Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-26 / 32. szám
Thursday, Aug. 26. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 1251 S. St. Andrews PI L. A. 19, Cal. Tel: 737 -9129 RÁKOSI SÁNDOR KULTURELOADASA Julius 20.-án a L.A. Munkás Otthonban megjelenő tagtársak és barátok teljes megelégedéssel hallgatták Rákosi Sándor szépen felépített beszédét, melyben úgy a külföldi, mint a belföldi problémákat érintette, kifejtve, hogy ezek egymástól elválaszthatatlanok. A “Pentagon Papírok” kérdésével kezdte, ami rávilágít arra, hogy elnökeink, politikusaink, a Kongresszus nem riad vissza hazugságoktól sem és a nagytőke érdekeit előbbre helyezi az amerikai nép érdekeinél. Legkiemelkedőbb példa a Tonkin Öböl-i mese, melynek ürügye alatt ( vagyis, hogy az a kis ország, melynek területe kisebb Californiáénál, megtámadta volna a hatalmas amerikai flottát ) végigpusztitották Észak-Vietnámot és még a mai napig is pusztitják. Visszapillantott Vietnam múltjára nagyon sok értékes információt adva, amit fel tudunk használni mások meggyőzésére. A franciák 1858-ban szállták meg és gyarmatukká tették. Már a kezdettől fogva fel-feltört az elnyomás elleni harc, de az utolsó 40 évben szüntelenül harcoltak szabadságukért. Nemzedékek a háborúban szvdetnek és háborúban halnak meg. A második világháború előtti 15 esztendőben a francia imperializmus ölt és pusztított, 1940-ben jöttek a japán fenevadak, 1945-ben a szövetséges hatalmak Angliát bízták meg Dél-Vietnamban a “rendfenntartással”. A II. Világháború végén a japánok kitakarodtak és a lefegyverzett francia csapatokat dél-vietnámi katonák őriztek. Úgy lát - szott, hogy a vietnami nép függetlensegi harcat siker koronázta, de ezt az imperialisták nem tűrhették és az angolok megengedték az internált francia katonák felfegyverzését. A francia csapatok angol és amerikai segítséggel újra kezdhették a vietnámi nép és az ország pusztítását. Amerika, a negyedik imperialista hatalom, több billió dollár értékű katonai es gazdasági segítséget nyújtott a franciáknak. Ez sem segített. Vietnám népe 1954-ben térdre kényszeritette a franciákat. Aláírták a genfi egyezményt, mely véget vetett volna a háborúnak és általános választásokat helyezett kilátásba. Azután jött Dulles külügyminiszter “domino-te- óriaja” a “kommunizmus sakkban tartása” jelszava alatt összeszedni és megvásárolni a szétvert reakciós erőket, kalandorokat és újra vérbe fojtani a vietnámi nép szabadságtörekvéseit. Azóta eltelt 17 esztendő. Sem Ngo Dinh Diem, Nguyen Cao Ky, Nguyen Van Thieu kalandorpolitikusokkal, több mint félmillió amerikai hadsereggel, a világ leghatalmasabb légierejével, számokban mar ki sem fejezhető dollármilliók elköltésével nem tudják letörni Dél- és Eszak-Vietnám népének szabadságharcát. Mit könyvel el Amerika ezért a 17 évi kalandért? Feláldozta több, mint ötvenezer fiataljának életet; több mint kétszázezer fiataljának megsebesülését, megcsonkulásukat okozta, az ország gazdaságát tönkretéve, inflációt, munkanélküliséget, válságot okozva az egész kapitalista rendszerben, a dollár értekének lecsökkenésével. A világpiac leszűkülése, a többi imperialisták versenytárssá válása sem könnyíti az amerikai imperialisták helyzetét. Régebben egymásnak mentek és úgy intézték el a világpiac kérdését, de az ma, a hatalmas szocialista tábor idejében (amely egyöntetűbb lehetne), nem biztat kedvező eredménnyel. De az imperializmusnak külföldi piacra van szüksége es arról sem feledkezik meg, hogy a szocialista tábor közötti szakadást ne próbálna kihasználni. Itt jön be Mr. Kissinger, majd Mr. Nixon Kínába való látogatása. Az azonban egészen biztos, hogy Nixon elnök NEM az amerikai nép, HANEM az amerikai nagytőke érdekét fogja szolgálni kínai látogatásával. Kina nagy piac. Kína részéről az elszigeteltség nem jó politika. Ennél tovább most ne menjünk. Hiba volna most jóslásokba bocsájtkozni. Azonban a fejlődést megállítani nem lehet és ezt érzi a Kongresszus jónehány tagja is, de arra még nem tudtak rászánni magukat, hogy a fő dolgot, a pénzt vonnák meg a háború tovább folytatására. Minden józan ember tudja, hogy minden