Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-16 / 11. szám
Thursday, March, 16. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Hova lett a közerkölcs ! Berzsenyi Daniel nagynevűi költőnk “ A Magyarokhoz” c. 1810-ben irt költeményében igy szól: “így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvesz Róma ledül, s rabigába görbéd.” Mi köze van ennek ma Amerikához? Kezdjük a dolgot az elején! Lapunk elózó számában már hirt adtunk Richard G. Kleindienst igazságügyminiszteri kinevezésével kapcsolatos történetekről .Az azóta j kiderült körülmények indokolttá teszik, hogy ismét foglalkozzunk a dologgal, bar az ügy még mindig nincs lezárva. Ha a további fejlemények azt érdemessé teszik, még kitérünk majd ra. John M. Mitchell igazságügyminiszter néhány héttel ezelőtt lemondott hivataláról, hogy átvegye Nixon elnök választási kampányának vezetését. Helyébe Nixon Richard G. Kleindienst-et, Mitchell volt helyettesét nevezte ki. Ezt a kinevezést a Szenátusnak jóvá kell hagynia es igy a Szenátus kihallgatásokat tart ez ügyben. Ennek során Jack Anderson, a közismert újságíró' országszerte közölt rovatában azt állította, hogy Kleindienst közbenjárt abban, hogy az Igazságügyminisztérium ejtse el három antitröszt perét az I.T.T. (International Telephone & Telegraph Co.) ellen és hogy ugyanaz idötájt az I.T.T. $ 400.000-t adományozott a Republikánus Párt San Diego-i konvenciója költségeire. Természetesen Kleindienst tagadta a vádakat, de elismerte, hogy ő indította meg a tárgyalásokat az I.T.T. - vei. Minél jobban igyekeztek a dolgot kimagyarázni, annal nagyobb hullámokat vert fel az ügy. Előtérbe került egy bizonyos Mrs. Dita D. Beard úrhölgy, hivatásos kijáró az I.T.T. szolgálatában, aki Jack Anderson birtokában levő levelében említést tett a $400.000-ról az üggyel kapcsolatban és ebben megnevezte John N. Mitchellt is. Azt is mondta Mrs. Beard Jack Anderson egy munkatársának, hogy John N. Mitchell Nixon utasítását közölte: “El a kezekkel az I.T.T.-tői.” Ezt később megváltoztatták arra, hogy Nixon azt kivánta, hogy “elfogadható kiegyezést” érjenek el az I.T.T. -vei. Amikor ez a dolog kirobbant, Mrs. Beard eltűnt, majd megkerült egy Denver-i szanatóriumban, ahol szívbaja miatt orvosi tilalommal nem lehetett vele érintkezni. De négy nap múlva már eleg jól volt ahhoz, mint ügyvédje, D.W. Fleming mondta egy sajtókonferencián, hogy “kidolgozzák” Mrs.Beard megtett nyilatkozatát. Egészen természetesen, hogy most mindenki mindent tagad, de Anderson kijelentette a szenátusi bizottság előtt, hogy Mitchell valótlanságot mond, ha azt mondja, hogy nincs tudomása arról a pénzügyi kötelezettségről, amit az I.T.T. vállalt az ezévi Republikánus Konvenció céljára. “Ez egyike lesz a legarrogánsabb hamis tanuságtételeknek, melyeket a Szenátus valaha hallott, ” mondta Anderson a bizottságnak. Mrs. Beard — miután a fentieket elmondta Brit Hume-nak, Anderson munkatársának egy interjú során — most nyilatkozatában tagad mindent, amit neki mondott. Érdemes megjegyezni, hogy Mitchell társa volt Nixonnak abban az ügyvédi irodában, melynek az I.T.T. egyik jelentős ügyfele. Nixon azt a Kleindienst-et nevezte ki igazságügyminiszternek, aki ezt a tárgyalást az I.T.T. és a kormány között megindította. CSODÁK-SOSE S1ÜNNEK MEG Vannak, akik nem hisznek csodákban, de sok eseményt, jelenséget,tüneményt csodaszámba vesznek. En is igy vagyok John C. Stennis, Mississippi demokrata szenátorral. Tudni kell ugyanis, hogy Stennis szenátor a szenátusi Armed Services Committee (Fegyveres Erők Bizottsága) elnöke,— az évek során at csukott szemmel