Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-19 / 31. szám
Thursday, Aug. 19, 1971 Mi a megoldás ? A napokban találkoztam egy volt kollégámmal, akivel évek hosszú során át dolgoztam a szakszervezeti mozgalomban. Volt kollégám jelenleg is az ország egyik legnagyobb szakszervezetében tölt be felelős állást. A beszélgetés folyamán részletesen vázolta, milyen hatalmas probléma az IUE szervezet és a tagság részére a Japánból, Taiwanból és a világ más részeiből származó rádió, tv., elektronikus alkatrészek, stb. behozatala. “Csupán a mi kerületünkben 20.000 munkás vesztette el a munkáját” — panaszkodott volt kollégám. HARAGSZIK A LIBERÁLISOKRA “Megközelítettük a liberális képviselőket és szenátorokat. Nem is egyszer. Tényleges számokkal bizonyítottuk, mennyien vesztik el munkájukat a külföldi behozatal következtében. Nem kérjük, hogy magas vámokkal vegyék körül az országot, csupán azt, hogy szabjanak meg bizonyos kvótát és igy korlátozzák a behozatalt. “Legnagyobb meglepetésünkre azonban azok a törvényhozók, akik a múltban támogatták az AFL- CIO javaslatait, akikre számíthatott a szervezett munkásság, most - e kérdésben - idegenkedve fogadták javaslatainkat, mondván, ök hívei a szabad kereskedelemnek.” NEM MEGLEPŐ Barátom panaszát türelmesen meghallgattam, majd rámutattam, hogy nem meglepő a haladó törvényhozók magatartása, mert én is úgy látom, hogy a problémát nem lehet sem magas vámmal, sem megszabott kvótákkal / ami lényegében ugyanazt a célt szolgálja/ megoldani, még pedig azért, mert ha mi kvótákkal lehetetlenné tesszük a japán szövet, az olasz cipő, a taiwani elektronikus alkatrészek, stb. behozatalát, akkor ezek az országok lépéseket tesznek az amerikai szójabab, búza, puhaszén és sok ezer különböző termék bevitelének korlátozására. Japán például 1965-ben 77 millió dollár értékű szenet vásárolt a USA-tól. 1970-ben azonban a vásárolt szén ára felment 412 millió dollárra. Ha tehát mi kitiltanánk a japán textilárut, akkor Japán máshonnan szerezné be a szén szükségletét. Kihangsúlyoztam, hogy a vámsorompó felállítása, bármilyen formában is, kereskedelmi háborút robbanthat ki, melyből egyik fél sem kerülne ki győztesen. Emlékeztettem, hogy az első világháború is a világpiacért való verseny következményeként robbant ki. KUTYA-KÖTELESSÉGÜNK “Igen, igen, — válaszolt barátom — de be kell látnod, hogy kutya-kötelességünk megvédeni tagjaink munkalehetőségét és lehetővé tenni, hogy fenntartsák magukat és családjukat.” Igen, belátom, mondottam. A kérdés csupán az, hogyan érjük el célkitűzésünket. Majd azt mondtam, hogy rossz utón haladnak. Talán helyesebb és kivihetöbb volna, ha arra kérnénk a munkásokkal rokonszenvező törvényhozókat, hassanak oda, hogy azon munkások, akik az olcsó áruk behozatala révén elvesztik munkájukat, a szövetségi kormánytól kapják fizetésüket mindaddig, amig új szakmát sajátítanak el és ismét munkához jutnak. Elvégre is ha a US kormány támogatást nyujtIndiai adatok szerint az oda ozónlo bengáli menekültek száma augusztusban meghaladta a 7 és fél milliót. India Kelet-Pakisztánnal határos vidékéi ó- riasi, nyomorúságos ciganytaborhoz hasonlítanak, a pakisztáni hadsereg elől menekülök a határon átkelve ott útik fel tanyájukat. Naponta meg ezre’vel jönnek a további menekültek Indiába azutan, hogy a hadsereg offenzívat indított a Kelet-Pakisztánban kitörő bengal függetlenségi mozgalom letörésére. A menekülteknek körülbelül a felet az indiai kormány gyorsan berendezett, agyonzsufolt tabo# »■ ♦ ' í rokba szállásolja el, bezárt iskolákban, vendégfogadókban. A többieket rokonok, barátok fogadtak be. De nagyon sokan, az újabb menekült táborok megnyitására varva, egyszerűen az ut menten települtek le, összetákolt vitvillókban, masok minden hajlek nélkül élnék a gyakori felhoszakadasoknak kiteve. Egyesek az épitkezeshez lerakott nagy cementcsatorna csövekben húzzak meg magukat es meg a valamikor jómódú bengaliak közül sokan kéregetnek. Az élelmiszerben amúgy is elegtelen es agyonzsufolt Indiában, a menekültek állandó oda ozönlese rendkívül súlyos problémának bizonyult. Sok helyen a menekült táborokban a legelemibb egeszseg- ugyi berendezések is hiányzanak es ilyen körülmények kozott kolera járvány dúl es a vérhas, s más ragalyos betegségek is terjednek. A határhoz közeli kórhazakban nem tudjak hova tenni a betegeket, akik közül sokan a polgárháborúban kapott lövésekkel kerülnek oda. Fegyvertelen polgárok, sót gyermekek is vannak a sebesültek kozott, de a legtöbb férfi, mert a nők, gyermekek mar útközben elhaltak. Terjed a sztájk DANBURY,CONN. A szövetségi börtön foglyai közt terjed a sztrájk. A sztrájkolok követelik a Berrigan testvérek és az összes politikai foglyok szabadon bocsátását. A sztrájkot öt fogoly éhség-sztrájkja kezdeményezte. Majd röplapokat osztottak szét és felhívták fogolytársaikat, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz : tagadják meg a munkabeosztást. A felhívásra húszán reagáltak. John J. Norton fogházfelügyelö elrendelte a sztrájkolok elkülönitését. SOBEL OVERSEAS CORP. i <§> 11/If H r/ÍÜJWII/vlf Cr/l 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 (§> mim ruuuvNQitdtti - telefon: <2121535-0490 _ ® UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I d) SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS ja LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK jgj iKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ^ .;m;k .i »aágv/ , ;o — l:u;\üarian word IGV ÉLNEK KELET PAKISZTÁN MENEKÜLTJEI hat a repülőgép iparnak, a vasutvállalatoknak, az olajmágnásoknak, miért ne támogathatná a saját akaratuk ellenére munkanélkülivé vált munkásokat? E követelés jogos, logikus és bár nem könnyen, de nyélbe üthető. De ha a 18 millió szervezett munkást kellőképpen mozgósítjuk, sok minden elérhető. A beszélgetés végefelé — csak úgy mellékesen megemlítettem, hogy a szocialista országokban is felmerül a probléma, hogy egy-egy iparban munkásfelesleg van. A kérdést olyképpen oldják meg, hogy a munkásokat átképzik más szakmára, s új beosztásban munkába állítják. Közben kapják a régi munkahelyükön elért bérüket. Nem lett volna rossz, ha az IUE és a többi amerikai szakszervezetek tagjai erről is tudomást szereznének. l. I
