Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-02 / 9. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, March, 2. 1972 NAP "k NŐK TISZTELETÉRE Olyan napról írok, amely bár nemzetközi ünnep, de a naptárban semmi nyomát sem találjuk, mint ahogy a másik nemzetközi ünnepet, május l.-ét is teljesen véka alá rejtették az Egyesült Allamokban.- Május 1-én például az én naptáromon “Loyalty5 Day” van, amelyet az American Legion reakciós szervezet erőszakolt be ünnepnek. Szerintem 365 nap hűség nap létezik, mert azt hiszem, hogy hazájához minden polgár hű egész éven át. A Nemzetközi Nőnapról irok. Ez az az ünnep.me- lyet nagyon sok országban ünnepelnek a nők, de itt legtöbb nőtársunk még hirét sem hallotta. Pedig éppen úgy az Egyesült Államokban született, mint Május elseje. Olvasóink zöme ismeri történetét és most nem is arról irok. Arról beszéljünk inkább, hogy milyen a nők helyzete ma itt, mit várunk a jövőtől és mi a teendő, ami közelebb viszi a nőket az egyenlőséghez, a békében való jobb élethez. Legelőször is le kell szögezni, hogy a Nemzetközi Nőnap nem a nők felszabadulásának ünnepe, hanem csak EGY NAP a nők tiszteletére. Amikor majd a nők MINDENÜTT egyenjogúságban élnek a férfiakkal, amikor egyetértőén országuk épitésének érdekében dolgoznak, akkor Nőnapra már nem is lesz szükség. Ha nőkről van szó, akkor nemcsak az Egyesült Államokban élő nőkről kell beszélni, hanem a szocialista államokban, a többi európai államokban élő asszonyokról, Ázsia, Afrika és Közép- és Dél-Amerika gyarmati, fél-gyarmati és új-gyarmati helyzetben élő nőiről is. Tehát női felszabadulásról, egyenjogúságáról nem nagyon lehet imi. De lehet irni haladásról — még pedig sokat! A nők haladása elválaszthatatlan az emberiség haladásától. Az emberiség pedig halad. A második világháború befejezése óta csodálatos változások történtek. Legelőször: az azelőtti világ egyhatoda volt szocialista, azóta egyharmada választotta ezt az életformát. A szocialista országok alkotmánya teljes egyenjogúságot biztosit minden nő számára s ha még ez az alkotmányos jog nem érvényesült minden téren, a nőknek módjuk van annak kivivására. A gyarmati rabságból felszabadult országok legtöbbje szintén alkotmányba foglalta a női egyenjogúságot és azt láthatjuk például, hogy India, Ceylon olyan pozíciókba helyezett nőket, amilyen pozíciója az Egyesült Államokban még nem volt nőnek. Az elnyomott országokban a férfiak is elnyomottak, asszonyaik pedig még inkább azok. De harc van mindenütt, és tálán a nők erősebben harcolnak mint a férfiak. Mar sokan vetik le azt a fatyolt, amit vallásuk, tradíciójuk kényszeritett rajuk és azt a fátyolt is, amely elhomályosította látásukat helyzetük felismerésére. Fátyol nélkül, nyitott szemmel néznek és látnak. És mi van az Egyesült Államok nőivel? Vannak — jómódú — szabad nők, vannak dolgozó nők, akiknek csak kis hányada éri el ugyanazt a bért a munkájáért, amit a férfi munkás kap. Es itt vannak a fekete és más szinü munkásnők, akik háromszorosan is kizsákmányoltak. Először mint nők, másodszor mint munkások és harmadszor, mint fekete munkásnők. Az utóbbi években komoly harcok folynak a női jogokért és ebben már fekete nőtársaink is erősen résztvesznek. Főköveteléseik az abortusz törvénye- sitése és < gyermekgondozó központok létesítése. A szocialista országok női el sem tudják képzelni, hogy mindez itt harc tárgyát képezheti. Egy szégyenteljes háború sok nőt, anyát fiától, gyermekét az apjától, leányokat fivértől vagy kedvestől fosztott meg vagy nyomorékon kapják őket vissza. Sok olyan asszony van, akinek kedves fia, félje messze Ázsiában hadifogoly és Nixon elnök nem szándékozik végetvetni az öldöklésnek, még több halottat, nyomorékot és hadifoglyot dob oda. Es mi van az észak- és delvietnami, a laoszi és kambodiai asszonyokkal? Szegény asszonytársak, ők csak szenvednek és talán eszükbe sem jut a női szabadság kérdése: csak várják, hogy vége legyen a háborúnak — ne holnapután, ne holnap. . . de ma! Ez az év elnökválasztási év. Már elég pályázó van erre a nem lebecsülendő állásra, de jelenlegi elnökünk is szándékozik a Fehér Házban lakni még négy évig. A választási kampányt már jókor, még 1971-ben elkezdték és Nixon elnök minden működése is a választás sikerét tartja szem előtt. Már kaptunk és még többet is fogunk kapni az ígéretekből, es tőlünk — asszonyoktól is — függ, hogy éles szemmel és még élesebb logikával kihámozzuk, kinek lehet hinni, ki érdemli meg szavazatunkat. Egy nő, méghozzá fekete nő, Shirley Chisholm is beállt a versenyzők közé a demokrata párt keretében. Választás előtt állunk és merem hinni, hogy asszonytársaim közül nem igen akad, aki Nixonbol szeretne még másik négy évet. Minden jót, jó egészséget kívánunk női olvasóinknak a Nemzetközi Nőnap alkalmából és jó erőt a további küzdelmekhez. Gyarmaty Kató “Győzött a nép”, — mondotta Angela Davis, amint kilépett a Santa Clara megyei börtönből. “Szabadlábra helyezésem csupán a nép eltökélt harcának tudható be.” “Most, hogy visszanyertem szabadságomat, minden időmet és energiámat arra fordíthatom, hogy harcoljak a börtönökben szenvedő politikai foglyok szabadon bocsátásáért. ” Richard E. Amason birö elrendelte Angela Davis szabadlábra helyezését azzal a magyarázattal, hogy miután California Legfelsőbb Bírósága eltörölte a halálbüntetést és alkotmányellenesnek minősítette azt, igy azoktól, akiket halálbüntetéssel járó bűnnel vádolnak nem lehet megvonni az óvadék ellenében való szabadlábra helyezést. A 102,500 dollár óvadék 100,000 dollárját Rodger L. McAfee 33 éves földbirtokos szolgáltatta, aki felajánlotta 403 arce-s farmját, mint biztosítékot. A 2,500 dollárt készpénzben tette le a Davis Védelmi Bizottság. A 28 eves bölcsész tanárt, a Kommunista Párt aktiv tagját, rokonai, barátai, követői nagy lelkesedéssel fogadták, amikor elhagyta a börtönépületet. Sokan örömükben sírva fakadtak, ölelték, csókolták a faji megkülönböztetés ellen és a nép érdekében harcoló fiatal békeharcost. “Megnyertük az első ütközetet. Folytassuk most a harcot végső győzelemig”, — mondotta Miss Davis. JANE FONDA — akinek “A lovakat lelövik, ugye?” cimü világsikert aratott filmje nyerte el az “Arany Földgömb’’-dijat, amelyet a Hollywoodban dolgozó külföldi filmujságirók szavazata alapján osztanak ki minden esztendőben. Szabadlábra helyezték Anaela Davist
