Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of_March 2, 1H79. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXVI. No. 1. Thursday, Jan. 6. 1972. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. Newjork, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 AZ ISKOLÁK FENNTARTÁSA Kétségtelen, hogy az ország elemi, közép- és felső iskoláinak fenntartása, az oktatás magas színvonalra emelése, a szegény és gazdag negyedek iskoláinak oktatásában mutatkozó különbségek kiküszöbölése az ország egyik legégetőbb problémája. Jelenleg az iskolarendszer fenntartására szükséges pénzt az ingatlanokra kivetett adókból fedezik. Ez a rendszer igazságtalan két fő okból: 1. / az adóteher nagy része a kis magánházak tulajdonosaira, a munkás- és középosztálybeliekre hárul; 2. / a gazdag negyedekben jobbak az iskolák és az oktatás nívója magasabb, mint a szegény negyedekben. Ezt a helyzetet csak úgy lehet érdemlegesen megváltoztatni, ha a szövetségi kormány átveszi az oktatási költségek fedezését. Ez a felfogás a köztudatban van és ezt a véleményt támogatja az amerikai nép nagy többsége. Ez a magyarázata annak, hogy Elliot Richardson, a Nixon-kormány népjóléti és közoktatási minisztere kilátásba helyezte, hogy a szövetségi kormány eleget tesz a nép e kívánságának. Naivnak kell azonban lenni annak, aki Richardson e kijelentését komolyan veszi, mert a Nixon-kormány sok ígéretet tett már három év alatt, melyekből semmit sem valósított meg. Hogy csak egynéhányat soroljunk fel: 1. / Felépítjük a fekete kapitalizmust. 2. / Újjászervezzük a népjóléti törvényt. 3. / Befejezzük a háborút. Nem vagyunk naivak és nem hiszünk az üres Ígéretekben. Ha azt akarjuk, hogy a szövetségi kormány vegye át a közoktatási költségek fedezését az egész vonalon, a hadikiadások rovására, akkor ezt csak úgy érhetjük el, ha a nép többsége félre nem érthető módon követeli határozati javaslatokkal, kérvényekkel, levelek százezreinek küldésével, tüntetésekkel és azzal az elhatározással, hogy nem szavazunk azokra, akik csak Ígéreteket tesznek és nem váltják be azokat. • NEM KELL MAGASABB HÁZBÉRT FIZETNI NEW YORK, N. Y. A Lakbér Bizottság közzétette a hazber felemelésről szóló rendelkezéseit. Rose Wylie, a Lakok Országos Szervezetének titkára sajtónyilatkozatban kijelentette: “A Lakbér Bizottság döntése tiz gépírásos dokumentum, mely semmi egyeb, mint zűrzavaros szavak. A bizottság utasításait még a hivatalos közegek sem tudják egyértelműen-megmagyarázni. Éppen ezért senki se fizesse a magasabb házbért addig, amig a Lakbér Bizottság határozata érthető lesz a közegek és főleg a lakók részére.” Emelik a földalatti és a busz viteldiját N.Y.-ban NEW YORK, N. Y. A város földalatti vasút és buszjáratain utazó milliók a közeli napokban 5, tiz, vagy tizenöt centtel többet fizetnek egy utazásért mint eddig. A viteldijat 35, 40, vagy 45 centre emelik, attól függően, hogy az állami törvényhozók hajlandók-e 100 millió dollárt előirányozni a new- yorki közlekedés deficitjének fedezésére. Felemelik a viteldijat, miután egyezmény jött létre a Transit Authority és a 40,000 munkást képviselő szakszervezet között. Az uj szerződés 27 hónapja alatt a munkások 18 százalékos béremelést kapnak. 1972 januar elsején 6, 1973 jan. elsején 6 és 1974. jan. elsején szintén hat százalékos béremelést kapnak. A szerződés 1974 márciusában jár le. Ezenkívül a munkások 50 éves korban mehetnek nyugdíjba, ha rendelkeznek húsz évi munkaszolgálattal. Tizenöt évi munkaszolgálat után a munkások jogosak öt heti fizetett szabadságra. Ha csak 5 centtel is emelik a viteldijat, az súlyos terhet ró a város szegény lakóinak millióira. De ha a viteldijat több, mint 5 centtel emelik, az súlyos helyzetet teremt nemcsak a közsegélyen élők, hanem az alacsony fizetésért dolgozók részére is. Szenátorok államférfiak elítélik \I)K bombázását WASHINGTON, D. C. Edmund D. Muskie, George S. McGovern, Hubert H. Humphrey, Frank Church, J. W. Fulbright szenátorok, Clark Clifford volt hadügyminiszter és U Thant, az ENSZ volt főtitkára egyhangúan élesen elitélték Nixon elnököt, mert elrendelte a Vietnámi Demokratikus Köztársaság bombázását. “Az amerikai nép intelligenciáját sérti Laird hadügyminiszter azon magyarázata, hogy a Dél-Vietnámban lévő katonák védelme megkívánja a VDK bombázását” — mondotta Fulbright szenátor, a Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke. “Az amerikai nép a háború végét követeli. Nixon politikája éppen az ellenkező irányban halad” — hangsúlyozta Clark Clifford volt hadügyminiszter. “Eszak-Vietnám bombázása okozza a párizsi béketárgyalások eredménytelenségét” — jelentette ki U Thant. Muskie szenátor: “A VDK bombázása jelképezi Nixon elnök vietnamizáló politikájának teljes csődjét.” “Eszak-Vietnám bombázása semmi egyéb, mint kétségbeesett kísérlet egy csődbe ment politika megmentésére. ” — hangsúlyozta nyilatkozatában McGovern szenátor. A Vietnámi Demokratikus Köztársaság légvédő osztagai 14 amerikai repülőt lőttek le az öt nap folyamán, amig az amerikaiak támadása tartott. Az amerikai repülőkről lezúditott bombák ártatlan asszonyokra, aggokra és gyermekekre zuhantak, akik közül sokan meghaltak. Az amerikai légi támadással meg akarták akadályozni a hazafias front csapatainak előretörését Kambodzsában és Laoszban, de minden eredmény nélkül. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Long Tieng támaszpontot Laoszban a szabadság- harcosok körülvették és állandóan rakéta és akna- tuz alatt tartják. Saigon csapatai, melyek három héttel ezelőtt behatoltak Kambodzsába, hogy segítséget nyújtsanak a Lón Nol bábkormány seregeinek, visszavonulásra kényszerültek. A szabadságharcosok egyre közelebb tőrnek az ország fővárosához.
