadást adott a küldöttek és a külföldi vendégek tiszteletére,. t Épülő forgalmi csomópont Jo ütemben halad Budapesten a Déli pályaudvar építkezése a Vérmezőnél. Megkezdték az uj utascsarnok épületének alapozását, amely három és félszer nagyobb lesz az eredetinél. Teljesen elkészült a mintegy 100 négyzetméteres fogadócsamok szerkezete, ahová mozgólépcsőn érkeznek majd az utasok a földalatti vasút végállomásától.
