Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-16 / 11. szám

Thursday, March, 16. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Hova lett a közerkölcs ! Berzsenyi Daniel nagynevűi költőnk “ A Magya­rokhoz” c. 1810-ben irt költeményében igy szól: “így minden ország támasza, talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvesz Róma ledül, s rabigába görbéd.” Mi köze van ennek ma Amerikához? Kezdjük a dolgot az elején! Lapunk elózó számában már hirt adtunk Richard G. Kleindienst igazságügyminiszte­ri kinevezésével kapcsolatos történetekről .Az azóta j kiderült körülmények indokolttá teszik, hogy ismét foglalkozzunk a dologgal, bar az ügy még mindig nincs lezárva. Ha a további fejlemények azt érde­messé teszik, még kitérünk majd ra. John M. Mitchell igazságügyminiszter néhány héttel ezelőtt lemondott hivataláról, hogy átvegye Nixon elnök választási kampányának vezetését. Helyébe Nixon Richard G. Kleindienst-et, Mitchell volt helyettesét nevezte ki. Ezt a kinevezést a Sze­nátusnak jóvá kell hagynia es igy a Szenátus kihall­gatásokat tart ez ügyben. Ennek során Jack Ander­son, a közismert újságíró' országszerte közölt ro­vatában azt állította, hogy Kleindienst közbenjárt abban, hogy az Igazságügyminisztérium ejtse el három antitröszt perét az I.T.T. (International Telephone & Telegraph Co.) ellen és hogy ugyanaz idötájt az I.T.T. $ 400.000-t adományozott a Republikánus Párt San Diego-i konvenciója költsé­geire. Természetesen Kleindienst tagadta a vádakat, de elismerte, hogy ő indította meg a tárgyalásokat az I.T.T. - vei. Minél jobban igyekeztek a dolgot kimagyarázni, annal nagyobb hullámokat vert fel az ügy. Előtérbe került egy bizonyos Mrs. Dita D. Beard úrhölgy, hivatásos kijáró az I.T.T. szolgálatában, aki Jack Anderson birtokában levő levelében említést tett a $400.000-ról az üggyel kapcsolatban és ebben meg­nevezte John N. Mitchellt is. Azt is mondta Mrs. Beard Jack Anderson egy munkatársának, hogy John N. Mitchell Nixon utasítását közölte: “El a kezekkel az I.T.T.-tői.” Ezt később megvál­toztatták arra, hogy Nixon azt kivánta, hogy “elfo­gadható kiegyezést” érjenek el az I.T.T. -vei. Amikor ez a dolog kirobbant, Mrs. Beard eltűnt, majd megkerült egy Denver-i szanatóriumban, ahol szívbaja miatt orvosi tilalommal nem lehetett vele érintkezni. De négy nap múlva már eleg jól volt ahhoz, mint ügyvédje, D.W. Fleming mondta egy sajtókonferencián, hogy “kidolgozzák” Mrs.Beard megtett nyilatkozatát. Egészen természetesen, hogy most mindenki min­dent tagad, de Anderson kijelentette a szenátusi bi­zottság előtt, hogy Mitchell valótlanságot mond, ha azt mondja, hogy nincs tudomása arról a pénzügyi kötelezettségről, amit az I.T.T. vállalt az ezévi Republikánus Konvenció céljára. “Ez egyike lesz a legarrogánsabb hamis tanuságtételeknek, melyeket a Szenátus valaha hallott, ” mondta Anderson a bi­zottságnak. Mrs. Beard — miután a fentieket el­mondta Brit Hume-nak, Anderson munkatársának egy interjú során — most nyilatkozatában tagad mindent, amit neki mondott. Érdemes megjegyezni, hogy Mitchell társa volt Nixonnak abban az ügyvédi irodában, melynek az I.T.T. egyik jelentős ügyfele. Nixon azt a Kleindienst-et nevezte ki igazságügy­miniszternek, aki ezt a tárgyalást az I.T.T. és a kor­mány között megindította. CSODÁK-SOSE S1ÜNNEK MEG Vannak, akik nem hisznek csodákban, de sok eseményt, jelenséget,tüneményt csodaszámba vesz­nek. En is igy vagyok John C. Stennis, Mississippi demokrata szenátorral. Tudni kell ugyanis, hogy Stennis szenátor a szenátusi Armed Services Committee (Fegyveres Erők Bizottsága) elnöke,— az évek során at csukott szemmel