nép, igy az amerikai nép boldogulása is csak BEKÉBEN lehetséges. Rákosi munkástárs zárószavaiban bizalmát fejezte ki, hogy az élet megtanítja az amerikai népet, a munkásosztály vezetésével, hogy a politikusaink által Ígért “Amerikai Álmot ” , “Amerikai Aranykort”, “Csodás Társadalmat ” ne a tőkés politikusoktól várja, hanem magát megszervezve, népierőkre támaszkodva teremtse meg azt az Amerikát, amelyre az egész világ gyűlölet helyett, szeretettel és megbecsüléssel fog nézni. A mi feladatunk, hogy dolgok megmagyarazásával, mindenkivel, akivel összekerülünk, felvilágosító munkát végezzünk. Cincár Gyula, tudósitó California! igazságszolgáltatás Massachussetts allam kormányzója kiadja Daniel Ellsberget, a volt szövetségi kormánytisztviselőt California állam büntető bíróságainak. A vád Ellsberg ellen, amit ö büszkén bevall, hogy a birtokában lévő titkos iratokat, amelyeket a Pentagon és az amerikai kormány tartogatott, átengedte közlés céljából a New York Timesnak és a Washington Postnak. Ezekből a titkos iratokból kiderült többek között az is, hogy a “Tonkini Incidens”-t öt hónappal az esemény előtt Washingtonban tervezték. Ennek a mesterségesen kidolgozott tervnek az alapján irtó hadjáratot indítottak Eszak-Vietnám ellen anélkül, hogy erre a lépésre a Kongresszus jóváhagyását kérték volna. Ellsberg e precedens nélküli lépéssel olyan szolgálatot akart tenni az amerikai népnek, mellyel egyszer és mindenkorra lehúzza a fátyolt a Pentagon és a kormány titokban fabrikált hazugságairól és, hogy ennek eredményeként a törvénytelen háború folytatását lehetetlenné tegye. Az amerikai Legfelsőbb Biröság úgy döntött, hogy a szóban forgó újságoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük a közönséget informálni, ami természetesen érthető és a civilizált, igazságszerető közönség a legmesszebbmenő és legerélyesebb tiltakozását fejezi ki a kiszolgáltatás ellen. Ennélfogva felmerül a kérdés: milyen jogon akarják California hatóságai és uszályhordozói Dániel Ellsberget büntetni? Frank Miklós Tiz ( fóleg déli és nyugati ) vasutvállalat 160.000 munkása 18 napig sztrájkolt. A sztrájk tartama alatt a californiai gyümölcs és zöldség ültetvényesek nem tudták termékeiket a piacra küldeni. Californiában termelik az ország gyümölcs- és zöldség-szükségletének 40 %-át. A munkások két heti fizetést vesztettek és igy nyomorúságos helyzetük még nehezebbé vált. E vándormunkásoknak a pár hétig tartó szezonban keresett pénzből kell megélniök egész éven át. A Salinas Völgy ültetvényesei a salátafejek ezreit hagyták a földeken elrothadni. Ventura megye narancsligeteinek tulajdonosai a termést a narancslé-kannázóknak adták el, amiért sokkal kevesebbet kapnak, mintha gyümölcsként értékesítenék a narancsot. ROTHADNAK A SÁRGADINNYÉK TÍZEZREI A legnagyobb kár Fresnótól 40 mérföldre lévő San Joaquin Völgy vidékén, a dinnyetermésben volt. Itt tízezrével rothadtak el a sárgadinnyék és olyan bűzt árasztottak, hogy azt mérföldekre szinte “érinteni” lehetett. A dinnye a legromlandóbb termékek egyike. Éretten csak egy, vagy legfeljebb két napig ehető, azután nem más, mint — ahogy az egyik termelő mondta — szemét. Jess Teiles az egyik legnagyobb dinnyét termelő a Völgyben. 200.000 gyümölcsládára való sárgadinnye maradt földjein. Egy ládáért 5 dollárt kap, illetve kapott volna és igy egy millió dollár veszte-' sége volt. A helyi üzleteket elárasztották sárgadinnyével. A sztrájk előtt 3 dinnyét adtak egy dollárért, a sztrájk alatt ötöt. 1971-ben Californiában nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is válságos helyzetbe került. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, ! szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50. Megújításra: $ ................................................. Naptárra: ........ ......................................... Náv: ................................................................ Cím: ................................................................ Város: . ...............................Allam:................ Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 A LOS ANGELESI MAGYARSAG ROVATA