aláirt és támogatott minden javaslatot, melyet a Pentagon benyújtott. Most azonban, amikor Melvin R. Laird hadügyminiszter benyújtotta az 1972-73-as hadügyi költségvetést, melyben 83 milliárd dollár előirányzását kérte a kongresszustól, Stennis szenátor imigyen nyilatkozott: “Megfontolóra vesszük ezúttal Laird miniszter javaslatát, olyannyira, mint soha ezelőtt.” A szenátusban tartott beszédében Stennis szenátor megjegyezte: “A kidolgozás alatt álló és megrendelt hadieszközök még a jelenlegi árak szerint is 100 milliárd dollárba kerülnek.” A szenátor rámutatott arra a szinte hihetetlen helyzetre, hogy mig az ipari gyártmányok ára 1961 és 1971 között 22 százalékkal emelkedett, addig a hadi felszerelések ára ugyanezen időszakban 300 százalékkal emelkedett. Laird hadügyminiszter által benyújtott hadi költségvetés még ennél is fantasztikusabb áremelkedést helyez kilátásba. Egy-egy hadifelszerelési egység (weapon system) nem kevesebb, mint egy milliárd dollárba kerül. A tervbe vett repülőgép hordozó anyahajó például egy milliárd dollárba kerül. Ehhez kell számítani a repülőgépek és kísérő hajók gyártási költségeit. Nem csak csoda, de a csodák csodája, hogy Stennis szenátor csatlakozott Barry Goldwater, ultra reakciós republikánus szenátor Arizonából, - aki azt javasolta, hogy a szenátus tanulmányozza mikent tervezik és gyártják a hadi felszereléseket a Szovjetunióban. “Tálán tudunk tőlük tanulni” — mondja Goldwater. Eddig ugyanis a Pentagon minden új hadifelszerelésből rendszerint csak egy mintát készített és ha ez nem vált be, akkor annak módosítására egyre több pénzt költöttek, ügy hogy az elfogadható felszerelés ára az eredeti ár sokszorosára emelkedett. Ez történt a C-5A jelzésű teherszállitó repülőgép gyártásánál (melyről lapunk már többször irt.) “Ha a Pentagon által kitervezett és megrendelt hadieszközök oly komplikáltak és oly költségesek, hogy képtelenek vagyunk azokból eleget rendelni és ezen felül minőségük oly alacsony fokú, hogy nem lehet azokban bízni és fenntartásuk nagyon költséges, akkor a nemzet érdekét sértjük, ha ilyen hadifelszereléseket tervezünk, ” — mondta Stennis szenátor. A hadi kiadások nagy százalékát a hadsereg fizetése emészti fel. Ez az összeg csak emelkedni fog, amint az önkéntesekből helyettesítik a besorozottakat. Ugyancsak emeli a hadi kiadásokat, hogy a hadsereg részére dolgozó üzemek a mérnökök százait tartják a fizetési listán, noha nincs részükre munka es nem dolgoznak fizetésükért; a vállalatok azonban nem bocsátják el a mérnököket, mert attól tartanak, hogy ha üj rendelést kapnak, képtelenek lesznek képzett mérnököket alkalmazni — és főleg azért nem bocsátják el a mérnökökét, mert a kormány fedezi fizetésüket. íme igy pazarolják el az adófizetők nehezen megkeresett pénzét! HOGYAN EMELKEDNEK A HADIFELSZERELÉSEK KÖLTSÉGEI Egyénként — millió dollárokban. Stratégiai bombázók: B — 29 (II. Világháború idején) $ 0.7 B —52 ( 1952 - 1961 ) $ 7.9 B—1 (Fejlesztés, kidolgozás alatt) $ 30.0 Vadasz gépek: P —47 (II. Világháború idejen) q ^ F —105 ( 1954 - 1963 ) 2.5 F—15 (Fejlesztés, kidolgozás alatt) jq qq Repülőgép hordozo anyahajo: Essex class (II. Világháború) 4 7 Enterprise ( 1961 ) ^ CVAN —70 ( Tervbe vett ) ^00 qq Tengeralattjárók: Konvencionális erőhajtásos (II. V. H.) 4.7 Atom (nukleáris) erőhajtásos ( 1968 ) 77.00 Atom hajtásos ( 1971 ) 175.00 L. I. Richard G. Kleindienst, (baloldalt) aki igazsagügyminiszteri kinevezésének jóváhagyását várja, a szenátusi kihallgatások ülésen, Felix G. Rohatyn-nal, az I.T.T. egyik igazgatójával, aki szintén szerepet játszott az ügyben. Jl