aláirt és támo­gatott minden javaslatot, melyet a Pentagon be­nyújtott. Most azonban, amikor Melvin R. Laird hadügy­miniszter benyújtotta az 1972-73-as hadügyi költ­ségvetést, melyben 83 milliárd dollár előirányzását kérte a kongresszustól, Stennis szenátor imigyen nyilatkozott: “Megfontolóra vesszük ezúttal Laird miniszter javaslatát, olyannyira, mint soha ezelőtt.” A szenátusban tartott beszédében Stennis szená­tor megjegyezte: “A kidolgozás alatt álló és megrendelt hadieszkö­zök még a jelenlegi árak szerint is 100 milliárd dollárba kerülnek.” A szenátor rámutatott arra a szinte hihetetlen helyzetre, hogy mig az ipari gyártmányok ára 1961 és 1971 között 22 százalékkal emelkedett, addig a hadi felszerelések ára ugyanezen időszakban 300 százalékkal emelkedett. Laird hadügyminiszter által benyújtott hadi költ­ségvetés még ennél is fantasztikusabb áremelkedést helyez kilátásba. Egy-egy hadifelszerelési egység (weapon system) nem kevesebb, mint egy milliárd dollárba kerül. A tervbe vett repülőgép hordozó anyahajó pél­dául egy milliárd dollárba kerül. Ehhez kell számíta­ni a repülőgépek és kísérő hajók gyártási költségeit. Nem csak csoda, de a csodák csodája, hogy Stennis szenátor csatlakozott Barry Goldwater, ultra reakciós republikánus szenátor Arizonából, - aki azt javasolta, hogy a szenátus tanulmányozza mikent tervezik és gyártják a hadi felszereléseket a Szovjetunióban. “Tálán tudunk tőlük tanulni” — mondja Goldwater. Eddig ugyanis a Pentagon minden új hadifelsze­relésből rendszerint csak egy mintát készített és ha ez nem vált be, akkor annak módosítására egyre több pénzt költöttek, ügy hogy az elfogadható felszere­lés ára az eredeti ár sokszorosára emelkedett. Ez történt a C-5A jelzésű teherszállitó repülőgép gyártásánál (melyről lapunk már többször irt.) “Ha a Pentagon által kitervezett és megrendelt hadieszközök oly komplikáltak és oly költségesek, hogy képtelenek vagyunk azokból eleget rendelni és ezen felül minőségük oly alacsony fokú, hogy nem lehet azokban bízni és fenntartásuk nagyon költséges, akkor a nemzet érdekét sértjük, ha ilyen hadifelszereléseket tervezünk, ” — mondta Stennis szenátor. A hadi kiadások nagy százalékát a hadsereg fize­tése emészti fel. Ez az összeg csak emelkedni fog, amint az önkéntesekből helyettesítik a besorozot­takat. Ugyancsak emeli a hadi kiadásokat, hogy a had­sereg részére dolgozó üzemek a mérnökök százait tartják a fizetési listán, noha nincs részükre munka es nem dolgoznak fizetésükért; a vállalatok azonban nem bocsátják el a mérnököket, mert attól tartanak, hogy ha üj rendelést kapnak, képtelenek lesznek képzett mérnököket alkalmazni — és főleg azért nem bocsátják el a mérnökökét, mert a kormány fedezi fizetésüket. íme igy pazarolják el az adófizetők nehezen megkeresett pénzét! HOGYAN EMELKEDNEK A HADIFELSZERELÉSEK KÖLTSÉGEI Egyénként — millió dollárokban. Stratégiai bombázók: B — 29 (II. Világháború idején) $ 0.7 B —52 ( 1952 - 1961 ) $ 7.9 B—1 (Fejlesztés, kidolgozás alatt) $ 30.0 Vadasz gépek: P —47 (II. Világháború idejen) q ^ F —105 ( 1954 - 1963 ) 2.5 F—15 (Fejlesztés, kidolgozás alatt) jq qq Repülőgép hordozo anyahajo: Essex class (II. Világháború) 4 7 Enterprise ( 1961 ) ^ CVAN —70 ( Tervbe vett ) ^00 qq Tengeralattjárók: Konvencionális erőhajtásos (II. V. H.) 4.7 Atom (nukleáris) erőhajtásos ( 1968 ) 77.00 Atom hajtásos ( 1971 ) 175.00 L. I. Richard G. Kleindienst, (baloldalt) aki igazsagügyminiszteri kinevezésének jóváhagyá­sát várja, a szenátusi ki­hallgatások ülésen, Felix G. Rohatyn-nal, az I.T.T. egyik igazgatójával, aki szintén szerepet játszott az ügyben. Jl

Next

/
Oldalképek
Tartalom